fbpx
M1 híradó

Az ország közel fele egyáltalán nem olvas híreket a neten – az is kiderült, kik nézik a közmédiát, a TV2-t és az RTL-t

A Republikon Intézet és a Závecz Research arra jutott, hogy bár a politikai hovatartozás jelentős hatással van arra, hogy milyen információ és hogyan jut el hozzánk, ez a politikai ellentét mégsem tudja felülírni a társadalmi helyzetünkből fakadó sajátosságokat a magyar társadalom médiafogyasztásával kapcsolatban.

Éles a különbség az ország egyes csoportjai között a médiafogyasztási szokásokat illetően – ez derült ki a Republikon Intézet elemzéséből, amelyet a Bige László milliárdos által megrendelt és a Závecz Research által készített nagymintás, 5000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás alapján végeztek, és amelynek eredményeit elsőként a Narancs.hu mutatta be.

Továbbra is a tévéből tájékozódunk leginkább

Az elemzés arra jutott, hogy továbbra is a televízióból tájékozódik a magyar lakosság legnagyobb része. Önbevallás alapján a televíziók közül az RTL Klub hírműsorait nézik a legtöbben, a második legnépszerűbb pedig a TV2, ez a két adó vonzza napi szinten a legtöbb érdeklődőt az összes médium közül.

A válaszadók kevesebb mint a fele (46 százalék) vallotta, hogy legalább heti egyszer nézi az állami MTVA / közmédia hírműsorait. A kutatás szerint az MTVA csatornái ilyen szempontból közelebb állnak nézettségben az ATV-hez mint a két nagy kereskedelmi adóhoz. Az ATV után elmaradva következik a HírTV nézettsége a Republicon elemzése szerint.

A legnagyobb televíziós csatornák nézettsége
A legnagyobb televíziós csatornák nézettsége / Forrás: Republikon Intézet

Netes hírfogyasztás

Érdekes, hogy csupán a válaszadók 56 százaléka olvas híreket az interneten. Eszerint továbbra is igaz, hogy a társadalom jelentős részéhez nem jut el internetes média.

Akik olvasnak híreket az interneten, azok között önbevallás alapján az Origo, az Index és a 24.hu a leglátogatottabb hírportál. Az élmezőnyben található 444.hu, hvg.hu, blikk.hu és a telex.hu hasonló, valamivel alacsonyabb napi olvasottsággal rendelkeznek a kutatás szerint. (Az adatfelvétel még februárban készült, amikor a Telex még viszonylag friss portálnak számított.)

Miközben hírportálokat a társadalom 56 százaléka olvas, a Facebookot 48 százalék látogatja naponta, és további 17 százalék hetente többször is. Összesen mindössze 28 százalék az, aki azt vallotta, hogy soha nem megy fel a közösségi oldalra.

A köztévét főleg az idősek, a kormánypártiak és az alacsony végzettségűek nézik

A köztévé (MTVA) nézettsége az átlaghoz képest alacsony a fiatalok, a diplomások és a bizonytalan szavazók között, valamint a nagyvárosban élők és az ellenzéki szavazók között is, az azonban tévhit, hogy az ellenzékiek nem néznek köztévét hiszen közel 40 százalékuk legalább heti egyszer nézi, ami elég magas arány. A csatornát leginkább a Fidesz-KDNP szavazók, 60 év felettiek és a legfeljebb 8 általánost végzett válaszadók nézik.

Meszes Boglárka, az M1 Híradó hírolvasója felkonferálja A kérdésekkel provokált az újságíró című riportot.
Meszes Boglárka, az M1 Híradó hírolvasója felkonferálja A kérdésekkel provokált az újságíró című riportot.
Fotó: Youtube

A TV2 nézettsége az egész társadalomban meglehetősen magas, de itt is kiemelkednek a Fidesz szavazók, az alacsony végzettségűek és az idősek. A TV2-nek jóval kisebb a nézettsége a diplomások, az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében, valamint a budapestiek körében is az átlagnál népszerűtlenebb.

Marsi Anikó és Gönczi Gábor a TV2 Tények Stúdiójában
Gönczi Gábor és Marsi Anikó a TV2 Tények Stúdiójában Fotó: TV2 sajtószoba

Az RTL Klub hírműsorait összességében sokan nézik, de az idősebbek és az alacsony végzettségűek itt is kiemelkednek, úgy tűnik tehát, hogy ez a két csoport összességében jelentősen több televíziót néz mint egy átlagos magyar, és nagyobb eséllyel tájékozódik televízióból. A diplomások és a bizonytalan szavazók ezt a csatornát is kevésbé nézik.

Az RTL Híradó Szellő István és Erős Antónia műsorvezetésével
Az RTL Híradó Szellő István és Erős Antónia műsorvezetésével
Fotó: RTL sajtószoba

Megfigyelhető ugyanakkor az a trend, hogy a budapestiek és a diplomások saját bevallásuk szerint nem tévécsatornák hírműsoraiból tájékozódnak, ezért a Republikon arra jutott az elemzésében, hogy minél magasabb a válaszadó végzettsége, annál kevésbé néz tévét és tájékozódik tévé műsorokból. Minél idősebb a válaszadó, annál inkább tájékozódik televíziós műsorokból és feltehetően több időt is tölt a tévé előtt. A fiatalokra pedig ennek az ellenkezője igaz, ők általánosságban nem televízióból tájékozódnak.

Az internetes hírportálokat a fiatal, nagyvárosban élő magasabb végzettségűek olvassák

Minél magasabb a végzettsége valakinek, illetve minél nagyobb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy látogat internetes hírportálokat, miközben minél idősebb a válaszadó, annál kevésbé tájékozódik az internetről. Elmondható tehát, hogy létezik egy törésvonal a tájékozódásban: az internetezők és a tévénézők csoportja több demográfiai adat alapján is meglehetősen élesen eltér egymástól.

A fiatal, nagyvárosban élő, magasabb végzettségű népesség az internetet preferálja, míg az idősebb korosztály, az alacsonyabb végzettségűek és a kistelepülésen lakók a televíziós hírműsorokat. Az elemzés szerint a köztévét leszámítva a politikai hovatartozás jóval kevésbé befolyásolja a médiafogyasztási szokásokat, mint az egyéb, szociális és demográfiai tényezők.

Hírek olvasása az internetes oldalakon
Hírek olvasása az internetes oldalakon / Forrás: Republikon Intézet

Az Index mindkét politikai táborban népszerű

A kutatás szerinti három legnépszerűbb hírportálnál is megnézték, hogy kik olvassák azokat, és az elemzésből az derült ki, hogy míg a 24.hu és az Origo látogatottságán látszik, hogy melyik politikai oldal érzi sajátjának, az Index legalábbis idén februárban kiegyenlített olvasótáborral bírt, nagyjából egyeztek a számok a Fidesz-szavazók és az ellenzéki szavazók körében, az Indexnek tehát nagy elérése volt/van mindkét táborban. A heti látogatottsága kiemelkedett a megyeszékhelyeken élők és a diplomások között, az alacsony végzettségűek között ugyanakkor alacsony volt.

Az Origo nem meglepően kiemelkedő népszerűségnek örvend a Fidesz szavazók körében, valamint itt az eddig megfigyelt trendek sem teljesen érvényesek: a látogatottsága nem növekszik a településmérettel arányosan, sőt, a községben élők körében a legnépszerűbb (akárcsak a Fidesz-KDNP), de emellett a diplomásoknak is nagy százaléka olvassa.

A 24.hu leginkább az ellenzéki szavazók, a 60 év felettiek, a diplomások és a budapestiek, illetve a nagyvárosiak körében népszerű, és valamilyen oknál fogva ezt a hírportált az idősek nagyobb hányada látogatja, mint a fiatalabb korosztályokban.

Az idősek a Facebookon is kevésbé aktívak, a 60 év felettiek mindössze 36 százaléka, körülbelül egyharmada nyilatkozott úgy, hogy használja. A magasabb végzettség általánosan magasabb Facebook-használattal jár, de a nagyvárosokban is többen facebookoznak, mint községekben és vidéki városokban. Politikai oldalak szerint ugyanakkor nincs különbség, és a bizonytalanok is arányaiban ugyanannyian facebookoznak, mint az ellenzéki és Fideszes szavazók.

A Republikon Intézet teljes elemzése ide kattintva tölthető le.

Még több tartalom érhető el a Media1-en. Csatlakozzon hozzánk Facebookon és kövesse a Media1 híreit napi hírlevéllel is!

Borítókép: Az M1 2021. február 5-i híradója. Fotó: M1-Híradó youtube csatorna
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások