Az Európai Unió Bírósága

A Google elvesztette a magyar állam elleni perét a reklámadó kapcsán

A napokban megszületett az Európai Unió Bíróságának ítélete abban a perben, ami a magyar állam és a Google közötti, a reklámadóról szóló vitás üggyel foglalkozott. Bár a magyar állam jött ki a reklámadó-perből győztesen, a bíróság a szankciórendszer tekintetében azonban problémákat észlelt.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Nem ellentétes az európai uniós joggal a reklámadó, az azzal kapcsolatos szankciórendszer azonban igen – ezt mondta ki az Európai Unió Bíróságának (EUB) keddi ítélete – tudósított a Portfolio. A per során a dublini székhelyű Google Ireland gyakorlatilag alulmaradt a magyar állammal szemben.

Az Európai Unió Bíróságának közleménye szerint az ítélet értelmében egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadságával.

Az ítélet szerint ugyanakkor a szabályozás azon része, amely szerint ha az érintett vállalat nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, néhány nap alatt akár több millió euró értékű bírság is kiszabható, már nem egyeztethető össze az európai uniós irányelvvel.

Az Európai Unió Bírósága ezenkívül kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem biztosítanak kellő időt az érintett vállalatoknak a kötelezettségek teljesítésére és az észrevételek megtételére.

A bíróság döntése alapján az nem vitatható, hogy a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók szankcionálhatók a nemzeti adójogi szabályozás általános rendelkezései alapján velük szemben előírt hasonló bejelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.

Így reagált a Pénzügyminisztérium és az igazságügyi miniszter

„Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a Google nem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadó kapcsán. A Bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével, ugyanakkor a bejelentkezés megszegése miatti szankciók kiszabási módja uniós jogsértéshez vezet” – írta közleményében a Pénzügyminisztérium.

A minisztérium közleményében a továbbiakban kifejti, hogy az ítélet alapján az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését. A Bíróság csak a bírságolás azon módját tartotta kifogásolhatónak, hogy az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.

Az ugyancsak megszólaló Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy az ítélet megerősítette, hogy a reklámadót jogszerűen vezette be a kormány, és az ítélet alapján az olyan nagy nemzetközi digitális cégek sem menekülhetnek az adókötelezettség elől, mint a Google.

Mindezt az Igazságügyi Minisztérium hétfőn megalakult Digitális Szabadság Munkacsoportja is vizsgálni fogja – jelezte Varga Judit, aki egyébként az adó 2010-es bevezetését a Gyurcsány-Bajnai kormányok utáni pénzügyi helyzettel magyarázta.

Így indult a Google és a magyar állam közötti per

A pereskedés azért indult, mert  a Google álláspontja az volt, hogy neki nem kellett reklámadó alanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egymilliárd forint mulasztási bírságot szabott ki 2017 januárjában az ír Google Ireland társaságra.

A magyar jog szerint a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.

google, deszka,
fotó: Google sajtószoba

A Google ezek után keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Az Európai Bizottság még úgy vélekedett, hogy a reklámadó diszkriminatív

A reklámadó ügye egyébként nem először kerül nemzetközi bíróságra. Az Európai Bizottság még 2016-ban arról számolt be, hogy a reklámadó indokolatlan előnyben részesíti az alacsonyabb reklámbevételű cégeket, valamint azokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. Ezért az Európai Bizottság határozatában arra kötelezte Magyarországot, hogy állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A magyar kormány erre válaszul azonban keresetet indított a határozat megsemmisítése iránt az Európai Bíróságon.

A luxembourgi törvényszék arra jutott tavaly nyáron, hogy a brüsszeli testületnek nem sikerült megfelelően bizonyítania, hogy a reklámadó pusztán progresszív szerkezete miatt szelektív előnyt nyújtó intézkedésnek minősül. A bíróság szerint tehát nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat. Az ítélet megsemmisítette az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.

A 2014-ben bevezetett, majd európai uniós kérésre módosított reklámadó kulcsát 2017-ben először 7,5 százalékosra csökkentették, majd tavaly május végén bejelentették, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékra mérséklik.

Szóljon hozzá!