fbpx
Az Európai Unió Bírósága

A Google elvesztette a magyar állam elleni perét a reklámadó kapcsán

A napokban megszületett az Európai Unió Bíróságának ítélete abban a perben, ami a magyar állam és a Google közötti, a reklámadóról szóló vitás üggyel foglalkozott. Bár a magyar állam jött ki a reklámadó-perből győztesen, a bíróság a szankciórendszer tekintetében azonban problémákat észlelt.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Nem ellentétes az európai uniós joggal a reklámadó, az azzal kapcsolatos szankciórendszer azonban igen – ezt mondta ki az Európai Unió Bíróságának (EUB) keddi ítélete – tudósított a Portfolio. A per során a dublini székhelyű Google Ireland gyakorlatilag alulmaradt a magyar állammal szemben.

Az Európai Unió Bíróságának közleménye szerint az ítélet értelmében egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtásnak az EUMSZ 56. cikkben biztosított szabadságával.

Az ítélet szerint ugyanakkor a szabályozás azon része, amely szerint ha az érintett vállalat nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, néhány nap alatt akár több millió euró értékű bírság is kiszabható, már nem egyeztethető össze az európai uniós irányelvvel.

Az Európai Unió Bírósága ezenkívül kifogásolta, hogy a magyar hatóságok nem biztosítanak kellő időt az érintett vállalatoknak a kötelezettségek teljesítésére és az észrevételek megtételére.

A bíróság döntése alapján az nem vitatható, hogy a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók szankcionálhatók a nemzeti adójogi szabályozás általános rendelkezései alapján velük szemben előírt hasonló bejelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.

Így reagált a Pénzügyminisztérium és az igazságügyi miniszter

„Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a Google nem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadó kapcsán. A Bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével, ugyanakkor a bejelentkezés megszegése miatti szankciók kiszabási módja uniós jogsértéshez vezet” – írta közleményében a Pénzügyminisztérium.

A minisztérium közleményében a továbbiakban kifejti, hogy az ítélet alapján az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését. A Bíróság csak a bírságolás azon módját tartotta kifogásolhatónak, hogy az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.

Az ugyancsak megszólaló Varga Judit igazságügyi miniszter az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki, hogy az ítélet megerősítette, hogy a reklámadót jogszerűen vezette be a kormány, és az ítélet alapján az olyan nagy nemzetközi digitális cégek sem menekülhetnek az adókötelezettség elől, mint a Google.

Mindezt az Igazságügyi Minisztérium hétfőn megalakult Digitális Szabadság Munkacsoportja is vizsgálni fogja – jelezte Varga Judit, aki egyébként az adó 2010-es bevezetését a Gyurcsány-Bajnai kormányok utáni pénzügyi helyzettel magyarázta.

Így indult a Google és a magyar állam közötti per

A pereskedés azért indult, mert  a Google álláspontja az volt, hogy neki nem kellett reklámadó alanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egymilliárd forint mulasztási bírságot szabott ki 2017 januárjában az ír Google Ireland társaságra.

A magyar jog szerint a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.

google, deszka,
fotó: Google sajtószoba

A Google ezek után keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét.

Az Európai Bizottság még úgy vélekedett, hogy a reklámadó diszkriminatív

A reklámadó ügye egyébként nem először kerül nemzetközi bíróságra. Az Európai Bizottság még 2016-ban arról számolt be, hogy a reklámadó indokolatlan előnyben részesíti az alacsonyabb reklámbevételű cégeket, valamint azokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek. Ezért az Európai Bizottság határozatában arra kötelezte Magyarországot, hogy állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A magyar kormány erre válaszul azonban keresetet indított a határozat megsemmisítése iránt az Európai Bíróságon.

A luxembourgi törvényszék arra jutott tavaly nyáron, hogy a brüsszeli testületnek nem sikerült megfelelően bizonyítania, hogy a reklámadó pusztán progresszív szerkezete miatt szelektív előnyt nyújtó intézkedésnek minősül. A bíróság szerint tehát nem sérti a magyar reklámadó az állami támogatásról szóló közösségi szabályokat. Az ítélet megsemmisítette az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát.

A 2014-ben bevezetett, majd európai uniós kérésre módosított reklámadó kulcsát 2017-ben először 7,5 százalékosra csökkentették, majd tavaly május végén bejelentették, hogy 2022 végéig átmenetileg nulla százalékra mérséklik.

Szóljon hozzá!