EU, Európai Unió

Reklámadó: az EU szerint a Google-nek van igaza Magyarországgal szemben

A Google ügyében megfogalmazott uniós indítvány szerint nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar reklámadó-szabályozás, ugyanis hátrányos a külföldi vállalkozásokkal szemben a mulasztási bírságra vonatkozó része – ismertették az uniós főtanácsnok álláspontját az Európai Unió bíróságán.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Az ügy előzménye, hogy még 2017 januárjában egymilliárd forint összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a magyar reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.

A Google ezek után keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét – tudósít az MTI.

Ezerszer magasabb bírság?

A magyar bíróság azt kérdezi az Európai Unió Bíróságától, hogy összhangban van-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódóan a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását is lehetővé teszi a Magyarországon nem letelepedett társaságokra.

A csütörtökön közzétett bírósági tájékoztatás szerint Juliane Kokott főtanácsnok indítványában megállapította, a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások lényegében automatikusan eleget tesznek a reklámadótörvény szerinti bejelentkezési kötelezettségnek, ezért a törvény szerinti szankciók gyakorlatilag csak a külföldi székhelyű vállalkozásokat sújtják. Ennélfogva a reklámadóval kapcsolatos bejelentkezési jogsértés szankcionálása ez utóbbi vállalkozásokkal szemben hátrányosan megkülönböztető, és egyúttal korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Úgy vélekedett továbbá, hogy a jelen ügyben vitatott szankció is aránytalan.

A főtanácsnok javaslatát általában elfogadja az uniós bíróság

Mindezekre tekintettel az MTI beszámolója szerint a főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy a magyar reklámadó keretében a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság kiszabásának módja, és az azzal összefüggő jogorvoslati lehetőségek a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelentik.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

A Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit? konferencia logója

Hova tart az újságírás jövője?

A digitális újságírás legújabb irányzatait sajátíthatják el a gyakorló és még most tanuló újságírók a „Newsreel, hogyan tanítsuk a jövő újságíróit?” projekt néven futó tananyagból. Elmentünk a témával kapcsolatos konferenciára Pécsre, és az újságírói készségek megváltozásáról, illetve az újságírás jelenéről és jövőjéről is sokat hallottunk.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!