fbpx
EU, Európai Unió

Reklámadó: az EU szerint a Google-nek van igaza Magyarországgal szemben

A Google ügyében megfogalmazott uniós indítvány szerint nincs összhangban az európai uniós joggal a magyar reklámadó-szabályozás, ugyanis hátrányos a külföldi vállalkozásokkal szemben a mulasztási bírságra vonatkozó része – ismertették az uniós főtanácsnok álláspontját az Európai Unió bíróságán.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Az ügy előzménye, hogy még 2017 januárjában egymilliárd forint összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a magyar reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A magyar jog szerint e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki.

A Google ezek után keresetet terjesztett elő a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy a vonatkozó magyar jogszabály diszkriminatív, és sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét – tudósít az MTI.

Ezerszer magasabb bírság?

A magyar bíróság azt kérdezi az Európai Unió Bíróságától, hogy összhangban van-e az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódóan a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását is lehetővé teszi a Magyarországon nem letelepedett társaságokra.

A csütörtökön közzétett bírósági tájékoztatás szerint Juliane Kokott főtanácsnok indítványában megállapította, a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások lényegében automatikusan eleget tesznek a reklámadótörvény szerinti bejelentkezési kötelezettségnek, ezért a törvény szerinti szankciók gyakorlatilag csak a külföldi székhelyű vállalkozásokat sújtják. Ennélfogva a reklámadóval kapcsolatos bejelentkezési jogsértés szankcionálása ez utóbbi vállalkozásokkal szemben hátrányosan megkülönböztető, és egyúttal korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Úgy vélekedett továbbá, hogy a jelen ügyben vitatott szankció is aránytalan.

A főtanácsnok javaslatát általában elfogadja az uniós bíróság

Mindezekre tekintettel az MTI beszámolója szerint a főtanácsnok annak kimondását javasolta az uniós bíróságnak, hogy a magyar reklámadó keretében a külföldi vállalkozásokkal szemben alkalmazott mulasztási bírság kiszabásának módja, és az azzal összefüggő jogorvoslati lehetőségek a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelentik.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

Szóljon hozzá!