Európai Parlament

Újságírók korlátozása: van-e hasonlóság a magyar Országgyűlés és az Európai Parlament szabályai között?

A brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtó Szövetség, az API/IPA elnökének cikke alapján úgy tűnik, nem pont a brüsszeli gyakorlatot ültette át a magyar Országgyűlés Hivatala a gyakorlatba, amikor nemrégiben tovább korlátozta a média munkáját. Pedig Kövér Lászlóék az Európai Parlament normáira hivatkoztak.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Többször is beszámolt már arról a Media1, milyen új szabályokkal korlátozzák tovább a parlamenti tudósítók eddig sem könnyű munkáját Magyarországon. A parlamenti médiamunkások például a parlamenti folyosón egy mobilkordonnal lezárt parányi sajtókarámba szorultak, és így jártak a Képviselői Irodaház esetében is. Látványos fotók is készültek arról, mekkora területen végezhetik a munkájukat az újságírók. Mindezek ellenére a hivatalos, az Országgyűlés Sajtóirodája által az MTI-n keresztül közzétett, az új szabályokat bejelentő közlemény azzal zárult, hogy

„az Országgyűlés Hivatala ezután is biztosítani fogja, hogy a nyilvánosság akadálytalanul követhesse a törvényhozásban zajló munkát.”

Illetve hozzátették, hogy

„a módosítás összhangban van a nyugat-európai országok parlamentjeinek gyakorlatával és az Európai Parlament intézményeiben érvényes rendelkezésekre épülnek.”

Ebből az apropóból írt egy cikket a Népszavába a minap Halmai Katalin brüsszeli tudósító, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Sajtó Szövetség, az API/IPA (Association de la Presse Internationale / International Press Association) idén tavasszal megválasztott elnöke, mi is a tudósítások rendje az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületeiben.

Az Európai Parlamentben ennél jóval megengedőbbek a szabályok

Már a cikk címe is beszédes: „Az EP-ben le lehet rohanni a képviselőket”.  A cikk szerint a folyosókon akár „le is rohanhatják” a képviselőket mikrofonnal és kamerával az újságírók. Persze a képviselők bármikor megtagadhatják az interjút vagy véget vethetnek annak. (Az EP adminisztratív munkatársait egyébként csak előzetes engedélyükkel lehet mikrofonvégre kapni.)

Majd ezután arról ír Halmai, hogy az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületeiben az újságírók szabad mozgása akkreditációhoz kötött. A belépőket az állandó tudósítók egy évre kapják meg.

Az Európai Parlamentben a sajtó képviselőinek munkájára vonatkozó szabályokat a parlament adminisztratív irányító testülete, a Büró legutóbb 2015-ben módosította. A szabályozás értelmében a plenáris ülések alatt az újságírók a számukra fenntartott galériát használhatják, és akár a plenáris ülésterem közelében is végezhetik munkájukat.  A rádiósok és tévések rögzíthetnek sajtókonferenciákat és sajtónyilatkozatokat, készíthetnek hang- és videófelvételeket a szakbizottsági üléseken, az üléstermeket körülvevő nyílt tereken, valamint külön engedéllyel a képviselői irodákban is.

Korlátot jelent ugyanakkor, hogy parlamenti szünet idején tilos hangfelvételt és videót készíteni a Házban. Nem lehet forgatni továbbá az éttermekben és bárokban, az adminisztratív személyzet irodáiban, az üzletekben és bankfiókokban, a garázsban és azokon a helyeken, ahol biztonsági kamerák vagy berendezések vannak elhelyezve.

A képviselő-testület megvonhatja az engedélyt és az akkreditációt az előírásokat megsértő újságíróktól. Súlyos esetekben akár egy évre kitilthatják őket a parlament épületeiből. A döntés ellen a sajtó munkatársai azonban fellebbezhetnek az EP Média Igazgatóságán vagy az igazgatási feladatokat ellátó illetékes EP-képviselőnél, a kvesztornál – tette hozzá a Népszava cikke, illetve Halmai Katalin.

Ezzel szemben a magyar Parlamentben

Az Országgyűlés honlapján megjelent, a sajtó munkáját szabályozó módosított rendelet szerint az újságírók a plenáris ülés napján

  • az Országház főemeletének a kupolacsarnoktól délre eső területén (azaz az ülésterem felé eső részen) legfeljebb a sajtóiroda külön engedélyével tartózkodhatnak. A sajtó számára biztosított üléstermi páholyt csak az erre kijelölt útvonalon, az Országház félemeletén nemrég kialakított sajtóterem felől szabad megközelíteni. Korlátozták a parlamenti belépők érvényességi időszakát is, azok a jövőben csak az Országgyűlés rendes időszakában érvényesek, amúgy az újságíróknak napi belépőt kell vásárolniuk, ha be kívánnak jutni az épületbe.
  • Egy új, sokféleképp értelmező szabály is életbe lépett, miszerint a felvételkészítés nem zavarhatja és nem akadályozhatja a képviselői vagy a hivatali munkát. De hogy kinek mit jelent a zavarás, az persze eléggé tág fogalom.
  • Ezután nem készíthető felvétel a plenáris üléstermet övező folyosón, az éttermekben és büfékben, a biztonsági berendezések által védett részeken. Nem készíthető továbbá felvétel a hivatali szervezet számára fenntartott területeken sem. A korlátozás a hang- és képrögzítés összes formájára vonatkozik.
  • További változás, hogy ezentúl csak az Országház sajtótermében, a frakciók sajtótermeiben vagy az északi, úgynevezett kék társalgóban lehetséges sajtótájékoztatót tartani. Ugyanakkor a sajtótájékoztató, ha az valamelyik bizottsági üléshez kapcsolódik, a bizottság elnökének döntésétől függően az adott ülésteremben is megtartható.
  • A kormány képviselői csak a kék társalgóban tarthatnak tájékoztatót, máshol ez engedélyhez kötött. Ha a kormány tagjai nem az Országgyűlés munkájához kapcsolódóan tartanak tájékoztatót, azt csak a házelnök engedélyével tehetik meg.
  • A rendelet az Országgyűlés Irodaházával is foglalkozik, ugyanis az interjúkészítésre kijelölt helyszínek között felsorolja az Országgyűlés Irodaházának auláját.

Ekkora egyébként a terület, ahol az újságírók dolgozhatnak:

A Képviselői Irodaházban az újságírók számára kijelölt terület
Magyarországon, a Képviselői Irodaházban az újságírók számára kijelölt terület. Fotó: Korózs Lajos

Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedd este (már az új szabályozás életbe lépését követően) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hallgatósága előtt arról beszélt: nagyobb a sajtószabadság Magyarországon mint kellene.

A magyarországi tudósítók korlátozása Kelen Károlyt, a bezárt Népszabadság újságíróját, a Media1-en publikált Ki a sötétségből című sorozat készítőjét is megihlette a napokban: az új parlamenti sajtókarámot látva eszébe jutott Petri Györgynek egy levélverse.

Borító: az Európai Parlament ülésterme. Fotó: Frederic Köberl, Unsplash

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

X-Faktor nagyválogató második nap 2019. június 15-én

Rövidebb lesz az X-Faktor

Most szombaton jóval rövidebb lesz az RTL Klub tehetségkutatója, mint a múlt héten. Eközben úgy tűnik, összejött egymással két mentor.