
Hogyan korlátozza a közhatalom a média működését, és mit tehetnek ellene az újságírók? Döbrentey Dániel, a TASZ jogásza volt a Media1 vendége
A beszélgetés itt visszahallgatható.
A beszélgetés itt visszahallgatható.
A héten letartóztatták Rozina Islam bangladesi oknyomozó riportert, egy gyarmati időkből származó hivatali titoktartási törvény megsértésének vádjával. Nemzetközi szervezetek tiltakoznak, amiért az újságírót bizalmas állami dokumentumok állítólagos ellopása és lefényképezésére hivatkozva akár halálra is ítélhetik.
Jövő héten a magyar és a lengyel sajtószabadságot veszik górcső alá az Európai Parlament állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában.
Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa fordult a Médiatanácshoz, amiért a HírTV Sajtóklub című műsorában Bencsik András mosónő lelkületű primitív embernek nevezte V. Naszályi Mártát és erős kifejezéseket használt a szavazóira. A Médiatanács szerint a felháborodást kiváltó véleményeket is megilleti a sajtószabadság védelme. A Párbeszéd politikusa elégedetlen a döntéssel.
Nem csupán elérhetetlenné tették a hatóságok a legnépszerűbb belarusz internetes hírportált, a tut.by-t és a hatóságok házkutatást tartottak a főszerkesztőnél és a munkatársaknál, de mint azóta kiderült, őrizetbe vételekre is sor került.
A testület bírái megállapították, hogy Törökország megsértette két újságíró „szabadsághoz és biztonsághoz való jogát”, mivel őrizetbe vételük megalapozatlan volt, továbbá megfosztották őket a véleménynyilvánítás szabadságától.
A 2022-re várható új uniós médiaszabadságról szóló törvény megerősítené az EU azon képességét, hogy szankcionálja az országokat, ha megsértik a médiaszabadságot. Elemzők szerint azonban valószínűtlen, hogy bármire is mennének ezzel a tagállamok beleegyezését igénylő javaslattal, hiszen ezzel azt kérik, hogy a tagállamok, köztük Magyarország vezetői saját maguk ellen szavazzanak.
A Társaság a Szabadságjogokért legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a hazánkban a független sajtó rendkívül nehezített körülmények között próbálja végezni tevékenységét, és kiderül belőle az is, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. A csökkenő információszabadság kárvallottjai nem is csupán az újságírók, hanem a teljes lakosság.
Szabó Lászlónak, a Fidesz–KDNP újbudai önkormányzati képviselőjének a javára döntött a bíróság, amikor másodfokú ítéletében is azt állapította meg, hogy Halász Júlia a 444 újságírója rágalmazást követett el, amikor azt állította, hogy 2017 tavaszán megrángatta őt a Fidesz politikusa egy iskolában tartott kampányeseményen. Uj Péter, a lap főszerkesztője a Media1-nek azt mondta, teljesen abszurd, hogy az újságírót marasztalták el, és még Szabó László jön ki jól az ügyből. Szabó László viszont az egyik kormánypárti újságnak nyilatkozva Halász Júliát bírálta.
A főszerkesztő a Válasz Online-nak adott interjújában úgy fogalmazott a kialakult helyzet kapcsán, hogy úgy érzik magukat, „mintha csótányok lennének egy atomháborúban”.