A korábban újságírói kérdések elől menekülő miniszter szerint „a médiapluralizmus a különböző nézetek egyenlő megjelenését jelenti”.
Irene Khan az Emberi Jogi Tanácsnak készít a Magyarországon tapasztaltakról jelentést. Bár a jelentést csak később nyújtja be, már most felszólítással élt az ügyben.
A lap azért indított pert, hogy kiderüljön, hol, mikor, mennyi fertőzöttet ápoltak. Az ítélet egyelőre elsőfokú.
A Riporterek Határok Nélkül díjára jelöltek között volt egy ismert magyar médiatulajdonos is, de ő végül nem kapott díjat.
Az ügy bírósági tárgyalására a hírek szerint „elfelejtették” meghívni a lap képviselőit is.
Hivatalos panaszbeadvány ellenére sem lép fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa az állami Duna Médiaszolgáltató ellen, amiért az MTI médiaszakmai, médiaetikai és törvényességi szempontból is erősen aggályos módon nem publikálta a miniszterelnök-jelölti előválasztással kapcsolatos információkat és több mint 30 napon át fotókat sem közölt az ország jelentős részét megmozgató eseményekről. Cikkünkben bemutatjuk, mi történt azután, hogy hivatalos panaszbeadvánnyal fordultunk a kizárólag kormánypárti szavazatokkal megválasztott tagokból álló, elviekben a médiapiac szereplőinek törvényes működését betartani hivatott grémiumhoz.
A médiamunkásokra vonatkozó korlátozások már több mint egy éve erősítették a feszültséget a két állam között.
Juszt László, a Kriminális című bűnügyi magazinműsor és az azonos nevű, az első Orbán-kormány idején bezáratott lap tulajdonosa és főszerkesztője, aki az 1999-es megfigyelési-ügy kapcsán fontos leleplező dokumentumokat tett közzé, és akit emiatt annak idején letartóztattak és megpróbáltak ellehetetleníteni, úgy döntött, apránként, majd később teljes egészében is ingyenesen közkinccsé teszi a Media1-en a könyvének tartalmát.
A képviselőket aggasztja ezen perek hatása az unió értékeire, a belső piac és az igazságszolgáltatási rendszer működésére.
Budapesti látogatása során Didier Reynders uniós biztos a Partizánnak adott interjút.
