Nem csupán elérhetetlenné tették a hatóságok a legnépszerűbb belarusz internetes hírportált, a tut.by-t és a hatóságok házkutatást tartottak a főszerkesztőnél és a munkatársaknál, de mint azóta kiderült, őrizetbe vételekre is sor került.
A testület bírái megállapították, hogy Törökország megsértette két újságíró „szabadsághoz és biztonsághoz való jogát”, mivel őrizetbe vételük megalapozatlan volt, továbbá megfosztották őket a véleménynyilvánítás szabadságától.
A 2022-re várható új uniós médiaszabadságról szóló törvény megerősítené az EU azon képességét, hogy szankcionálja az országokat, ha megsértik a médiaszabadságot. Elemzők szerint azonban valószínűtlen, hogy bármire is mennének ezzel a tagállamok beleegyezését igénylő javaslattal, hiszen ezzel azt kérik, hogy a tagállamok, köztük Magyarország vezetői saját maguk ellen szavazzanak.
A lépést Mianmar baráti gesztusnak szánja Tokióval szemben.
A Társaság a Szabadságjogokért legújabb kutatása rávilágít arra, hogy a hazánkban a független sajtó rendkívül nehezített körülmények között próbálja végezni tevékenységét, és kiderül belőle az is, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kapcsán szintet lépett az információk elhallgatása. A csökkenő információszabadság kárvallottjai nem is csupán az újságírók, hanem a teljes lakosság.
Szabó Lászlónak, a Fidesz–KDNP újbudai önkormányzati képviselőjének a javára döntött a bíróság, amikor másodfokú ítéletében is azt állapította meg, hogy Halász Júlia a 444 újságírója rágalmazást követett el, amikor azt állította, hogy 2017 tavaszán megrángatta őt a Fidesz politikusa egy iskolában tartott kampányeseményen. Uj Péter, a lap főszerkesztője a Media1-nek azt mondta, teljesen abszurd, hogy az újságírót marasztalták el, és még Szabó László jön ki jól az ügyből. Szabó László viszont az egyik kormánypárti újságnak nyilatkozva Halász Júliát bírálta.
A főszerkesztő a Válasz Online-nak adott interjújában úgy fogalmazott a kialakult helyzet kapcsán, hogy úgy érzik magukat, „mintha csótányok lennének egy atomháborúban”.
A 168 Óra több forrásának egybehangzó állítása szerint ki akarta rúgatni a Jelen című kormánykritikus hetilapnál betöltött főállásából Ónody-Molnár Dóra újságírót Arató András, a Klubrádió többségi tulajdonosa, aki ennek érdekében fel is hívta Lakner Zoltán főszerkesztőt. A hívás tényét Arató is elismerte, amit azzal magyarázott, hogy véleménye szerint az újságíró összeférhetetlenségi állapotba került amiatt, hogy heti egy alkalommal ő vezeti a Beszóló című interaktív műsort a Spirit FM-en. A Jelen főszerkesztője nem engedett Arató beavatkozási kísérletének.
Interjút kért a Media1 műsora Peter Limbourgtól, a Deutsche Welle (DW) főigazgatójától. Beszélgetésünk apropóját részben az adta, hogy a német médiaszolgáltató DW Magyar néven beszélgetésünk előtt indította el magyar nyelvű YouTube csatornáját, de ezenkívül szóba került több más téma is, így például a magyar médiahelyzet, a közszolgálatiság és a függetlenség kérdése, a finanszírozás, de például az is, miért nem indítanak inkább tévécsatornát, lehet-e hatékony egy YouTube-csatorna az emberek tömeges elérésében. Limbourg azt is elárulta, min dolgoznak manapság, és elmondta azt is, mit gondol arról, ahogyan a magyar kormány a DW Magyar YouTube-csatorna elindítása előtt reagált a fejleményre.
Mivel jövőre parlamenti választások lesznek, a maradék független médiát is bedarálhatják Magyarországon és ezzel vége a demokráciának – vélekedett Polyák Gábor egyetemi docens, a Mérték Médiaelemző Műhely alapítója egy beszélgetésen, amelyen Marius Dragomir, a Közép-európai Egyetem Média, Adat és Társadalom központjának igazgatója is részt vett.
