A négyből három techóriás dezinformáció elleni harcáról szóló adatai közül sikerült kinyerni a magyarokra vonatkozó részeket.
Szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezésére a magyar építészetről szóló törvény tervezete. A szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók eltűnjenek, emellett a törvény értelmében a közterületről látható reklámhordozó és reklám csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában legyen elhelyezhető, amely a település vagy településrész építészeti arculatát nem sérti.
Partneri szerződést kötött a Szeretlek Magyarország Médiacsoport és az Adaptive Media.
A Twitter bevételeinek közel 90 százaléka digitális hirdetésekből származik.
A különböző weboldalakon és a közösségi platformokon elárasztanak minket a hirdetések, melyek mintegy 20 százaléka úgynevezett hidden reklám. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szakemberei szerint a hidden reklámok nem törvényszerűen károsak, de a csábító ajánlatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni. A hatóság szerint fel lehet ismerni, ha egy hirdetés megtévesztő.
390 millió eurót kell kifizetnie a Facebook és az Instagram anyacégének a személyre szabott hirdetései miatt.
A miniszterelnök a választások után leállt a közösségi médiás költéseivel, azonban a Facebook erre szolgáló adatbázisában észrevettük, hogy az óév utolsó hónapján ismét elkezdett pénzért hirdetni a Mark Zuckerberghez tartozó felületen.
Sokba került a miniszterelnök angol nyelvű honlapja, a Jókor című újság és a 13. havi nyugdíjhoz kiküldött „tájékoztató levél” is.
Ezúttal is Balásy Gyula cégeinek az ajánlatát választották a lebonyolításhoz.
Az elmúlt évtizedben már több mint nyolcmilliárd eurónyi büntetést kapott a cég versenyellenes tevékenységekért az Európai Bizottságtól, de úgy tűnik, ezzel még közel sincs vége.
