Szigorítaná a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezését a magyar építészetről szóló törvény – írja a Portfolio. A törvény tervezete meghatározza azokat a területeket (például nemzeti emlékhelyek, kiemelten védett nemzeti műemlékek 200 méteres környezete), ahol reklámot reklámhordozón, reklámhordozót tartó berendezésen nem lehet elhelyezni, emellett számos más megoldásban is átalakulások jöhetnek.
Reklámháló, tetőreklám, tűzfal
Az építési hálón való reklámozás és a reklámháló elhelyezése például időbeli korláthoz lesz kötve. A reklámháló elhelyezése során figyelemmel kell lenni arra, hogy a reklámhálók a benapozást gyengítik, a természetes megvilágítás csökkenhet, így a rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakainak eltakarását indokolt elkerülni. A tűzfalon festett reklám elhelyezése azonban megengedett lesz.
Meghatározzák a tetőreklámok elhelyezése során lkalmazható technológiát. A fentiekben említett reklámeszközök elhelyezését tudomásulvételi eljáráshoz kötik: ennek során a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vizsgálja a törvényben és a kormányrendeletben foglalt követelmények teljesülését.
Nem lesznek citylightnál kisebb reklámhordozók
Mindezek mellett a törvény az elaprózott, tömeges reklámelhelyezésekkel szemben is fel kíván lépni olyan módon, hogy az úgynevezett citylight méretnél kisebb felülettel rendelkező reklámhordozók (tehát nem a plakátok) elhelyezését megtiltja.
„Nemzetközi példákat alapul véve a reklámhordozók, reklámtartó berendezések esztétikai megjelenése tekintetében ki kell mondani, hogy azok kizárólag jól karbantartott, esztétikus megjelenésű, standardizált, egységes képet mutató eszközök lehetnek”
– fogalmaz a törvény.
A törvényhez kapcsolódó reklám-kormányrendelet meghatározza a reklámeszközök méretét és az elhelyezhetőség időtartamát, az alkalmazható technológiát, továbbá a kérelem kötelező tartalmi elemeit, amelyekkel a reklámeszközök (reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések) tudomásulvételét kezdeményezni lehet a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál.
Kampányeszközökre nem vonatkozik
A törvény tárgyi hatálya továbbra sem terjed ki a kampányeszköznek minősülő politikai reklámokra és a cégtáblákon, üzlethelységek kirakatában elhelyezett gazdasági reklámokra, ugyanakkor a közlekedési területek mentén (akár a közút részeként, akár az ennek szomszédságában lévő telken) elhelyezett reklámokra igen.
Az örökségvédelmi célból bevezetett tiltó szabályozás miatt az államot kártalanítási kötelezettség nem terheli. Az országos tiltással nem érintett területeken is csak keretek között lehet reklámot elhelyezni, így utcabútoron, hirdetőoszlopon és villanyoszlopon, reklámhordozót tartó berendezésen, valamint épületekhez kapcsolódva (reklámhálón, építési hálón, tűzfalon és tetőreklámként), minden esetben a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott méretmegkötéssel.
Jön a reklámzajtérkép
Azok az eszközök, amelyek kihelyezését a hivatal tudomásul vette, rákerülnek a reklámzajtérképre. Az így létrejövő országos reklámkataszter nemcsak a településkép védelme miatt fontos, hanem a reklámágazati piaci szereplők részéről megfogalmazott igény is. A törvény célja, hogy csak a reklámkataszterben szereplő reklámeszközök esetében legyen jogszerű a reklámelhelyezés. Az országos reklámkatasztert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fogja vezetni.
A jogszabályokban foglalt tilalmak és korlátozások megszegése esetén a kormányhivatal kötelezést és bírságot szabhat ki, amelynek végrehajtásáért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lesz a felelős. A reklámbírság mértéke 500.000 forinttól 3.000.000 forintig terjedhet, és a jogsértő állapot megszüntetésének elmulasztásakor ismételten kiszabható. A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, végrehajtásáért az önkormányzati adóhatóság a felelős, és a bírság az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevételét képezi.
Az ingatan tulajdonosánál is kopogtathat a hivatal
Mivel a cél a településképbe és tájba nem illő reklámok mielőbbi eltávolítása, ezért a törvény egyetemes felelősséget kíván megállapítani, azaz a kormányhivatal az ingatan tulajdonosával és a reklámeszköz tulajdonosával szemben egyaránt felléphet, és az eltávolítást bármelyiküktől követelheti.
A magyar építészetről szóló törvény koncepciójának megtekintésére és a véleményezésre erre a linkre kattintva van lehetőség.
Alkotmánybírósághoz fordul a budapesi szigorítások miatt öt épülethálós cég
Nem indít eljárást a kormány bombás plakátjai miatt a Magyar Reklámszövetség
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.
