Még tavaly nyáron a kormányközeli lap az őszi önkormányzati választásokhoz közeledve azt állította cikkében, hogy az ellenzéki párt elnökségi tagja molesztált valakit.
A bíróság szerint valótlanságot állítottak a 2018-as választási kampányban a Jobbikról.
A pert az MTVA indította a Hírklikk ellen a Bródy János letiltásáról szóló cikk kapcsán.
A Ripost után a PestiSrácokról is azt állapította meg a bíróság, hogy valótlanul vádolta zaklatással Gréczy Zsolt DK-s országgyűlési képviselőt.
A KESMA portálja a másodfokú bírósági ítélet szerint is alaptalanul vádolta meg szexuális zaklatással László Imre orvost, a DK polgármesterjelöltjét a 2019-es önkormányzati választások során.
A ma már Magyar Nemzet néven megjelenő Magyar Idők a bíróság szerint még 2018-ban megsértette Nemes Gábor jó hírnévhez fűződő jogát. A kesmás lapkiadónak sérelemdíjat kell fizetnie.
A távközlési cég szerint nem igaz, hogy megtévesztette a fogyasztóit, amikor ingyenesnek hirdette bizonyos mobiltelefonjait.
Immáron jogerős ítélet mondja ki, hogy Kemény Dánielt nem megalapozottan próbálta megbüntetni a hatóság, amikor a hallgatóit az útra lépve tájékoztatta egy budapesti demonstráción. A rendőrség korábban azzal érvelt, hogy neki a járdáról kellett volna tudósítania. Pedig az érintett szakaszon nem is volt járda.
A YouTube viszont hosszú közleményben ecsetelte, ha valakinél az automatizált szűrőrendszere a kiskorúakra nézve káros tartalmat talál, akkor az új fiókot sem hozhat létre. Huth Gergely, a PS főszerkesztője ugyanakkor jelezte: perelnek és tüntetnek, és a 2022-es választás múlhat az ilyen ügyeken.
A bíróság bocsánatkérésre, a jogosulatlanul tárolt adatok törlésére, valamint sérelemdíj fizetésre kötelezte a kormányközeli médiumot, mely teljes nevüket kiírva sorosista összeesküvőknek állított be két civilt.
