
Kimondta az Alkotmánybíróság: nem hazudhat a közmédia
A Kúria után az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy nem hazudhat a közmédia akkor sem, ha egy sajtótájékoztatón hangzik el valótlanság.

A Kúria után az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy nem hazudhat a közmédia akkor sem, ha egy sajtótájékoztatón hangzik el valótlanság.

Balogh Juditról több kommentelő is azt feltételezte, hogy biztosan kap majd egy jó kormányzati állást az eset után. A műsorvezetőben az is felmerült, hogy a legközelebbi vicchez bevisz egy vicctáblát is a stúdióba, nehogy félreértsék.

A kedden Csongrád-Csanád „vármegyéből” jelentkező Szeged TV után szerdán az RTL Híradó is humorral fűszerezve búcsúzott el a nézőktől.

Ez nem baki volt.

Öt pontban fogalmazta meg követeléseit Kocsi Ilona, a legnagyobb taglétszámú hazai újságírószakmai szervezet elnöke.

A kormányzat ezúttal az EU-t és közéleti szereplőket támadja abban az e-mail körlevelében, amihez a koronavírus oltásra regisztráltak címét használta fel.

Az AB elutasította a zebrás rádió alkotmányjogi panaszát a frekvenciavesztése kapcsán: a taláros testület szerint is alaptalanul állította azt a rádió, hogy megilleti őt a lejárt médiaszolgáltatási jogosultságának újabb évekkel történő meghosszabbítása.

A lakossági tájékoztatást ellehetetlenítő rendelet miatt döntött így az ellenzék.

Heindl Péter jogász emiatt az Alkotmánybíróság egyik 2008-as határozatával ragasztja le őket, és büntetőeljárást is indított a Kormányzati Tájékoztatási Központ ellen.

A város médiumainak támogatását 2021. december 31-ig kellett volna felmondani, ám a rendelkezés csak 2022-ben lépett hatályba, mely Szücsné Posztovics Ilona, a település ellenzéki polgármestere szerint így végrehajthatatlan.