2025-ben a TV2 Csoporthoz a teljes, 7,7 milliárd forint állami tévés reklámköltés 60 százaléka, 4,65 milliárd forint került, ami a cégcsoport teljes bevételének mintegy 8 százalékát tette ki.
A cégcsoport 2024-ben (egyelőre ebből az időszakból érhető el egyelőre friss pénzügyi adat nyilvánosan) 2 milliárd forint profittal zárt.
Ezekből a számokból is jól látszik, hogy állami reklámok nélkül veszteséges lett volna az Orbán Viktorhoz és Mészáros Lőrinchez igencsak közeli cégcsoport működése.
Márpedig a Magyar Péter vezette Tisza Párt arra készül, hogy betartja a választási ígéretét és a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) fennállása alatt eddig propagandára fordított összegeket a Tisza-kormány inkább az egészségügy fejlesztésére vagy más, kézzelfoghatóbb területekre csoportosítja át.
Az RTL Magyarország esetén a helyzet a TV2-höz képest súlyosabbnak tűnik: a magyar RTL ugyanis az elmúlt három évben rendre mindig veszteséggel zárt: 2023-ban mintegy 300 milliós, 2024-ben 3,3 milliárdos, 2025-ben 1,2 milliárdos veszteséget termeltek, többek között azért, mivel az RTL+ streamingplatformra, az UEFA Bajnokok Ligája futballmérkőzéseire fordított összegeket nem fedezték az abból származó bevételek.
Az RTL annak ellenére működik veszteségesen, hogy Rogán Antalékkal kialakított bensőséges kapcsolatuknak köszönhetően ez a tévétársaság is jelentős összegeket kapott a NER fennállása alatt propaganda terjesztésére.
2024-ben még 2 milliárd, 2025-ben pedig már 17%-kal több, 2,4 milliárd forint bevételük származott állami hirdetőktől, többek között olyan intézményektől mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Még a legkeményebb, EU és Ukrajna-ellenes Üzenjük Brüsszelnek… szpotokat is leadták társadalmi célú hirdetésként.
Mivel egy immáron harmadik éve veszteséges cégről van szó, ráadásul a teljes cégcsoport is elég jelentős pénzügyi nehézségekkel küzd (épp most írtuk meg, hogy még dolgozói bónuszt sem tudott fizetni az RTL német egysége, és még azt is megszüntették, hogy a dolgozók ingyen kaptak tejet a kávéjukhoz, emellett épp több száz fős elbocsátást hajtanak végre), így a magyar RTL jövője szempontjából még inkább kulcsfontosságú kérdésnek tűnik, hogy kap-e állami reklámot, hiszen ha nem, a veszteségei tovább emelkedhetnek. Tavaly például nem 1,2 milliárd forint, hanem 3,6 milliárd forint lett volna a mínuszuk, ha nem szolgálják ki Rogánékat mint megrendelőt.
Mindezek miatt megkerestük a TV2 Csoportot és az RTL-t is, hogy megtudjuk-e, van már tervük arra, ha elveszítik az állami reklámbevételeket az új kormány beiktatása után.
A TV2 szerint a helyzet kezelhető lesz
A TV2 Csoport részéről a következő választ küldte a sajtóosztály a Media1-nek a múlt héten:
„A TV2 Csoport három éve piacvezető, és üzleti modellünk stabil piaci alapokon nyugszik, hiszen 2025-ben a mintegy 60 milliárd forintos árbevételünknek kevesebb mint 8%-a származott állami hirdetésekből. A teljes állami televíziós reklámköltésből 4,65 milliárd forinttal részesedtünk (beleértve az állami tulajdonú vállalatok pl: MVM, Szerencsejáték Zrt. hirdetéseit is), ami arányaiban megegyezik az előző évek szintjével, így az esetleges állami reklámcsökkenés hatása kezelhető. A TV2 Csoport stratégiája hosszú távon is a tartalmi teljesítményre, a nézői elköteleződésre és a hirdetői bizalomra épül, amit a 2025-ös és 2026-os kiemelkedő nézettségi eredmények is alátámasztanak. Ennek megfelelően rendelkezünk a szükséges üzleti eszközzel ahhoz, hogy a reklámpiac esetleges átrendeződése mellett is stabilan működjünk” – írták lapunknak.
Érdekesség ugyanakkor, hogy rögtön a választások után leszedték posztjáról Szalai Vivient, a TV2 Csoport hírigazgatóját, akit Vaszily Miklós elnök-vezérigazgató elbocsátott, és a vállalat tájékoztatása szerint nem is töltik be a pozíciót. A jövőben az infotainment műsorok (mint például a TV2 Tények, vagy a Mokka) főszerkesztői közvetlenül Vaszily Miklósnak tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
Mi lesz az RTL-lel? Megszólalt Vidus Gabriella vezérigazgató
Az RTL-t is megkerestük kérdéseinkkel. Oliver Fahlbusch, az RTL Group kommunikációs igazgatója és magyarországi leányvállalatuk, az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Osztálya sem válaszolt az írásban elküldött kérdéseinkre azzal kapcsolatban, hogy lesz-e elbocsátás vagy más megszorító intézkedéseket bevezetnek-e, vagy ha nem, miképp tudják tovább folytatni a működésüket Magyarországon az állami milliárdok nélkül.
Ugyanakkor Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója ma, hétfőn végül interjút adott a Portfólió című gazdasági lapnak, amiben ez is szóba került.
Vidus kijelentette, arra számít, hogy a „médiapiaci átrendeződés elkerülhetetlen lesz a kormányváltás után”, de szavai szerint „ez nem azonnal, hanem fokozatosan fog bekövetkezni, mint ahogy az elmúlt 16 évben is egy folyamatos átrendeződés történt a magyar médiapiacon. Egyértelművé vált az elmúlt időszakban, hogy melyik az a média fajta, amely meg tud élni a piacról, és melyik nem. Az államnak minden olyan területen vissza kellene lépnie, ahol a piac be tudná tölteni a maga szerepét, és szerintem az egyik ilyen szektor a média. Az állam jelenleg hirdetőként és megrendelőként is nagy súllyal van jelen a médiapiacon, ami meglátszik a finanszírozásban. Érdemes lenne az államnak kicsit visszahúzódnia, és hagyni, hogy a piac rendezze a viszonyokat a verseny révén, minden ezzel járó előnnyel és akár hátránnyal is. Ez struktúrálisan tudná átrendezni a médiapiacot. Az ígéretek szerint a leendő kormány átgondolja majd az állami hirdetések kérdését. Fontos azonban kijelenteni, hogy állami költés mindig is volt, más országokban is van. Azt gondolom azonban, hogy a piaci logikára kellene épülnie az állami hirdetések mértékének, átláthatóságának, valamint az elosztási kritérium rendszernek. Az semmiképpen nem normális, ami eddig volt, nevezetesen, hogy az állam a legnagyobb hirdető az országban. Valódi versenyhelyzetben, valamint szakmai alapon (az elérés, a célközönség, az üzenet szempontjait figyelembe véve) kellene kiválasztania az államnak, hogy mely médiában hirdet. Annak mindenképpen tükröződni kellene az ilyen döntéseknél, hogy az adott médiának milyen az elérése. Miután az RTL az ország egyik legnagyobb elérésű médiafelülete, hosszú távon nem gondolom, hogy ennek a folyamatnak vesztesei lennénk, sőt. Rövid távon azonban biztosan számolhatunk azzal, hogy abbamaradnak az állami költések, de ez nem befolyásolja a működésünket semmilyen módon. az állami reklámbevételek az összbevételeinkhez képest nem bírnak olyan nagy súllyal, így annak csökkenése nem okoz majd fennakadást a működésünkben. Az elmúlt mintegy tíz évben az állami reklámbevételeink összege nem nagyon változott, 2 milliárd forint környékén mozgott, viszont az összbevételünk ezen időszak alatt jelentősen megnőtt. Tehát az állam, mint hirdető szerepe egyre kisebb lett a mi életünkben.”
Szóba került az interjúban az is, hogy az RTL marad-e Magyarországon. Vidus változatlanul kitartott amellett, hogy igen, így lesz. Azt mondta, szerinte az eladás csak egy időről-időre visszatérő pletyka, amihez már hozzászoktak:
„2015 óta vagyok az RTL Magyarország vezérigazgatója, az azóta eltelt több mint tíz évben se vevő nem bukkant fel, se ajánlat nem érkezett, se eladási folyamat nem volt. Az anyavállalatunk vezetése az elmúlt évtizedben rendszeresen leszögezte – legutóbb néhány hete, a 2025-ös éves jelentés bemutatásakor –, hogy nincs szó eladási szándékról.”
(Vidus állításának némiképp ellentmondanak lapunk értesülései, mi szerint tavaly nyáron több nagyvállalattal is tárgyalásokat folytattak az RTL Magyarország eladásával kapcsolatban az anyavállalat güttersloh-i központjában: ezt egyébként sem a többek által vevőjelöltként emlegetett CME, sem pedig az Antenna Group nem cáfolta egyelőre a Media1 több héttel ezelőtt írásos érdeklődésére, igaz, nem is erősítette meg, az RTL Csoport részéről pedig a májusban leköszönő vezérigazgató, Thomas Rabe kijelentését küldték el arról, hogy nem eladó a magyar egység – az ő szava azonban távozása miatt ebben a tárgykörben nem feltétlenül tekinthető igazán mérvadónak.)
A Portfolio egyébként rákérdezett arra, amiről lapunk már korábban írt, hogy az RTL Group vezérigazgatói posztján is változás lesz májusban (Thomas Rabe leköszön a posztról) és ez nem hozhat-e változást a cégeladás kérdésében.
Vidus leszögezte, hogy a vezetőváltás szerinte nem befolyásolja a kérdést. „Az RTL tőzsdei cég, egy elfogadott stratégia alapján működik, amely szerint befektetési időszakban van a vállalat” – állította.
A magyarországi leányvállalat vezérigazgatója szerint tehát nem lesz tulajdonosváltás. Azt mondta, már csak azért sem, hiszen egy kivonulni készülő céget nem szokás átköltöztetni máshová. Vidus azt már nem tette hozzá, hogy a földhivatali dokumentumok szerint az RTL által használt egykori pártház, a Dózsa György úti ingatlan, az RTL Liget nem az RTL-é, azt csak bérlik.
Elmaradt a bónusz az RTL-nél, a cappuccino is fizetős lett – forr a hangulat Németországban
Orbánt támogató posztok tűntek el a TV2-s Varga Attila Facebookjáról
Az RTL 4 nappal a választások előtt szakérteni hívta Deák Dánielt, a Megafon propagandistáját
Az RTL nem lát abban kivetnivalót, hogy leszerződött Szijjártó rokonaival
Rogán kabinetfőnöke e-mailben instruálta az RTL vezetését (RTL Leaks, 4. rész)
Nem cáfolja a Miniszterelnöki Kabinetiroda az RTL-vezér és Rogán kabinetfőnöke közti találkozókat
Az RTL Magyarország elbukott több mint félmilliárd forintot a Szepesi és Kaszó ügyek miatt
Az RTL belső információi egy Fidesz-közeli cégnél landoltak – szenzitív adatokhoz is hozzáfértek
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
