A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal valótlan vádakat fogalmazott meg az Átlátszóval szemben, amikor az SZH azt állította, hogy a portál hírszerzési tevékenységet végez, híreket hamisít, külföldi zsoldban áll, Brüsszelnek teremt ürügyet az uniós pénzek visszatartására, illetve titkos részjelentést készített a Sargentini-jelentéshez.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal valamennyi állítása valótlannak bizonyult a bíróságon. A bíróság kimondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal a valótlanságok terjesztésével megsértette a tényfeltáró újságírói műhely jó hírnévhez fűződő jogait.
A személyiségi jogi pert az Átlátszó még tavaly ősszel indította a Lánczi Tamás vezette intézménnyel szemben. A hvg.hu beszámolója szerint a Fővárosi Törvényszék arra kötelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hogy tegyen közzé honlapján helyreigazító, bocsánatkérő közleményt, továbbá meg kell fizetnie 3 millió 800 ezer forint sérelemdíjat és 2 millió 400 ezer forint perköltséget.
A bíróság eltiltotta Láncziékat a további jogsértéstől.
Az ítélet nem jogerős, ellene még fellebbezésre lehetőség van.
A valótlanságokat a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Facebookon is terjesztette, videóval. A bíróság külön kiemelte, hogy a videóban megfogalmazott állítások hátrányosan érintették az Átlátszó társadalmi megítélését, hiszen egy olyan internetes újságról van szó, mely magát „watchdog” szervezetként határozza meg, vagyis ellenőrzi a közhatalmat gyakorlókat.
Nagy elégtétel
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a hvg.hu beszámolója szerint a határozathozatal után úgy fogalmazott, „nagy elégtétel” számukra az ítélet, hiszen azt bizonyítja, hogy
még egy állami hivatal sem hazudozhat következmények nélkül, és ezért felelősségre lehet vonni a bíróságon
„Akiről alaptalanul hazugságokat ír a Szuverenitásvédelmi Hivatal, az forduljon bírósághoz, és kérjen kártérítést, ahogy mi is tettük” – vonta le a tanulságokat.
Tóth B. Balázs, az Átlátszó ügyvédje kiemelte, hogy az ítélet részletes indoklása két kérdéssel foglalkozott. Egyrészt, hogy egyáltalán perelhető-e a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hiszen itt nem egy politikus vagy egy lejárató kampányt folytató sajtó állít valótlant, hanem egy állami szerv, valamint azzal, hogy van-e ennek az állami szervnek véleménynyilvánításhoz fűződő joga. Mindkét kérdésben azt mondta ki a bíróság, hogy az SZH jelentései polgári jogi úton perelhetők, és egyértelmű, hogy egy állami szervnek nincs joga a véleménynyilvánításhoz. Csak akkor tudta volna megnyerni (vagy tudja megnyerni másodfokon) a pert, ha minden kétséget kizáróan be tudja bizonyítani, hogy amit írt, az valós tény – mondta.
Az ügyvéd azt is hozzátette: a történtek üzenete, hogy az állami szervek még mindig a törvény és a jog keretei között kötelesek működni. Ez alapján tehát nem kell feladni a reményt, hogy bár vannak jogsértő állami szervek, de az nem marad következmények nélkül.
„A jogállam lényege nem az, hogy nincs jogsértés, hanem hogy annak van következménye, és itt most azt láttuk, hogy első fokon van következménye” – tette hozzá.
********
Államvédelmi Hatóság feliratot ragasztott a Szuverenitásvédelmi Hivatalra a TizenX
Útlevélvád: hazudott a kormányközeli Tűzfalcsoport az Átlátszó újságírójának házastársáról
Bodoky Tamás: „Nem akarunk emigráns újságírók lenni!” – interjú az Átlátszó főszerkesztőjével
Hiába fellebbezett az RTL, jogerősen is elbukta a Media1 elleni perét
Magyar Péter javára döntött a bíróság: tilos a poloskás ábrázolás
Jogerősen is pert nyert a médiahatóság az RTL és az ATV ellen
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
