Állásfoglalást kért Schmidt Mária, a Terror Házát és a Puskás Múzeumot működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől – írja a kormánypárti Magyar Nemzet.
Schmidt arra kér választ, hogy köteles-e a közfeladatot ellátó szerv a hozzá érkező közadatigénylésnek eleget tenni, ha olyan magyar szervezet, sajtótermék kéri az információkat, amelyet Schmidt szerint „jelentős mértékben külföldről finanszíroznak”.
Schmidt a levelében azt is kérdezte, hogy nem sérti-e vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek.
Ezt követően Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a kormánypárti lap szerint azt írta Schmidtnek, hogy a hivatal már többször szót emelt az ellen, hogy „a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek” a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyek ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba kerülnek.
Lánczi azt is közölte, hogy szerinte „az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják”.
Schmidt Mária azután fordult a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz, mivel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály alapján a Magyar Hang közérdekű adatigényléssel kereste meg az alapítványt. Arra voltak kíváncsiak, hogy Schmidt Máriáék hogyan költötték el a Puskás Múzeum létrehozására kapott 3,9 milliárd forintot, vagyis hogyan sáfárkodtak Schmidt Máriáék a közpénzekkel.
A jogszabály szerinti a közadatigénylésre vonatkozó adatszolgáltatási határidő február 25-én lejárt, de a lap nem kapott választ.
Információszabadság ügyekben egyébként nem Lánczi Tamás az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal az illetékes, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amelyet Péterfalvi Attila vezet.
Az információszabadság mindenkit megillet. Olyanokat is, akik kapnak külföldi támogatásokat – ezt egyébként törvényesen kapta a Magyar Hang.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalt az Orbán-kormány orosz mintára hozta létre, hogy megbélyegezze azokat, akik külföldi támogatásokat kapnak. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament szerint a Lánczi Tamás-féle hivatalt létrehozó magyar jogszabály az uniós jogba ütközik, ezért kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.
Frissítés
Megszólalt a NAIH elnöke
Péterfalvi Attila, az ügyben illetékes Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint Schmidt Máriáék nem tagadhatják meg az adatigénylést, ez a Tromsøi Egyezményből is következik.
Bayer Zsolt 20 ezer dollárért lobbizott, hogy Magyarország amerikai fegyvereket vegyen
A 444 szerint hamis dolgokat állít a Szuverenitásvédelmi Hivatal
100 fölé nőtt a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkatársainak száma és a büdzséje is egyre nagyobb
A The Guardian az Orbán-kormány médiumok elleni putyini módszereiről ír
Bodoky Tamás: „Nem akarunk emigráns újságírók lenni!” – interjú az Átlátszó főszerkesztőjével
Szuverenitásvédelmi Hivatal a 444-nek: A médiát nem, az önök tevékenységét tartom veszélyesnek
