Mint arról korábban már beszámoltunk, Schmidt Mária, a Terror Házát és a Puskás Múzeumot működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója nem adta ki a Magyar Hang című lap által igényelt – 3,9 milliárd forint felhasználásával kapcsolatos – közérdekű adatokat a jogszabály szerinti határidőre.
Schmidt Mária abba próbált belekapaszkodni, hogy a Magyar Hang egy külföldről támogatott médium. Lánczi Tamásnak, az egyébként információszabadság témában jogkörökkel nem rendelkező Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének küldött levelet Schmidt Mária, azt feszegetve, hogy egy külföldről támogatott médiumnak ki kell-e adni közérdekű adatokat.
Lánczi ezután közölte, hogy ő már többször szót emelt az ellen, hogy a „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek, így médiumok is, a magyar államtól és annak szerveitől nagy mennyiségű adatot nyernek ki, amelyet ellenőrizhetetlen külföldi adatbázisokba töltenek fel”. Ezáltal szerinte az adatigénylések nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. A kormánypárti Magyar Nemzet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal konkrét javaslatokat küldött a jogalkotónak, hogy ezt megakadályozza.
Péterfalvi: Megkülönböztetés nélkül ki kell adni az adatokat
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke ezzel kapcsolatban azonban az atv.hu-val közölte:
„Ki kell adni az adatokat, akkor is, ha nem magyar nyelven kérik”.
Péterfalvi Attila a Tromsøi Egyezményt és a vonatkozó magyar törvényi rendelkezések 30. paragrafusát idézte, amikor a portál egyik munkatársa megkérdezte a Schmidt Mária által felvetett kérdésről: ki kell-e adni a nagy mennyiségű adatot, „ha azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri” a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványról.
Péterfalvi Attila hangsúlyozta, hogy a Tromsøi Egyezmény
„megkülönböztetés nélkül, bárki számára biztosítja a jogot, hogy adatigénylés alapján – akár nem magyar nyelven is -, hogy hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, a kérelmező státuszától vagy a hozzáférés iránti kérelem céljától függetlenül.”
Az egyezmény szerint minden közérdekű adatot tartalmazó irat fő szabályként nyilvános és közölhető – hangsúlyozta a NAIH elnöke. És csak az egyezményben külön felsorolt jogok és jogos érdekek védelme érdekében lehet korlátozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik – hívta fel a figyelmet.
Bárki igényelhet adatot
Péterfalvi Attila nyomatékosította: mivel a hivatkozott egyezmény kimondja, hogy bárki számára biztosított a jog, hogy adatigényléssel hozzáférhessen a közhatalmi szerv kezelésében lévő, közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz, „a bárki” lehet magánszemély, jogi személy és külföldi adatigénylő is, és nem szükséges magyar nyelven megfogalmaznia az adatigénylést.
Nem érzékeny adatokat kért a Magyar Hang
A NAIH elnöke kiemelte, hogy noha a szóban forgó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány nem közalapítvány, „de közhasznossági beszámolót készít, amit ki is tenni a honlapjára, és jogosult az 1 százalékos adófelajánlásra is. A nyilvánosság pedig két dologhoz kapcsolódik: egyrészt, az elvégzett közfeladathoz, másrészt a közfeladatok elvégzésénél a gazdálkodáshoz: a közpénzek elköltésére vonatkozó adatokat, információkat az alapítvány a közérdekű adatigénylésnél köteles nyilvánosságot tájékoztatni.
„Ezek nem érzékeny adatok, ez közpénz, a mi pénzünk” – fogalmazott Péterfalvi Attila.
A magyar adatigénylő is eladhatja az adatokat külföldi médiumnak
A NAIH elnöke a „külföldi érdekre, befolyásszerzésre” vonatkozó kérdésre – és hogy Lánczi Tamás a jogalkotókhoz fordul a szuverenitásvédelem érdekében – arra is rámutatott: a hatályos törvényi szabályozás semmilyen módon nem szankcionálja, ha egy magyar magánszemély közérdekű adatigényléssel kikér adatokat és azokat továbbadja például egy külföldi finanszírozású lapnak, vagy bárkinek. Állami források, közpénz felhasználása esetén csak a hatályos jogszabályok által tartalmazott megtagadási indokokat lehet alkalmazni, például szerzői jogra való hivatkozással.
Péterfalvi Attila azt ugyanakkor hangsúlyozta: figyelembe lehet venni az információs önrendelkezésről és szabadságról szóló törvényben foglaltakat, azt, hogy számlaszintű ellenőrzésre külön szabályok vonatkoznak. Ilyenre csak a NAV-nak, az ÁSZ-nak van jogköre, az esetükben is szúrópróbaszerű mintavételezésre.
Schmidt Mária közérdekű adatokat titkol el a Magyar Hangtól – törvénytelenül?
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
