A nemek szereplésének, részvételének alakulásáról készített felmérést a Nemzetközi Médiafigyelő Projekt (GMMP) keretében az iGen Egyesület 2005-ben, majd a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség 2010-ben. A két vizsgálat eredményeinek összehasonlítása egyértelműen javuló tendenciát mutatott: 2005-ben 12 százalék, míg 2010-ben 25 százalék volt a nők aránya – a nemzetközi átlag pedig 21-ről 24 százalékra nőtt. A férfiakat a politikai, gazdasági hírekben, a legjelentősebb presztízst képviselő posztokon, munkakörökben és szerepekben mutatták be 80-90 százalékos arányban. A nők társadalmi és közéleti szerepvállalása sokkal jelentősebb a hírmédiában bemutatott – tartósan 9 százalék körüli – mértéknél, mivel a legtöbb szakterületen már akkor is dolgoztak tapasztalt, szakképzett nők, derült ki a Nők és férfiak a hírekben című kiadványból.
Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) 2018-as jelentése szerint a női riporterek az EU-s tagállamokban továbbra is kisebbséget alkottak (40 százalék). Magyarország egy százalékkal haladta meg az átlagot, míg Lengyelországban csak 31 százalék volt a nők aránya. A Globsec és az Egyensúly Intézet a visegrádi országokban vizsgálta a nők médiában betöltött szerepét, a Nők hangja a médiában: közép-európai kitekintés címmel megjelent tanulmányában. Magyarországon csak 25 százalék volt a nők által írt cikkek aránya, míg a másik három országban 40-50 százalék körüli értéket értek el (Szlovákia 51, Csehország 43, Lengyelország 41 százalék).
Vezetői pozíciókban kifejezetten rossz helyzet
A nők aránya nagyon alacsony a vezetői és döntéshozatali pozíciókban, és alig tapasztalható előrelépés e téren – derült ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének 2021-es felméréséből. Magyarországon a vezetők 43 százaléka nő. Szlovákiában ugyanez 22, Lengyelországban 20, Csehországban 15 százalék csupán. Női tagja egyik igazgatói tanácsnak, stratégiai vezetőségnek sincs, egyedül a lengyel közmédia vezérigazgatója, operatív vezetője nő. Utóbbi pozícióban a legtöbb nőt hazánkban találni (39 százalék), a legkevesebbet pedig Csehországban (11 százalék). A vizsgált öt hazai médium vezetőségében csak 20 százalék volt a nők aránya.
A kutatás kitért még arra is, hogy a nők alulreprezentáltak interjúalanyként, és kevésbé idézik őket a cikkekben is, szemben a férfiakkal. A politikai és gazdasági híradásokban a nők alulreprezentáltsága 38-39 százalék volt az EU-ban, de a magyar és lengyel cikkeknek – témától függetlenül – alig a negyedének-ötödének főszereplője nő – írta a kutatási eredmények megjelenésekor a 24.hu.
Több nő végez kommunikáció szakon, de aztán mégsem újságíró lesz belőlük
A jelentés szerint 2010-ben újságíráshoz kapcsolódó szakokon végzett hallgatók 68 százaléka volt nő az Európai Unióban, azonban a hírmédiában változatlanul a férfiak voltak fölényben. A jelentés rámutatott az „üvegplafon” jelenségre is, tehát a médián belüli szegregációra és a nemek közti bérkülönbségekre is – foglalja össze a Nők és férfiak a hírekben című kiadvány.
A nők helyzete 2018-ban sem változott sokat, az EU-ban az újságírói és kommunikációs végzettséggel rendelkezők 70 százaléka volt nő, de a médiában csak 30 százalékuk töltött be vezető pozíciót. Továbbá a hírműsorok riportereinek és műsorvezetőinek 37 százaléka, a kommentátoroknak, vagy szakértőknek pedig a 18 százaléka nő – hívta fel a figyelmet 2018-ban az Európai Parlament a honlapján.
Figyelmet érdemelhet az az adat is, hogy a 24.hu már említett cikke szerint a visegrádi négyes országaiban 2022-ben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint 60 százaléka nő, míg a munkaerőnek csak 45, a vezetőknek pedig 37 százalékát adják.
A magyar cikkekben és interjúkban is alulprezentáltak a nők
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2012-ben és 2013-ban végzett vizsgálatot a hír-, a politikai-, és a magazinműsorok társadalmi sokszínűségéről. A nemek megjelenési arányai átlagosan négyötödös többséget mutattak a férfiak javára. A nők legtöbbször a kereskedelmi hírműsorokban (32 százalék), legkevesebbszer a magazinműsorokban (13 százalék) szerepeltek. A műsorokban névvel és beosztással, foglalkozással a férfiak 56,3 százalékát, a nőknek pedig 48,3 százalékát jelenítették meg. A nők 19,4 százaléka, a férfiaknak pedig csak 8,4 százaléka szerepelt bemutatás nélkül. A korábban mért értékekkel szinte teljesen megegyeznek ezek az adatok.
Egy 2014-es felmérésben a hazai lapok impresszumát vizsgálták, melyekben a nők aránya összességében 17 százalék volt. A hetilapoknál 37 százalék volt az arányuk és a főszerkesztők között csupán egy nő volt. A hosszabb interjúk 39 százalékát készítették női szerzők, míg az interjúalanyok 28 százaléka volt nő. A napilapoknál a teljes névvel jegyzett cikkek 19 százalékát írták nők – olvasható a Nők és férfiak a hírekben című kiadványban.
Az rtl.hu-nál volt a legmagasabb a nők aránya
Az ELTE 2018-as kutatásáról korábban írt a Media1 is. Ebből kiderült, hogy a magyar szerkesztőségekben a nők aránya mindössze 28,77 százalék volt, és csak három főszerkesztő volt nő a vizsgálat idején. A nők aránya az rtl.hu szerkesztőségénél volt a legnagyobb (57%), míg az Átlátszó és az Abcúg szerkesztőségeiben a nők aránya elérte az 50 százalékot. Az öt 50 főnél nagyobb szerkesztőség közül a nők aránya csak a HVG-nél közelítette meg az egyharmadot, míg a legtöbb nő a 24.hu-nál és az Origónál dolgozott.
Magyarországon a női szerzők 2022-ben a belpolitikai, kormányzati témák 40 százalékát írták, a nemzetközi és társadalmi ügyekről, kultúráról csak 17 százalékuk, a gazdasági és pénzügyi cikkekről 15 százalékuk, míg a tech és tudomány témakörben csak 12 százalékuk írt cikkeket – áll a 24.hu cikkében.
Így lett Norvégiából bezzegország
Kiemelkedő példa lehet a norvég modell, ahol 30 év alatt a különbségek nagyját sikeresen megoldották. A Norvég Újságíró Szövetség kongresszusa 1978-ban még tarthatatlannak tartotta a nők újságírásban tapasztalt helyzetét. Az akkori felmérések szerint az újságírók 15 százaléka és a vezetők csupán 5 százaléka volt nő, míg a bérszakadék 9 százalékos volt. Egyetemi végzettséggel a nők 65, a férfiak 40 százaléka rendelkezett, míg a 13 tagú vezetőségnek három tagja volt nő. A családi háttér is másként alakult a nemek között: a férfiak többségének volt családja, míg a nők fele egyedül élt.
Harminc évvel később Norvégiában az újságírók 43 százaléka, a fő- és vezetőszerkesztők 30 százaléka volt nő, gyakorlatilag megszűnt a bérkülönbség a nemek között és a vezetőség öt tagú elnökségében három nő kapott helyet.
Az újságírás ösztön – interjú Gombás Gabriellával, a Veszprém Kukac alapítójával
A koronavírus tovább növelte a médiában dolgozók közti nemi egyenlőtlenségeket
Kitiltja a nőket egy jégkrémreklám miatt a reklámokból az iráni iránymutatási minisztérium
Bocsánatot kér az RTL Klub Ördög Nórától, egykori műsorvezetőjétől
Elbocsátották az NLC egyik újságíróját – megkérdeztük, mi történt, máshogy emlékeztek a felek
További hírek érhetők el a Media1.hu oldalon. Megtalálhat minket Facebookon is.
