Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőtábla 2025. november 18-án szóban kihirdette jogerős döntését az RTL Magyarország és lapunk, a médiaipari ügyekre fókuszáló Media1 közötti sajtó-helyreigazítási perben: a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, az RTL fellebbezését elutasította. Így a Media1 a perben teljes egészében pernyertesnek mondhatja magát. Az ítélet nemrég megérkezett írásos indokolása ezt részletesen alá is támasztja.
Karácsony előtt vettük kézhez az ítélet írásba foglalt, részletes indokolását, amely tételesen bemutatja, miért bizonyult megalapozatlannak az RTL keresete, és miért kellett a televíziós társaságnak viselnie mind az első-, mind a másodfokú eljárás költségeit.
Mit tartalmazott a Media1 által közölt cikk?
A per alapját az az idén nyáron megjelent Media1-cikk képezte, amely az RTL által szervezett gyermek-médiatábor kapcsán hitelességi és etikai kérdéseket vetett fel, és több, korábban dokumentált, nyilvánosságra került ügyet idézett fel.
A cikk bemutatta, hogy a kereskedelmi televízió díjköteles médiatudatossági gyermektábort hirdetett. Megemlítette, hogy a részvételhez a szülőktől kiterjedt felhasználási hozzájárulásokat kér a csatorna: a résztvevő gyerekekről készített kép-, hang- és videófelvételeket a médiavállalat felhasználhatja marketingkommunikációjához, és az adatvédelmi hozzájárulás szerint például a Fókuszban (a tévécsatorna bulvármagazinjában), valamint egyéb, például online felületeken is felhasználhatják a gyerekekről készült felvételeket. A cikk megemlítette, hogy az RTL-nek addig csekély tapasztalata volt a gyerektáborok szervezésében: a honlapjuk szerint előzőleg egyetlen, belső „pilot projektet” valósítottak meg, amelyen saját munkatársaik gyerekei vettek részt.
Szakmai és etikai aggályok
A támadott cikk több konkrét példát is felsorolt arra, miért tartja vitathatónak az RTL hitelességét mint médiatudatossági gyerektábor szervezőt. A Media1 felidézte többek között, hogy az RTL Magyarország tartalomstratégiájáért felelős jelenlegi vezetés alatt olyan műsorok készülnek, amelyek többször is súlyos szakmai és etikai vitákat váltottak ki, és többször súlyos bírságot is ki kellett szabnia az illetékes hatóságoknak.
A cikk az egyik példaként említette a Való Világ 12. évadát, amelynek idén áprilisi egyik adásában szexuális abúzus történt egy nő ellen, aki megpróbált ellenállni, de a műsor szerkesztői nem szakították meg az élő közvetítést, még akkor sem, amikor a nő már sikítozott.
Az eset során az RTL súlyos szakmai és emberi hibákat vétetett, és az eset kezelése döntően utólagos kommunikációra korlátozódott, de még akkor is „maszatoltak”. A műsorban történt súlyos jogsértés miatt végül a független luxemburgi médiahatóság, az ALIA a kiszabható maximális büntetéssel sújtotta az RTL Magyarországot. A cikk megemlítette azt is, hogy a reality egy korábbi évadában erőszakos rúgások is történtek, és már akkor is sok kritikát kapott egyesektől a vállalat, amiért a nézettségi szempontok lassan mindent felülírnak.
A cikk felidézte azt az esetet is, amikor verbálisan megaláztak egy Pedrito nevű kolumbiai fiatal fiút az RTL Celeb vagyok, ments ki innen című műsorában. Az esettel összefüggésben 2 millió forintos bírságot szabott ki a médiaszolgáltatóra a Médiatanács.
A cikk megemlítette azt is, hogy az az RTL szervezi a médiatudatossági gyermektábort, amelynek az Orbán-kormánytól való függetlenségét megkérdőjelező bizonyítékok kerültek elő tavaly októberben. Az RTL Leaks cikksorozatban publikált bizonyítékok arra utalnak, hogy Vidus Gabriellát, az RTL Magyarország jelenlegi vezérigazgatóját egy, az Orbán-kormánnyal kötött háttéralku keretében nevezhették ki.
A Media1 álláspontja szerint az ilyen szerkesztői és vezetői döntések releváns szempontok lehetnek akkor, amikor a kereskedelmi csatorna gyerekeknek szóló, médiatudatosságot célzó programokat indít, és ezekről a gyermekük táborozásáról döntő szülőknek is joguk volt tudni.
Nemzetközi ügy és az RTL reagálásának hiánya
A cikk ezenkívül kitért egy nemzetközi vonatkozással is bíró esetre és felidézte, hogy (a már elhunyt) Greg Stevens annak idején úgy kapott vezető írói állást a Barátok közt című szériát gyártó Magyar Grundy UFA Kft.-től (az RTL Csoporthoz tartozó UFA Produkció jogelődjétől), hogy előzőleg több külföldi lap, így a Daily Telegraph, a The Australian, a Herald Sun és a The Advertiser is széles nyilvánosságban beszámolt róla, hogy Stevenst a bíróság Ausztráliában jogerősen elítélte egy kiskorú sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmény miatt. Greg Stevens 44 éves volt, amikor a 14 éves fiú ellen elkövette a szexuális bűncselekményt. A Media1 cikke azt furcsállotta, hogy az RTL nem reagált a témával kapcsolatos sajtómegkeresésre, egyetlen szava sem volt a történtekkel kapcsolatban, vagyis meglehetősen furcsán viszonyultak az ügy kapcsán a média érdeklődéséhez.
A Media1 cikke szerint ezen esetek szerkesztői és etikai megítélése hozzátartozik egy médiaszolgáltató szakmai hitelességének értékeléséhez. A cikk ugyanakkor nem állította, hogy az RTL bűncselekményt követett volna el, és nem állította azt sem, hogy a gyerektábor résztvevőit konkrét veszély fenyegetné, mindössze az eset kommunikációs kezelését kritizálta.
Mivel támadta a cikket az RTL?
Az RTL keresetében azt állította, hogy a Media1 írása „pedofil bűncselekmények” irányába mutató – „sugallatot” keltett. Az RTL sajtó-helyreigazítást (helyreigazító közlemény közzétételét) követelte, és már első fokon is milliós perköltséget próbált érvényesíteni a Media1-gyel szemben.
Első fokon is vesztett az RTL, majd fellebbeztek – háromtagú tanács döntött
Az ügyben első fokon a Budapest Környéki Törvényszék járt el, amely már ekkor elutasította az RTL keresetét. Az RTL ezt követően fellebbezett, az ügy így került a Fővárosi Ítélőtáblára, ahol háromtagú bírói tanács járt el, és jogerősen helybenhagyta az elsőfokú döntést.
Miért minősítette megalapozatlannak a bíróság az RTL érvelését?
Az ítélet írásos indokolása szerint a bíróság a kifogásolt cikket egészében is megvizsgálta, és arra jutott, hogy az írás nem tartalmazott valótlan tényállítást, nem azonosította az RTL-t pedofil bűncselekményekkel, és nem volt felismerhető olyan szerkesztési módszer, amely hamis összképet hozott volna létre.
A bíróság külön hangsúlyozta: a cikk végkövetkeztetése – az RTL hitelességének megkérdőjelezése egy médiatudatossági gyermektáborral összefüggésben – értékítélet és vélemény, ennek tiltása pedig a sajtó- és véleménynyilvánítás indokolatlan korlátozását, vagyis cenzúrát eredményezne. Az RTL által hivatkozott „sugallatot” a testület szubjektív értelmezésnek minősítette, ami nem képezheti sajtó-helyreigazítás tárgyát.
Közel egymillió forintos perköltség terheli az RTL-t
A jogerős ítélet alapján az RTL-nek meg kell fizetnie az elsőfokú perköltségen (387.560 Ft + áfa), felül a másodfokú perköltséget (385.000 Ft + áfa) is. Ez összesen 981.151 forint bruttó perköltséget jelent. Emellett az RTL viseli a fellebbezési illetéket az állam felé, és az általa megbízott ügyvéd megbízási díját is.
Szalay Dániel: tipikus SLAPP-per
A Media1 alapító-főszerkesztője, Szalay Dániel szerint az ügy klasszikus SLAPP-perként értelmezhető: egy nagyvállalat indított jogi eljárást egy jóval kisebb, független szerkesztőség ellen nyomásgyakorlás és ellehetetlenítés, a kritikus hangok cenzúrája érdekében. (Az Európai Parlament épp tavaly tett lépéseket a kritikus hangok elnémítására szolgáló eljárások ellen.)
Szalay felidézte: miközben az RTL már első fokon is jelentős összeget követelt a Media1-től, végül a bíróság a televíziós társaságot kötelezte fizetésre, amiért megalapozatlanul citálták bíróság elé a független médiaszakmai portált. Szalay azt mondta, furcsa lett volna, ha a Media1-et olyan állításokért marasztalta volna el a bíróság, amely nem is szerepelt a cikkben. Az RTL ennek ellenére fellebbezett, de szerencsére a másodfokon eljárt bírói tanács is az elsőfokú ítélettel, illetve a médiaszakmai portál álláspontjával értett egyet.
A Népszabadság-díjjal elismert, 30 éve a szakmában tevékenykedő újságíró álláspontja szerint az RTL egy ideje az erőfölényével visszaélve azon fáradozik, hogy a független médiaszakmai portált valahogyan ellehetetlenítse és a médiapiacról kiszorítsa. Ennek érdekében az RTL például néhány hónappal ezelőtt – az RTL számára kedvezőtlen elsőfokú ítélet után – előzetes figyelmeztetés nélkül letiltotta a Media1 sajtószoba hozzáférését, ezzel is akadályozni próbálva a portál működését.
A sajtószoba letiltása és más, a Media1 szerint versenyellenes lépések miatt a lap az Európai Bizottsághoz és versenyhatóságokhoz fordul, emellett további jogi lépéseket is tesz. Továbbá felhívja a közvélemény figyelmét arra, hogy az RTL-nél olyannyira nem tartják tiszteletben a bíróság döntését, hogy éppen azután tiltotta le az RTL a Media1 sajtószoba hozzáférését, hogy a lap elsőfokon szeptemberben megnyerte a sajtópert és bebizonyosodott, hogy a Media1 teljesen jogszerű írást tett közzé.
Az RTL jogi képviselete
Az RTL jogi képviseletét a Media1 elleni sajtóperben dr. Rosta Márton egyéni ügyvéd látta el. Figyelemre méltó körülmény, hogy Rosta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) jogásza, a MÚOSZ jogsegélyszolgálatának vezetője – akinek az egyik feladata éppen az, hogy jogi segítséget nyújtson a sajtószabadsággal kapcsolatos ügyekben a MÚOSZ tagjainak. Ebben az eljárásban mégis úgy képviselt egy nagyvállalatot egy olyan független médiaszakmai portál cenzúrája érdekében, hogy annak főszerkesztője, Szalay Dániel a MÚOSZ tagja. Mivel Rosta váratlanul az RTL jogi képviselőjeként és nem pedig a sajtószabadság, illetve a MÚOSZ-tag védelmezőjeként bukkant fel, ezzel az újságírói szervezetet is kellemetlen helyzetbe hozta, hiszen így Rosta nem tudott jogi segítséget nyújtani a MÚOSZ tag számára, a jogsegélyre egy másik ügyvédet kellett felkérni.
Így kapott megbízást a Media1 jogi képviseletének ellátására a sajtószabadságpárti ügyvéd, dr. Litresits András, aki sikerrel vitte végig az ügyet.
Az ügy jelentősége
Az ítélet írásos indokolása a Media1 szerint nemcsak egy konkrét per lezárása, hanem fontos üzenet a teljes sajtó számára: szerencsére léteznek olyan, kellően felkészült ügyvédek és olyan bírók, akik készek megvédeni a sajtószabadságot akkor is, ha a felperes az egyik legnagyobb befolyással bíró médiaóriás. Ugyanakkor az is többszörösen bebizonyosodott, hogy az RTL nem barátja a sajtószabadságnak abban az esetben, ha rá vonatkozóan jelenik meg kritika. Készek a kritikus hangokat elnémítani, sajtószoba hozzáférést megvonni.
Bebizonyosodott az is, hogy a „sugallatra” épített szubjektív értelmezések önmagukban nem alapoznak meg a sajtó-helyreigazítást. A döntés a Media1 szerint precedensértékű lehet más, médiát érintő sajtóperek megítélésében is.
Az ítélet teljes szövege (PDF)
Az átláthatóság érdekében a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének írásos indokolását teljes terjedelmében, lapozható formában is közzétesszük.
Az ítélet szóbeli kihirdetését az alábbi hangfájl segítségével meghallgathatják.
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.