Titkolja a honvédelmi tárca cége Ruszin-Szendi luxusvillájának szerződéseit – írja a 24.hu. A lap közérdekű adatigényléssel próbálta megismerni a Ruszin-Szendi Romulusz szolgálati villájával kapcsolatos szerződéseket – a honvédelmi tárca cége, a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. (HM EI Zrt.) azonban a folyamatban lévő büntetőeljárásra hivatkozva megtagadta azok kiadását. Ezt az érvet azonban korábban az Alkotmánybíróság sem fogadta el, a közérdekű adatokat ugyanis akkor is ki kell adni, ha azok más eljárásokban is érintettek.
Mindez azért is érdekes, mivel egy, az Átlátszó által indított korábbi bírósági eljárás elsőfokú ítéletében, még júniusban már azt is konkrétan megállapította a bíróság, hogy állami vállalatnak ki kellett volna adnia, hogy a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz (jelenleg a Tisza Párt szakértője) és a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor által használt szolgálati villákat kinek az utasítására és mennyiért vették meg, újították fel, illetve Benkő esetében adták el.
Az ügy előzménye, hogy az Index.hu februárban írt arról, hogy a Tisza Párt szakértőjeként tevékenykedő volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz úgymond közel 1 milliárd forintért „építtetett magának” egy szolgálati villát Dunakeszin – az Átlátszó viszont kiderítette, hogy a ház valójában soha nem volt Ruszin-Szendié, az ingatlan a HM EI Zrt., közvetve tehát a honvédelmi tárca, azaz a Magyar Állam tulajdonában van. Ezzel szemben a korábbi honvédelmi miniszter, Benkő Tibor megvett egy budaörsi házat, amit korábban szolgálati lakásként használt. Ennek szintén a HM EI Zrt. volt a tulajdonosa.
Az Átlátszó azt is megírta még júniusban, hogy a jogszabályok alapján levezethető: bárki is igényelte a honvédségnél a Ruszin-Szendi Romulusz által használt ingatlant, a végső döntést vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, vagy a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, vagy pedig az állami tulajdonú HM EI Zrt. igazgatósága hozhatta meg. Hogy a pontos részleteket megismerhessék, közadatigénylést nyújtottak be a HM-nek és a HM EI Zrt.-nek is.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használták, ahol bárki igényelhet közérdekű adatokat minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ. Az adatigényléssel szerette volna megtudni az Átlátszó, hogy a HM EI Zrt. kinek az utasítására, milyen okból és milyen összegért vásárolta meg a Dunakesziben található ingatlant 2022-ben, mennyit költöttek az építkezésre, mely cége(ke)t bízták meg a kivitelezéssel, és milyen (bérleti) szerződés alapján lakott az épületben Ruszin-Szendi Romulusz.
Arra is rákérdeztek, hogy a budaörsi ingatlant kinek az utasítására, milyen célból és milyen összegért vették, újították fel és adták ki, és milyen összegért adták el végül Benkő Tibor volt Honvédelmi Miniszternek. Valamint, hogy minderre ki adott engedélyt.
A minisztérium közölte, hogy nem rendelkeznek a kért információkkal, illetve, hogy Ruszin-Szendi Romulusz házának ügyében a honvédelmi miniszter 2025. február 27-én vizsgálatot kezdeményezett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál (KEHI).
A HM EI Zrt. először határidő hosszabbítást kért a válaszadásra, majd „eltűntek”, és többet nem reagáltak a nekik írt levelekre. A lap ezután döntött úgy, közadatigénylési pert indít a HM 100%-os tulajdonát képező cég ellen. Ezt az eljárást nyerték meg most elsőfokon.
A HM EI a bíróságon többek között azzal védekezett, hogy az adatigénylés tárgyát illetően a KEHI vizsgálatot folytat, illetve büntetőeljárás is zajlik (vélhetően a Mi Hazánk Mozgalom és Tényi István feljelentése nyomán). Az EI szerint ezek egyrészt úgymond döntéselőkészítő adatok, másrészt az információk megismerése veszélyeztetné a folyamatban lévő eljárások eredményességét.
A bíróság azonban a HM EI egyik védekezését sem fogadta el, ugyanis semmivel nem bizonyította a vállalat, hogy ez valóban így lenne. Abban pedig következetes a bírósági gyakorlat, hogy pusztán annak a ténye, hogy egy közérdekű adatot egy másik eljárásban használnak vagy használhatnak, nem lehet indoka a közérdekű adatok nyilvánosságtól való elzárásának.
Ráadásul Benkő Tibor vonatkozásában még csak azt sem állította a HM EI Zrt., hogy ott is lenne folyamatban eljárás – ennek ellenére az ingatlanra vonatkozó adatokat ebben az esetben sem adták ki.
Ilyen előzmények után most a 24.hu számolt be nagyon hasonló tapasztalatokról a kért szerződéssel kapcsolatban:
„Tekintettel arra, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban, a szerződéseket nem áll módomban megküldeni az ön részére
– írta nekik a HM EI vezérigazgatója, Trembeczki László András, az infótörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény több pontjára is hivatkozva.
A lap azonban azt írja, hogy ezt az érvet korábban más állami szerv is bevetette, ám egy három évvel ezelőtti alkotmánybírósági határozat alaptörvény-ellenesnek minősítette, hogy erre hivatkozva tagadják meg a közérdekű adatok kiadását. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma próbálta meg ezzel az érveléssel megakadályozni a Híd a munka világába elnevezésű projekt szerződéseinek kiadását még 2019-ben, sőt, jogerősen meg is nyerte az erről szóló pert, de azután fordulat állt be az ügyben és az Alkotmánybíróság jogellenesnek minősítette az adatmegtagadást.
Végrehajtó kopogtathat Szijjártó minisztériumában – a 444 indította az eljárást
Péterfalvi: Schmidt Máriáék nem titkolhatják el az adatokat a Magyar Hangtól
Schmidt Mária közérdekű adatokat titkol el a Magyar Hangtól – törvénytelenül?
Schmidt Mária közérdekű adatokat titkol el a Magyar Hangtól – törvénytelenül?
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
