A német közszolgálati médiaszolgáltató, a Deutsche Welle (DW) idén is nagy érdeklődés mellett rendezte meg hagyományos, immáron 17. nemzetközi médiakonferenciáját, a DW Global Media Forumot (GMF) a világ legkülönbözőbb országaiból érkező újságírók, médiaszakértők és médiavezetők, politikusok számára. A plenáris előadásokat és vitafórumokat különböző workshopok is kísérték.
Amikor alig van olyan IP cím, amit megnyithatsz
Jellemző a konferencia hangulatára, hogy az egyik kísérő workshop az internetes cenzúrával foglalkozott. Megmutaták, hogy milyen módszerekkel tarta távol a kormány a lakosságot Észak-Koreában a Kwangmyong rendszer segítségével az internet színe-javától. Türkmenisztánban a globális IP címek több mint háromnegyedét blokkolják. Kínában, Iránban és Oroszországban a főbb platformokat blokkolják, ahogy a VPN szolgáltatásokat (virtuális magánhálózat) és a TOR-t is. Azerbajdzsánban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban, Üzbekisztánban, Kirgizisztánban szintén jelen van az internetcenzúra: egyes weboldalakat blokkolnak a lakosság számára.
Izolálódó lakosság
Az online információszabadság tekintélyelvű rendszerekben betöltött fontosságáról szóló panelban egyébként Renate Nikolay az Európai Bizottság Kommunikációs Hálózatok, Tartalom és Technológia Főigazgatóságának (DG Connect) helyettes főigazgatója (Vera Jourová uniós biztos volt kabinetfőnöke) arról beszélt, hogy lépést kell tartani a technológiával és „bármennyire is visszaélnek az autokraták a technológiával félretájékoztatás céljából, meg kell találnunk a módját annak, hogy továbbra is áttörjük az internetes blokádokon és az információhoz való hozzáférés korlátozásain.” Nikolay azt mondta, jól átgondolt médiastratégia mentén cselekvésre van szükség.
Peter Limbourg,a DW főigazgatója kiemelte:
„Ha nem tudjuk elérni az embereket Oroszországban, nagyon nehéz lesz megnyerni a szívüket, hiszen nagyon elszigeteltek. Ehhez elengedhetetlen az új technológiai megoldások megtalálása.”
A Deutsche Welle vezetője emlékeztetett rá, hogy a DW-t Oroszországban blokkolják Putyin 2022 eleji teljes körű Ukrajna inváziója óta, és a DW moszkvai irodája Rigába költözik.
Növekvő igény a megbízható tartalomra
Több résztvevő is az újságírás, sőt a demokráciák egyik legnagyobb kihívásának nevezte az álhíreket és a megtévesztő információk terjedését, ezek ugyanis elmélyítik a társadalmi megosztottságot, és egyúttal beavatkoznak a választások kimenetelébe.
Többen úgy vélekedtek, hogy a mesterséges intelligencia tovább ront a helyzeten azzal, hogy lehetővé teszi az átlag emberek számára, hogy kamu tartalmakat (például deepfake videó) állítsanak elő. Mások ugyanakkor arról beszéltek, hogy a mesterséges intelligencia segítheti az újságírók anyaggyűjtését, egyes szerkesztőségi folyamatokat, vagy például a tényellenőrzés folyamatába is bevonható – mindezt azonban csak nagyon körültekintően szabad megtenni.
A DW Global Media Forum több felszólalója elmondta, hogy az álhírek terjedésével párhuzamosan – amit a mesterséges intelligencia (MI/AI) népszerűvé válása is segített – egyre nő a világban az emberek igénye a megbízható források iránt.
Többek szerint az álhírek terjedése és a mesterséges intelligencia előtörése egy új lehetőséget is jelent a hagyományos médiumok számára, ahol a közönség ellenőrzött információkra számíthat.
Jó hír, hogy Renate Nikolay (Európai Bizottság) szerint az elmúlt években az emberek tudatosabbak, óvatosabbak lettek a médiahasználat terén.
„Ha megnézzük, hol voltunk öt évvel ezelőtt, manapság az emberek sokkal tudatosabbak”
– jelentette ki az Európai Bizottságtól érkező felszólaló, hozzátéve, hogy az EU is több figyelemfelkeltő, tájékoztató kampányt folytatott ennek érdekében, amivel felhívta a figyelmet a terjedő dezinformáció problémájára.
Van miért aggódni
A médiahasználati szokásokkal foglalkozik a Global Media Forumon bemutatott Reuters Institute 2024-es digital news report (amelynek legfőbb megállapításairól a Media1-en már beszámoltunk).
A jelentés szerint az emberek körülbelül 59 százaléka aggódik amiatt, hogy mi a valódi és mi a hamis. Az emberek egyre jobban aggódnak amiatt is, hogy az AI-t politikával vagy konfliktusokkal kapcsolatos „álhírek” létrehozására használják, és fontosnak találják, hogy a megbízhatatlan tartalmakat ki lehessen szűrni a különféle platformokon, legyen az az X (Twitter), vagy a fiatalok körében oly népszerű TikTok.
Ez ugyanakkor lehetőséget is teremt. Tom Rhodes Kelet-Afrikában élő veterán újságíró és szerkesztő, a szudáni Ayin Media vezetője például azt mondta:
„az emberek egyre jobban törekszenek arra, hogy meg tudják különböztetni a propagandát és a tényszerű, szakmai híreket egymástól és ez kedvezhet a megbízható forrásoknak, amelyek elérése ezáltal megnő.”
Az emberek kezdik felismerni a manipulációt
Több előadó is arról beszélt, hogy a választók sokat tanultak a közelmúltbeli manipulációs esetekből. Például a 2017-es választások során Kenyát a már megszűnt brit tanácsadó cég, a Cambridge Analytica segítségével befolyásolták. Akkor az emberek még nem tudtak a manipulációkról, mostanra azonban kezdik az ilyesmit átlátni. Hasonló történt Tajvanon is – mondta Bay Fang, a washingtoni székhelyű Radio Free Asia vezérigazgatója. Szerinte a tajvani választásokkal kapcsolatos kínai félretájékoztatás a közelmúltban már nem működött olyan jól, mert a tajvani szavazók már sokat láttak ilyet a legutóbbi választások során, ebből pedig tanultak. Anant Goenka, az Indian Express Group ügyvezető igazgatója is hasonlóan beszélt az indiai helyzetről:
„Indiában a közönség sokkal alaposabban keres megbízható forrásokat”. A legjobb 10-20 indiai újság profitál ebből, ami három-négy évvel ezelőtt még nem volt így. „A hitelesség a fő kincsünk” – szögezte le.
A vezető beszélt a mesterséges intelligenciához fűződő viszonyukról is, amivel kapcsolatban az náluk az elsődleges szempont, hogy a technológia miatt ne szenvedjen csorbát a híreik hitelessége, tehát ha kell, akár azt a kompromisszumot is megkötik, hogy valamit lassabban tesznek közzé, de az hiteles legyen.
Mi lesz, ha már a megbízható tartalmaknak sem hisznek az emberek?
Felszólalt Madhav Chinnappa szabadúszó technológiai igazgató is, aki a Google-nél és a BBC-nek is dolgozott. Arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia által generált videoklipek korában ugyan még mindig vannak árulkodó jelei a hamis tartalmaknak, ha valaki ezeket a tartalmakat jobban megnézi, de a legtöbb embernél mégis működik a megtévesztés, ez pedig bizalomvesztést okoz. Oda vezethet, hogy az emberek esetleg végül a hiteles tartalmaknak sem fognak hinni.
Chinnappa a médiatudatosságra nevelés fontosságáról beszélt. Azt mondta, hogy Londonban például a gyerekeket megtanítják arra, hogyan lehet biztonságban a neten, de azt is oktatni kell, hogy hogyan legyenek okosak, és gondolkodjanak kritikusan a megszerzett információkról.
A közösségi média válik a fő hírforrássá
Nic Newman, a Reuters Institute for the Study of Journalism a fiatalok (a z-generáció) hírfogyasztási trendjeit emelte ki a Reuters Institute adataiból:
„A 18-24 évesek 42 százaléka szerint a közösségi média a fő hírforrás.”
Sokan meg sem nyitnak hírportálokat, hanem a közösségi médiából, főleg TikTokról és Facebookról szerzik az információikat – hangsúlyozta a szakértő, aki arra számít, hogy a jelenleg „szociális bennszülötteknek” a viselkedése a jövőben egyre inkább általánossá válik.
A konferencián szó esett a közel-keleti konfliktusról is, és hogy hogyan lehet hitelesen, objektívan tudósítani a konfliktus eseményeiről. Szabad-e például „palesztin-párti” vagy „izraeli-párti” álláspontokról beszélni. A GMF 2024 előadója volt többek között Annalena Baerbock német külügyminiszter, Maria Ressa Fülöp-szigeteki Nobel-békedíjas újságíró és Albie Sachs volt dél-afrikai alkotmánybíró is. Szó esett az újságírók biztonságáról, bebörtönzött médiamunkásokról és az ukrajnai háborúról, valamint több más témáról is. A DW oldalán több előadás és vita is visszanézhető videó segítségével, ide kattintva érhetik el ezeket.
A konferenciát jövőre már 18. alkalommal rendezik meg Bonnban, amire június 2-án és 3-án kerül sor.
Kiderült, mely médiumokban bíznak leginkább a magyarok – megjelent a Reuters Institute jelentése
Oroszország betiltja a Deutsche Wellét – a DW jogi lépésekre készül az ellehetetlenítése miatt
(A Media1 2021 óta a Deutsche Welle magyarországi médiapartnere – a konferencián a DW meghívására vettünk részt.)
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.