Direkt36 vs Miniszterelnöki Kabinetiroda

Rogán Antal minisztériuma összevissza beszélve bújt ki a Direkt36 által indított közérdekű adatos perből

A Fővárosi Ítélőtábla meghozta másodfokú ítéletét abban a közérdekű adatigénylési perben, amelyet a Direkt36 indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen azért, hogy megkapja az oknyomozó műhely a tervezett kínai vegyianyag-elosztóval kapcsolatos bizonyos dokumentumokat. A bíróság ugyan nem adott helyt a lap keresetének, de egyúttal rámutatott az ítéletében arra is, hogy a minisztérium saját magának ellentmondva érvelt a per során.

Január 9-én a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletével zárult az a közérdekű adatigénylési per, amelyet a Direkt36 indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda ellen azért, hogy megkapják a tervezett kínai vegyianyag-elosztóval kapcsolatos bizonyos dokumentumokat. A bíróság végül nem adott helyt a kérésnek, de egyúttal rámutatott az ítéletében arra is, hogy a minisztérium saját magának ellentmondva, így lényegében valótlan tényállítással érvelt a per során. A bíróság arra is kötelezte a Rogán Antal által vezetett minisztériumot, hogy fizesse meg az elsőfokú perköltséget.

Az ügy előzménye, hogy a Direkt36 tavaly júniusban megírta a Miniszterelnöki Kabinetirodáról kiszivárgott belső iratok alapján, hogy előrehaladott kínai-magyar tárgyalások zajlanak egy Budapest XXIII. kerületébe, illetve Záhonyba tervezett, hatalmas vasúti vegyianyag-elosztóközpont létrehozásáról. A Kabinetiroda először úgy reagált, hogy még nem született döntés a projektről, majd a helyi és fővárosi tiltakozás után kormányzati szereplők, köztük Orbán Viktor is azt állította, hogy a vegyianyag-elosztó nem fog megépülni. Csakhogy a kiszivárgott iratok utaltak arra is, hogy Rogán Antal kabinetminiszter 2023. február 3-án már elküldött egy a projektet támogató levelet a kínai partnereknek. A Direkt36 közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához, hogy adják ki számukra mind a levelet, mind az arra érkezett válaszokat. A minisztérium arra hivatkozva utasította el ezek kiadását, hogy „döntés megalapozását szolgáló adatról” van szó. Mivel a Kabinetiroda nem tagadta, hogy ezek az iratok léteznének, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indítottak az adatok nyilvánosságáért.

A Fővárosi Törvényszék 2023 augusztus végén tárgyalta volna az ügyet, ám a Kabinetiroda jogi képviselői először halasztást kértek, majd a 2023 szeptember elejére áttett tárgyaláson a közérdekű adatigénylés elutasítására már egy teljesen új érvet hoztak fel. Míg a Kabinetiroda eredetileg arra hivatkozva nem adta ki Rogán levelét, hogy az döntéselőkészítő anyag, a tárgyaláson a minisztérium jogi képviselői már azt állították, hogy ez a levél egyáltalán nem is létezik. Arra nem adtak magyarázatot, hogy korábban miért ismerték el a levél létezését, döntéselőkészítő adatnak minősítve – írja a Direkt36.

A bírói gyakorlat szerint ezt követően a Direkt36-nak kellett bizonyítania, hogy a kért közérdekű adat – a levél és az arra érkezett válaszok – léteznek. Bár a Miniszterelnöki Kabinetirodáról kiszivárgott dokumentumok több helyen és egyértelműen utaltak ennek a Rogán-levélnek a létezésére a Direkt36 szerint, forrásvédelmi okokból és a kiszivárgott anyagok forrásával való előzetes megállapodás értelmében ezeket a dokumentumokat egy az egyben nem adhatták oda senkinek, így a bíróságnak sem. Hiszen ha ezt megtették volna, akkor a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogi képviselői is hozzáférnek a kiszivárgott iratokhoz, melyek birtokában adott esetben akár be tudták volna azonosítani, hogy milyen módon jutott azokhoz hozzá a lap. Így a kiszivárgott dokumentumokból csak rövid kivonatokat nyújthattak be a bíróságnak, mely ezeket azonban nem tartotta elégséges bizonyítéknak a Rogán-levél létezésére.

A bíróság tehát első fokon elutasította a Direkt36 keresetét és a perköltség megfizetésére kötelezte az oknyomozó műhelyt. A per kizárólag a Rogán-levélről és az arra érkezett válaszlevelekről, illetve az irántuk benyújtott közérdekű adatigénylésről szólt. A bíróságon egyáltalán nem esett szó arról, hogy a kínai vegyianyag-elosztó projekt egésze milyen fázisban van, és az ítélet sem azt mondta ki, hogy a vegyianyag-elosztó tervei nem léteznek.

Mivel a bíróság a Direkt36 megítélése szerint egyáltalán nem vette figyelembe, hogy a Kabinetiroda menet közben megváltoztatta az érvelését, ezért a Direkt36 és a TASZ fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, kérve, hogy az elsőfokú per perköltségét a minisztériumnak kelljen állnia.

2024. január 9-én a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is tárgyalta a közérdekű adatigénylést, és bár ítéletében továbbra sem látta bizonyítottnak a Rogán-levél létezését, azt is kimondta, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda érdemben nem is vizsgálta meg a Direkt36 közérdekű adatigénylését, és annak visszautasításakor valótlan tényt állított (tehát azt, hogy a levél döntéselőkészítő adat). Emiatt a másodfokú ítélet az elsőfokú döntést megváltoztatva a Miniszterelnöki Kabinetirodára terhelte az elsőfokú perköltség megfizetését. A másodfokú per költségeit mindkét fél maga viseli.

A Direkt36 hangsúlyozta: a jövőben is a tényfeltáró újságírás szakmai-etikai szabályait betartva fog dolgozni azon, hogy a hatalmon lévőket elszámoltassa, és hogy kiderítse azt, amit el akarnak titkolni a magyar közvélemény elől. Ennek során azonban a bizalmas információk forrásait is mindvégig védeni fogja, és nem fogja feláldozni az ő biztonságukat. A Direkt36 végül köszönetet mondott a TASZ-nak.

Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.

Ne maradjon le a híreinkről, iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Mielőtt távozna...

Kérje ingyenesen napi hírlevelünket és naponta elküldjük e-mail fiókjába a legfrissebb híreinket!

Adatvédelmi beállítások