Mint arról a Media1 is beszámolt, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a május 26-i kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-jétől visszatér a reklámadó néven ismert médiaadó, melytől 15 milliárd forint plusz bevételt remél a kormány. Az extraprofit alapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához – véli az Orbán-kormány.
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei* pénteki, a Media1-nek megküldött közleményükben azt jelezték, hogy továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, mely szerint a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára, ezért nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét.
A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re – hangsúlyozzák
Közleményükben hangsúlyozzák: a
reklámipar megérti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállalni a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat.
Nincs extraprofit
Az MRSZ és társszövetségei a Media1-nek is megküldött közleményükben hangsúlyozzák, hogy a reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy „extraprofitra” vonatkozik, valójában a reklámadó szempontjából nem releváns.
Közleményében az MRSZ arra figyelmeztet, hogy a 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a COVID-válságot követően még mindig nem érte el a 2019-es szintet (-0,2%-kal csökkent 2019-hez képest).
Az MRSZ arra is figyelmeztet, hogy a gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja.
Többszörösen is megszenvedik a helyzetet
A legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
A reklámadó a COVID-válságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalomelőállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát) – hangsúlyozza az MRSZ és társszövetségeinek közös közleménye.
Az egész magyar gazdaságra káros
A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta:
minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.
A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözölték a kormány döntését és reményünket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadó végérvényesen kivezetésre kerül.
Az MRSZ és társszervezetei most is – ahogy korábban is jelezték – elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák ezen jogalkotói célokat.
*A közleményt az alábbi szervezetek írták alá:
A reklám pozitív hatása a magyar gazdasága
Közleményükben kitértek arra, hogy a reklám gazdasági hatása több tényezőn keresztül érvényesül, hiszen ösztönzi a fogyasztást, ezáltal a megnövekvő kereslethez igazodik a kibocsátás, nő a GDP. Erősíti a versenyt és árversenyt generál, ezáltal szélesebb kör számára tesz elérhetővé termékeket, növelve az általános jólétet. Közvetlenül számos szakembernek biztosít munkát a kapcsolódó iparágakban, közvetve a fogyasztás ösztönzésén át a foglalkoztatási hatás még jelentősebb. Informálja és oktatja a társadalmat, lehetőséget teremt a termékek megkülönböztetésére, így értelmet ad az innovációnak. A lakosság számára ingyenes vagy csökkentett árú hozzáférést biztosít számos tartalomhoz és szolgáltatáshoz – hangsúlyozzák a szervetek.
Még több hír érhető el a Media1-en.
Kérheti híreinket Telegramon is, hogy garantáltan ne maradjon le a legújabb információkról!
Borító: Radio Dikh és rtl.hu plakátok egy közterületi plakáthelyen Budapesten. Fotó: Media1 / olvasónktól ((G.D.))
