fbpx
Irene Khan, az ENSZ jelentéstevője

Aggodalmát fejezte ki és felszólítással élt a magyar médiahelyzet kapcsán az ENSZ jelentéstevője

Irene Khan az Emberi Jogi Tanácsnak készít a Magyarországon tapasztaltakról jelentést. Bár a jelentést csak később nyújtja be, már most felszólítással élt az ügyben.

Az elmúlt évtizedben tapasztalt médiaszektorba történő beavatkozások emberi jogi kockázatot jelenthetnek a közelgő magyarországi választásokra nézve – jelentette ki Irene Khan, a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának védelmével foglalkozó ENSZ szakértő hivatalos magyarországi látogatása végén. A jelentéstevő a hazánkban szerzett tapasztalatairól a Media1-nek is eljuttatott közleményben számolt be.

„Egy demokráciában nem létezhet információs monopólium” – figyelmeztetett Khan, hozzátéve:

„A hatóságoknak a médiaszabályozó testületekre gyakorolt befolyásával, a kormányközeli média jelentős állami forrásokkal való támogatásával, a kormánypárti szerkesztői irányvonalat követő média terjeszkedésének és fejlődésének elősegítésével, valamint a kormánnyal szemben kritikus médiumok és újságírók kirekesztésével proaktívan átalakították a médiaszektort, és az »egyensúly« teremtésére irányuló erőfeszítéseikkel aláássák a média sokszínűségét, pluralizmusát és függetlenségét”.

Elfogulatlan tájékoztatásra lenne szükség

Khan felszólította a magyar hatóságokat, hogy biztosítsák a szerkesztői szabadságot és az információforrásokhoz való hozzáférést, erősítsék meg a szabályozó testületek függetlenségét, és biztosítsák, hogy az állami intézkedések (a hirdetéseket is ideértve) nem torzítják a médiapiacot.

„A közelgő parlamenti választások fényében felszólítom a monitoring és felügyeleti mechanizmusokat, hogy biztosítsák a választáson indulók egyenlő és méltányos hozzáférését a médiához, a jelöltekkel és programjaikkal kapcsolatos információk, hírek és vélemények pártatlan tájékoztatását, valamint a média szabad tudósításának szabadságát, továbbá tegyék lehetővé a választópolgárok számára, hogy különféle forrásokból tájékozódhassanak”.

Már most felszólítással élt a jelentéstevő az EBESZ és az ODIHR felé

Az ENSZ-szakértő egyúttal felszólította az EBESZ-t és az ODIHR-t (Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala), hogy a választások előtt kísérjék figyelemmel a médiaszabadság helyzetét, és határozottan lépjenek fel az emberi jogokat aláásó intézkedések ellen, valamint az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, mint Magyarország partnereit, hogy bátorítsák Magyarország kormányát az emberi jogok melletti határozott állásfoglalásra.

„Megbeszéléseim során az érintettek többször jelezték, hogy a jelenleg tapasztalt, sajtószabadság elleni támadások nem egy elszigetelt jelenség, hanem aggasztó jelei annak, hogy jogszabályokon, politikákon és intézkedéseken keresztül igyekeznek elfojtani az eltérő véleményeket, rontani a civil társadalom hitelét és gyengíteni az emberi jogok védelmét”

– mondta.

Melegjogok, civil szervezetek

Khan komoly aggodalmának adott hangot a migránsok, a menekültek és az LMBTI-közösség jogaival foglalkozó újságírókkal és emberi jogi jogvédőkkel szembeni gyűlöletbeszédről, zaklatásokról és megbélyegzési kampányokról szóló beszámolók miatt, és felszólította a kormányt, hogy támogassa és ismerje el az igazságosabb és befogadóbb társadalomért végzett fontos munkájukat:

„Erősen nyugtalanít az a mérgező környezet, amelyet a politikai vezetők szándékosan hoztak létre azért, hogy társadalmi megosztottságot és gyűlöletet szítsanak”.

A szakértő szót ejtett a civil szervezeteket megbélyegző törvényről is:

„Tudomásul veszem, hogy az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán hatályon kívül helyezték a civil szervezetek munkáját megbélyegző és aláásó, erősen vitatott 2017-es, civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvényt. Tekintettel a Bíróság legújabb, az úgynevezett „Stop Soros”-törvény ellen hozott határozatára, felszólítom a kormányt, hogy vizsgálja felül eddigi álláspontját és a demokratikus társadalom alapvető pillérét képező civil társadalmi szervezetekkel kapcsolatos politikáját” – tette hozzá.

Még várni kell a végleges jelentésre

Látogatása során a jelentéstevő érintett kormányzati szervekkel, civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal, tudósokkal valamint a nemi alapú megkülönböztetés és erőszak ellen küzdő aktivistákkal találkozott. Főbb megállapításairól jelentést készít, amelyet 2022 júniusában nyújt majd be az Emberi Jogi Tanácsnak.

„A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesítéséhez szükséges egyrészt a független intézmények – szabályozói, igazságszolgáltatási és tudományos – erős védelme, másrészt a politikusok és köztisztviselők elkötelezettsége az emberi jogok előmozdítása, valamint a nyílt és inkluzív párbeszéd előmozdítása mellett”

– zárta gondolatait Irene Khan.

A közmédia szerint BBC sztenderdeket követnek

Mint arról a Media1 beszámolt, a magyar állami média vezetőinél is járt a jelentéstevő. Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója, valamint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az erről kiadott közleményben arról beszéltek, „sokan próbálnak nyomást gyakorolni a közmédiára és politikai térfélre próbálják rángatni az intézményt”, valamint hogy a magyar közmédia a brit közszolgálat, azaz a BBC nemzetközi sztenderdjeit követi – állították.

Arra a két cégvezető nem tért ki, hogy mennyiben illeszkedik például a BBC sztenderdjeibe, hogy gyakorlatilag elhallgatta az MTI az előválasztással kapcsolatos híreket, sőt egyetlen fotót sem sikerült közölni.

Frissítés 14:58

Megszólalt a miniszter

Nem sokkal később Facebookon reagált Varga Judit igazságügyi miniszter a jelentéstevő kijelentéseire, megkérdőjelezve azokat – a miniszter szavai itt érhetők el.

További híreket talál a Media1-en!

Borító: Irene Khan, az ENSZ magyarországi jelentéstevője. Fotó: Wikipedia (archív)
Szóljon hozzá!

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások