fbpx
sajtó, média, mikrofon, sajtótájékoztató

Növelheti az átláthatóságot az Európai Bizottság új médiatulajdonosi adatbázisa

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem tart attól, hogy az új adatbázis hátrányos lenne a kormánypárti médiagólem, a KESMA működése szempontjából.

Szeptember végén egy rövid MTI-hírből alapján a Media1 olvasói már értesülhettek arról, hogy az Európai Bizottság Euromedia Ownership Monitor néven adatbázist tervez a médiumok tulajdonosáról, hogy így tegye átláthatóbbá az európai médiaviszonyokat. A cél egy országokra lebontott interaktív adatbázis , amely összegzi, kik állnak a legjelentősebb médiacégek mögött.

Az Európai Bizottság szóvivője az Azonnali.hu megkeresésére nemrégiben azt közölte, hogy egy 13 egyetemből és két nonprofit szervezetből álló, a salzburgi Paris Lodron Egyetem által koordinált konzorcium nyerte a pályázatot, melynek keretében az Európai Unió társfinanszírozásával egymillió euróból (azaz körülbelül 359 millió forintból) építenek adatbázist 15 európai ország médiatulajdonlásairól.

Az Azonnali kérdésére az Európai Bizottság azt közölte, hogy a projekt elsősorban kutatókat, döntéshozókat, újságírókat és médiás vezetőket céloz meg, de kitűzött cél az állampolgárok érdeklődésének felkeltése is. A médiatulajdonlás jogi hátterét, annak átláthatóságát is értékelnék. Arra már hiába kérdezett rá a lap munkatársa, hogy Magyarország mennyire lesz része a projektnek, mert nem derült ki, a tizenöt kiválasztott ország között van-e hazánk.

A lap azon kérdésére, hogy hogyan szerzik be az információkat, és mit kezdenek például az offshore-hátterű médiacégekkel, azt válaszolták: többféle módon gyűjtik össze, ki áll az adott ország tömegeket elérő orgánumai mögött:

  • elemzik a helyi jogszabályokat és piaci önszabályozó mechanizmusokat,
  • interjúkat készítenek újságírókkal és médiás szakértőkkel,
  • elemzik a vállalati beszámolókat, hirdetési adatokat és látogatottsági felméréseket,
  • elemzik a részvényesek és a szervezeti háttér működését,
  • tartalomelemzést készítenek és áttekintenek vonatkozó kutatásokat.

Az angol nyelvű adatbázis az Európai Bizottság válasza szerint az információkat különböző formátumokban fogja megjeleníteni, az egyes célcsoportokra szabva. Ezenkívül a médiatulajdonlás fő mutatói mellett helyi, régiós, országos és uniós szintű adatokat is meg fog jeleníteni a rendszer.

Érdekli az embereket a tulajdonosi háttér

Az Azonnali a Media1 főszerkesztőjét, Szalay Dánielt is megkérdezte a téma kapcsán, aki azt nyilatkozta, hasznos lehet, ha könnyen áttekinthetővé válik, ki egy adott médium tulajdonosa, mivel sok mindent meg lehet azáltal érteni, ha tudjuk, ki áll egy adott lap, tévé, rádió mögött. Szalay szerint bár angol nyelvű, alapvetően szakmai közönségnek szánt adatbázisról van szó, szerinte akkor is lehet hatása, ha az egyszeri hírfogyasztó nem is böngészi, ugyanis abban az esetben, ha az újságírók elkezdik nézegetni, és használni, akkor végső soron a közönség is értesülhet ezekről.

A Media1 főszerkesztője egyébként azt tapasztalja, érdekli az olvasókat, kik állnak a médiacégek mögött – hozzátette ugyanakkor azt is, hogy gyakran vannak megbújó szereplők vagy offshore hátterű cégek médiumok mögött. Példaként azt említette, hogy néhány éve nem lehetett teljes bizonyossággal megmondani néhány rádiófrekvenciáról, hogy az állami koncesszión keresztül ki használta. Mert bár a médiahatóságnak elvileg ismernie kellett a cégek hátterét, az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre nem adtak ki pontos adatokat, hiába van szó nemzeti közvagyonról. Szalay Dániel egyébként azt mondta a lapnak, szerinte egyébként nem valószínű, hogy az adatbázisból sok újat fogunk megtudni például a KESMA-ról:

„Nem biztos, hogy mondjuk a Lakáskultúra magazinról mindenki tudja, hogy az egy Fidesz-közeli lap. Vagy a Metropolt is sokan a korábbi tulajdonosával azonosítják. Ilyen szempontból lehet érdekes, ha beírsz egy terméknevet és kiírja, hogy KESMA. Kérdés, hogy ki az, aki ezt megteszi, mert egyébként a Mediaworks weboldalán is ott van, hogy mik a termékeik.”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állítja, nem tart az adatbázistól

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Azonnali.hu kérdésére, miszerint az adatbázis lehet-e hátrányos a csaknem félezer médiaterméket magába foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) működésére nézve, az egyik kormányinfón azt mondta:

„Nem tartunk ettől, egy adatbázis nem okoz joghátrányt”.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. október 8-án.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtótermében 2020. október 8-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Az Azonnali azt is megkérdezte Gulyástól, hogy szerinte volt-e szerepe az adatbázis létrehozásában annak, hogy Magyarországon létrejött egy ilyen médiatömb. A kancelláriaminiszter úgy felelt, a Bizottság tudja azt, hogy mi játszik szerepet a döntéseiben, továbbá hozzátette: amint az a kormányinfókon is látszik, Magyarországon a kormánykritikus sajtó szerinte többségben van. (A kormányinfóra egyébként a Magyar Hang hiába próbál bejutni, gyakorlatilag sosem sikerül nekik.)

Az Azonnali a témával foglalkozó cikke teljes egészében itt olvasható el.

További híreket talál a Media1-en!

Kiemelt fotó: stock / Depositphotos
Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások