Az Mfor nyomán a Media1 is beszámolt néhány napja arról a rendeletről, amely nemzetstratégiai ágazattá nyilvánította a hazai egyetemek mellett a kiadói ágazatot, a film és televíziós műsorgyártó és szolgáltató szektort, azaz a magyarországi médiacégeket. Ez különféle kötelezettségeket ró a médiavállalatokra, többek között miniszteri jóváhagyás szükséges a vállalati átalakításokhoz, illetve különféle jelentési kötelezettségeket is előír 350 millió forintos értékhatártól.
Ezt a témát boncolgatja most tovább a hvg.hu, mely több ágazati szereplővel is beszélgetett. A lap beszélgetőpartnerei közül mindenki egyetértett abban, hogy a rendelettel még nagyobb kontroll alatt tudja tartani a kormány a médiapiacot, amelyet már eddig is kénye-kedve szerint tudott alakítani.
Befektetéseket lassíthat vagy akár blokkolhat a kormány, és plusz információkhoz juthat
A hvg.hu megszólaltatta lapunk, a Media1 főszerkesztőjét, Szalay Dánielt is, aki arról beszélt, hogy a rendeletnek köszönhetően a kormánynak információs többlete lesz, jobban beleláthat egy-egy médiavállalat tulajdonosi hátterébe, miniszterén keresztül információkat szerezhet tényleges tulajdonosokról, sőt lassíthatja, vagy akár blokkolhatja egy-egy külföldi befektető megjelenését, ami zsarolási lehetőséget jelent. Szalay azt is mondta, hogy
„az elmúlt években a kormány lényegében elüldözte a külföldi befektetőket Magyarországról az itthoni befektetésellenes légkörrel, más szereplők maguk döntöttek így, stratégiájuk mentén”.
Külföldi befektetők ellen
Az egyik nagy magyar médiavállalat tulajdonosa név nélkül nyilatkozott a lapnak. Arról beszélt, hogy a kormány a rendelet segítségével meg tudja akadályozni a külföldi tulajdonszerzéseket, mert a cégközi szerződések csak a miniszter jóváhagyásával léphetnek hatályba.
„Beszorítanak minket, erről szól ez a sztori” – mondta a meg nem nevezett médiatulajdonos.
A KESMA-fúzió mehetett
A hvg.hu felidézte, hogy a 2010-ben hatalomra kerülő második Orbán-kormány első lépése volt a médiatörvény módosítása, ekkor jött létre a teljesen fideszes Médiatanács is, amely az elmúlt tíz évben kormánypárti érdekek mentén döntött. Később tágabbra nyílt a kisgömböc, és Orbán Viktor médiaátalakítási elképzelését leginkább a 2018 őszén létrehozott kormánypárti Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) példáján keresztül lehet érzékeltetni.
Fotó: Ladányi András / Media1
Ebbe a holdingba olvasztották többségében azokat a médiumokat (jelenleg több mint félezer termék tartozik alá), amelyeket az elmúlt évek alatt a NER-közeli üzletemberek szereztek meg. Egy ilyen óriási összeolvadást a Gazdasági-és Versenyhivatal (GVH) valószínűleg elkaszált volna, de a kormányfő a KESMA megalakulását nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította, ettől kezdve pedig a GVH és a Médiatanács már nem is vizsgálhatta az ügyet.
Az RTL-Central fúziót blokkolták
A versenyhivatal és a Médiatanács egyébként a KESMA-sztorinál jóval kisebb tranzakciót sem engedte, amikor 2016-ban az RTL Magyarország beszállt volna az egyebek mellett a 24.hu hírportált kiadó Centrál Médiacsoport digitális üzletágába. (Mint korábban a Media1 megírta, ezt az ügyletet annak ellenére akadályozták meg a hatóságok, hogy eredetileg készült a hatóságoknál egy ellentétes tartalmú határozati javaslat is, mely épp az ellenkezőjét, azaz az engedélyezést tartalmazta, amihez nagyon hasonló részletes indoklás tartozott, mint ami alapján végül az elutasítás történt.)
A Ringiernek is keresztbe tettek
A hvg.hu felidézte azt is, hogy a svájci Ringier és a német Axel Springer egyesülését úgy engedélyezte a fideszes tagokból álló Médiatanács, ha eladják a Népszabadságot, a Világgazdaságot, a Nemzeti Sportot, valamint a 8 megyei napilapot. Csupa olyan médiaterméket, amelyik mára már a NER kezében van, kivétel ez alól a Népszabadság, amit szimplán kivégeztek.
Mindenki azt találgatja, kinek a befektetését akarja megakadályozni a kormány
A Népszava a rendelet hatályba lépése után arról írt, hogy egyes információk szerint az egyik médiavállalat külföldi tulajdonosa gazdasági okok miatt fontolgatja kivonulását, a kormány pedig szeretné ellenőrzése alatt tartani az ügyletet. A lap nem írta, melyik médiavállalatról van szó, de a hvg.hu-nak több forrás is a Ringier Axel Springerre, a Blikket is kiadó RAS-ra tippelt. De ez nem több találgatásnál: a Ringier Axel Springer nemzetközi kommunikációs igazgatója, Karolina Sznajder ugyanis a hvg.hu-nak határozottan cáfolta, hogy kivonulnának a magyar piacról. „Nem, nincs ilyen tervünk.” Egy másik ringieres forrás pedig arra utalt, hogy a kiadóvállalatnak nem megy rosszul, állami hirdetésekhez is jut, ezért gazdasági okok sem indokolnák a kivonulást.
Az RTL Group sem tervezi kivonulását. A hvg.hu szerint Magyarországon is jelenlévő külföldi szereplők közül még a ViacomCBS magyar cége, a Comedy Central csatornát is tulajdonló kft. jöhetne szóba, valamint a például Viasat3-at és a Viasat6-ot is üzemeltető Sony Pictures Televison Networks, és utóbbiról a hvg.hu szerint tudott, hogy már egy ideje érdeklődött utána egy Balkánon is terjeszkedő görög csoport, de előbbi eladása egyáltalán nincs napirenden.
Soros György pénzétől tart a kormány?
Egészen más helyzet áll elő akkor, ha olyan tőkeerős szereplő érkezik, akire nem hatnak az üzengetések. Ezek közé tartozik például Soros György is. Az Orbán-rendszerrel erősen kritikus magyar származású amerikai milliárdoshoz köthető New York-i Media Development Investment Fund (MDIF) nem ismeretlen a magyar médiapiacon, hiszen a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben 2014 tavasza óta kisebbségi tulajdonosként van jelen az MDIF leányvállalatán, a Digital News Ventures-en keresztül, de közvetlenül jelen van a Magyar Narancsban is.
Néhány médiapiaci szereplő a hvg.hu szerint azt gondolja, hogy a rendelet Soros György magyarországi befektetései ellen lehet. Azonban egyelőre nincs erre sem bizonyíték.
Lapunk főszerkesztője azt mondta, a rendelet létrejötte mögött „általános paranoia” is lehet a külföldi tulajdonszerzésől tartva, amit a kormány majd azzal magyaráz, hogy ellenséges tulajdonosváltást akar megakadályozni ezzel.
További hírek és cikkek találhatók a Media1-en. Az ügy előzményeiről itt írtunk bővebben.
Borítókép: Újságos stand egy benzinkúton / Fotó: Ladányi András Media1
