fbpx
Orbán Viktor a Stern című lapnak adott interjút 2021.02.04-én

Orbán Viktor önmagának is ellentmondott a magyar médiahelyzet kapcsán a Sternben

A miniszterelnök egy német lapnak beszélt a magyar médiahelyzetről és arról, beleszól-e a magyar média ügyeibe, illetve van-e baloldali médiatúlsúly, vagy sem. Orbán állításai a kormányfő korábbi szavainak és még a kormányközeli kutatási adatoknak, illetve néhány konkrét példának is ellentmondanak.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Interjút adott a minap a Stern című német hírmagazinnak Orbán Viktor magyar kormányfő. Az MTI által nagy részletességgel is szemlézett interjúból mi most csak a médiát érintő részt érintjük. A beszélgetésben Orbán a magyar médiahelyzet kapcsán azt állította, hogy

„objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van”.

Nem világos, melyek ezek az úgymond „objektív elemzések”, illetve milyen módszertannal készültek és ki állította össze. Ellentmond viszont a miniszterelnöki állításnak, illetve az állítólagos elemzésnek, hogy korábban a Fidesz-közeli Nézőpont Csoporthoz tartozó, a Médiapiac című lapot felvásárló Boros Bánk Levente vezette Médianéző kutatása is azt mutatta ki, hogy nincs balliberális médiatúlsúly, rácáfolva ezzel az Orbán Viktor által már korábban is hangoztatott kijelentésre. Egy másik kutatás, a tavaly augusztusban megjelent, a Publicus által készített felmérés is azt hozta ki, hogy nem csak hogy a teljes lakosság nagyobbik része, de még maguk a Fidesz szavazók sem gondolják, hogy baloldali túlsúly lenne a magyar médiában. Mint annak idején a Media1 is beszámolt róla:

a válaszadók mindössze 6 százaléka gondolta úgy, hogy az ellenzéknek lenne nagyobb ráhatása a média működésére, pedig még négy évvel ezelőtt, a Népszabadság bezárása után is „csak” 67 százalék gondolta, hogy a Fidesz befolyása nagyobb. A fideszes választók jelentős többsége, 58 százaléka is jelentősnek gondolta a párt befolyását és mindössze 12 százalékuk érzékel baloldali túlsúlyt a magyar médiapiacon. A magukat bizonytalannak valló választók 73 százaléka inkább Fidesz-befolyást, 4 százalék baloldali túlsúlyt, 8 pedig pártatlanságot érzékel a médiában.

Orbán Rómában még mást mondott

Orbán mostani szavainak ellentmond az is, hogy 2019-ben, Rómában egy nyilvános beszédében, a Fratelli d’Italia (Olasz Testvérek / FdI) nevű jobboldali párt által szervezett találkozón azt mondta:

„Ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 45-50 százaléka.”

Vagyis Orbán két éve épp közel egyensúlyban lévőként beszélt a médiaviszonyokról.

Az Orbán által a Sternnek tett kijelentés megalapozottságát nagyban megkérdőjelezi az is, ha ránézünk a hazai rádiós piacra.

A rádiók zöme MTI-s híreket ad

A Magyarországon működő rádiók túlnyomó többsége mostanra kormánypárti befolyás alá került, a rádiók többsége például az állami MTI kézi vezérelt híreit sugározza, ráadásul a Médiatanács épp 10 nap múlva tervezi lekapcsolni a Klubrádió FM-adását. Tavaly óta egy Mészáros Lőrinc közeli emberhez tartozik a Rádió 1 és a Best FM hálózat, korábban pedig, még Andy Vajna halála előtt egy kormánybiztosé volt a Rádió 1.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyébként a kormányközeli Retro Rádiót hozta ki legutóbbi rádiós kutatásában piacvezetőnek Budapesten és országosan egyaránt. Utána a Rádió 1, a Kossuth és a Petőfi adó végzett. A Retro Rádió reklámértékesítését szintén Mészáros Lőrinc közeli kft. végzi.

A napilapok terén sem érezhető ellenzéki túlsúly

A napilapok piacán sem úgy tűnik, mintha ellenzéki túlsúly lenne: a nagyobb elérésű kormánykritikus közéleti napilap közül a Népszabadság évek óta szünetel, tulajdonosa pedig a kormányközeli KESMA lett. Az ellenzéki Népszava olvasóit ráadásul állami hirdetésekkel próbálja a kormány befolyásolni. A Blikkben és a Pesti Hírlapban találni még közéleti tartalmat a naponta megjelenő újságok között, ezzel szemben ott van például a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap, vagy épp az összes magyarországi megyei napilap, melyek mind kormányközeli tartalmat közölnek, nem is beszélve például a szintén kesmás Metropol című lapról.

Online a Fidesz-közeli sajtóholding a piacvezető

Az online médiapiacon a Fidesz-közeli médiaholding, a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média alapítvány) alá tartozó Salesworks rendelkezik a legnagyobb elérésű internetes portfólióval. Idén januárban például az ügynökségek által hitelesnek tekintett Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) e.Gemius mérése 5,16 millió egyedi látogatót mért a KESMA által értékesített médiatermékeinek összesített elérésének, amivel az egyébként szintén kormányközelinek is nevezhető Indamediát előzte meg, mely 4,9 millió egyedi látogatóval rendelkezett.

Csak ezt követően következett a harmadik helyezett, a Central Médiacsoport portfóliója 4,8 milliós eléréssel. A piacvezető digitális portfólió tehát Fidesz-közeli.

Valójában több beavatkozás is történt a médiapiacba

Orbán Viktor a Sternben most megjelent interjúban azt is mondta, hogy a kormány „nem szól bele” médiaügyekbe. Csakhogy ennek eleve ellentmond, hogy a hazai médiapiacot felügyelő, jelenleg épp a Klubrádió elnémítására készülő Médiatanács tagjait kizárólag kormánypárti szavazatokkal nevezték ki tavaly ősszel 9 évre.

Ugyancsak ellentmond Orbán szavainak, hogy a kormányfő korábban egy rendelettel nemzetstratégia jelentőségűnek minősítette, hogy a KESMA-hoz került több száz médiatermék, köztük az összes megyei napilap, vagy épp az egyetlen országos kereskedelmi rádió, a Retro Rádió. A Fidesz-közeli médiarendszer kiépítésére szolgáló rendelet lehetővé tette, hogy elkerüljék az ügylet versenyhatósági (GVH-s) és médiahatósági (médiatanácsi) vizsgálatát, vagyis azt, hogy érvényesül-e a lapok a holding alá kerülésekor a médiapiac sokszínűségére és a versenyre vonatkozó jogszabályban is megfogalmazott kívánalom.

Orbán szavainak ellentmond az is, hogy a kormány rengeteg állami hirdetést és reklámot pumpál a hozzá közelálló médiumokba, így avatkozva be a piaci folyamatokba és verselőnyhöz juttatva a számára kedves termékeket. Vajon miért juttatott Orbán Viktor kormánya 2020-ban aránytalanul nagy összeget, listaáras kalkuláció szerint több mint 23 milliárdot 2020-ban 11 hónap alatt a TV2 Csoportnak, miközben az RTL esetében az államtól érkező összeg ennek csupán a töredéke volt? Mi ez, ha nem beavatkozás a médiapiacba a kormány részéről?

Borító: Orbán Viktor a Stern című lapban, 2021.02.04-én
Szóljon hozzá!