Meghamisított Orbán-interjú 2016 decemberében

Az 1950-es éveket idézi F. Gábor újságíró szerint, ahogyan elítélték az Orbán-interjú állítólagos megváltoztatásáért

Folytatódik F. Gábor újságíró évek óta tartó kálváriája a 2016 decemberében jelentős változtatásokkal megjelent, megbütykölt Orbán-interjú ügyében. Noha korábban az újságíró számos, az ennek elkövetésével őt vádoló ügyészség állításának hitelességét megkérdőjelező ellentmondásra világított rá, ma a bíróság még súlyosbította is a végig az ártatlanságát hangoztató, az elkövetés tényét megkérdőjelező médiamunkás büntetését, amit a miniszterelnöki interjú állítólagos megváltoztatásáért kapott. F. Gábor a Media1-nek elmondta, mit gondol erről az egész ügyről, és azt jelezte: a Kúriához fordul az 1950-es éveket idéző eljárás miatt.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on skype
Share on email

Másodfokon 400 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték a 2016 karácsonyán a Fejér Megyei Hírlapban néhány, az interjú során el nem hangzott mondatrészekkel, megtoldásokkal megjelent, meghekkelt” Orbán Viktor-interjú meghamisításával megvádolt F. Gábor újságírót, a Veszprémi Napló volt munkatársát – számolt be a Magyar Hang és a 24.hu, valamint ezt az információt erősítették meg a Media1 forrásai is.  A Magyar Hang is azt írja, hogy el is tiltották az újságírástól a médiamunkást.

F. Gábor szerint a bíróság szervilizmusból ítélte el

A Media1 úgy tudja, hogy F. Gábor a Kúriához fordul fellebbezésért. A Media1 telefonon beszélt F. Gáborral, de egyelőre interjút nem kívánt adni, mivel szeretné először is kézhez kapni az írásos ítéletet, ez pedig akár több hét is lehet, de egy nyilatkozatot végül elküldött a Media1-nek. Ez áll benne:

„Látva az 50-es évek hangulatának visszafogott verzióját, már kevésbé haragszom a valódi elkövetőkre. Nagy hibának tartom azt az elképesztően erősnek érzett szervilizmust és megfelelési kényszert, ami elnyomja a korrektséget, teljességigényt. Bosszant a bíróság szóbeli indoklása, hiszen az egymásnak ellentmondó nyomok és szakvélemények ellenére feltáratlan és leegyszerűsített tényállás alapján ítéltek el. A pénzbüntetés nem vág földhöz, de megyünk tovább és nemsokára részletezem, mi volt a szakvéleményekben, min alapult a vádirat és elmesélem a komédia felvonásait.”

F. Gábor egyébként a mai, szerdai ítélethozatalról távol maradt, ott csak jogi képviselője volt jelen. A Media1 információi szerint F. Gábor előzetesen ismerőseinek azzal magyarázta,

azért nem megy el az ítélethozatalra, mivel úgy vélekedett: ha a bíróság korrekt, nem lehet kérdés, hogy felmentik az ellentmondásos bizonyítékok miatt, ha viszont meg akarják alázni és ártatlansága ellenére is elítélni, akkor ehhez nem kíván jelenlétével is asszisztálni és újra átélni azt, milyen az, amikor úgy kell szembenéznie egy bíróval, hogy tudja, hogy olyanért ítéli el, amit nem követett el.

Közös jelszó

F. Gábor bűnösségét a bíróság annak ellenére látta bizonyítottnak, hogy a bűncselekmény állítólagos időpontjában épp előreléptetés előtt álló  kétgyermekes családapa ügyében számos súlyos ellentmondás merült fel, amelyek miatt kívülállóként végig ingatagnak tűnt az ellene folyó eljárás.

A Media1 információi szerint a Mediaworks által bekebelezett megyei lapkiadó szerkesztőségében közös jelszavakat használtak, a számítógépes rendszerben tehát bárki végezhetett bármilyen módosítást, beléphettek a felhasználók akár egymás nevében is. F. Gábor, illetve jogi képviselői ezzel is érveltek a bíróságon, de a bíróság ezt nem fogadta el.

Ő épp egy fotólaborban volt, ráadásul a szövegcsere 4 perc alatt nem lebonyolítható

F. Gábor próbált azzal is érvelni az egyik korábbi tárgyaláson, hogy az egyik kirendelt szakértő szerint a bűncselekmény elkövetési időpontja nem akkor lehetett, mint amit a vád állított, ugyanis egy igazságügyi szakértő az interjúban összesen 9 változtatás is fellelhető, és ennek kivitelezése, profi újratördelése a HUP nevű számítógépes rendszerben az egyik igazságügyi szakértő tesztje szerint 4 perc alatt nem lebonyolítható. Márpedig F. Gábor épp a város egy másik helyszínén egy fotólaborban tartózkodott, de ezt az érvelést sem fogadta el a bíróság.

Nincs kamera az épület ezen részében

Az újságíró azzal is érvelt, hogy az ügyészség hiába állítja, hogy kamerakép rögzítette, hogy az adott emeleten tartózkodott, ugyanis nem is volt kamera az épület ezen részében, ahol a számítógépe volt, ráadásul arra bárki beléphetett a nem biztonságos rendszer sajátossága miatt.

Eltérő cikkazonosító

A per során az újságíró azzal is érvelt, hogy a számítógépén lévő cikk azonosítója az egyik szakértő megállapítása szerint nem egyezett meg a HUP nevű szerkesztőségi rendszerben lévő adatokkal.

Egy informatikus kicsavarozta a merevlemezét

Ráadásul miután kiderült, hogy az interjút illetéktelenül valaki megváltoztatta, a médiavállalat informatikusa a később bűnjelként lefoglalt számítógépből kicsavarozott merevlemezt először egy taxival magával vitte, mondván, hogy elviszi egy számítógépes adatmentéssel foglalkozó céghez, majd a lemez tartalmát csak jóval később adta át a nyomozóknak, így az újságíró szerint az ellene bizonyítékként felhasznált adathordozón lévő adatokhoz ez alatt az időszak alatt bárki hozzáférhetett, a merevlemezről letölthetett vagy akár rá is tehetett bármit, így az nem lett volna felhasználható bizonyítékként.

Egy időre letiltotta a rendszer

Az elítélt újságíró azt is hangoztatta büntetőpere során, hogy gyanús az is, hogy a bűncselekmény napjának egy korábbi szakaszában a számítógépes rendszerbe ő maga egy ideig nem tudott bejelentkezni.

A bíróságon érvelni próbált továbbá azzal, hogy szerinte ennek is köze lehet ahhoz, hogy valójában ő is csak áldozata ennek az ügynek, de ezt a védekezését sem tette magáévá a bíróság.

F. Gábor egyébként tavaly ősszel, amikor első fokon egyszer már elítélték és 240 ezer forint büntetést szabtak ki rá, úgy nyilatkozott: kirakatper folyik ellene.

Az újságírót információs adat megsértésének bűntettében mondták ki bűnösnek.

A Mediaworks jogtalanul rúgott ki és hurcolt meg embereket

A meghamisított interjút leközlő kormánypárti kézre került médiavállalat, a Mediaworks egyébként korábban Klecska Ernő és Hajnal Csilla újságírót is elbocsátotta az üggyel összefüggésben, mondván, felelősnek tartja őket azért, hogy nem teljesen az az interjú jelent meg a miniszterelnökkel, mint kellett volna.

Később azonban a Mediaworkstől elbocsátott újságírók jogerősen is megnyerték a munkaügyi pereiket a Mediaworks ellen. A bíróság kimondta, elbocsátásuk törvényellenes volt, felelősségük egyáltalán nem volt megállapítható a történtekért, a Mediaworks ezért végül kénytelen volt kifizetni az elmaradt bérüket, valamint a törvénytelenül kirúgott szerkesztők elmaradt végkielégítését és ezek kamatait.

Az ártatlanul megvádolt újságírók ugyanakkor sérelemdíjat nem kaptak a Mediaworkstől, amiért a vállalat órákon át bezárta őket a cégnél elrendelt belső nyomozás idejére.

Klecska Ernő és Hajnal Csilla egy interjúban pakoltak ki azzal kapcsolatban 2018-ban, hogy korábban a cégnél felszólították őket, hogy

„legyen több anyag Felcsútról és Mészáros Lőrinc alapítványáról, persze pozitív környezetben.”

A jogellenesen elbocsátott újságírók azt is elmesélték, hogy a lapkiadónál olyannyira gyenge volt a számítógépes biztonság, hogy volt akinek 4 éven át ugyanaz volt a jelszava, mert annak megváltoztatását nem követelte ki a rendszer. Így a sokak által ismert kóddal voltaképpen bárki beléphetett és megváltoztathatta a megjelenésre váró interjút, akár volt kollégák is egy távoli elérésre szolgáló programmal mint amilyen például a Teamviewer is.

További hírek és cikkek találhatók a Media1-en!

Borító: Meghamisított Orbán-interjú 2016 decemberében

 

Szóljon hozzá!