A Magyar Parlament

Strasbourgi bíróság: Kövér László házelnök jogellenesen korlátozta a média működését, megsértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egyhangúlag mondta ki, hogy megsértette a házelnök 6 magyar újságíró jogait, amikor Kövér László hónapokra kizárta őket az Országházból.
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: tumblr
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: whatsapp
Megosztás itt: skype
Megosztás itt: email

Kövér László házelnök a sajtószabadságot sértő döntést hozott, amikor újságírókat tiltott ki a Parlament épületéből – mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) abban az ügyben, amelyben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hat újságírót képviselt a strasbourgi székhelyű testület előtt.

Az Index, a 24.hu, a HVG és a Népszabadság (NOL) munkatársait azért tiltották ki hónapokra a Parlamentből 2016 tavaszán, mert megszegték azt a házelnöki rendelkezést, amely lehetetlenül szűkre szabta azt a területet, ahol a Parlamentben forgatni lehet.

A TASZ a beadványában azzal érvelt, hogy ez a rendelkezés már magában is alapjogsértő: az sem derül ki belőle, hogy miért van szükség arra, hogy a hatalom ellenőrzésének egy olyan erős eszközét, mint a mozgóképes tudósítást korlátozza, ráadásul jogorvoslatra sincs lehetőség, így az újságírókat semmi nem védi meg a házelnök önkényétől.

A kitiltott újságírók nem öncélúan szegték meg Kövér László rendeletét: ekkor robbant ki az MNB-botrány, és arról akarták megtudni a törvényhozás tagjainak véleményét, hogy a jegybank az alapítványain keresztül közpénz-milliárdokkal támogatott a Fidesszel kapcsolatba hozható cégeket. A kitiltás indokául megjelölt felvételeken Kövér is látható, ahogy a neki feltett kérdésekre nem válaszolva, némán továbbhalad a parlamenti folyosón – emlékeztet a TASZ.

Kövér László a HírTV Bayer Show című műsorának nyilatkozik otthonából, az őt kérdező Bayer Zsoltnak
Kövér László a HírTV Bayer Show című műsorának nyilatkozik otthonából, az őt kérdező Bayer Zsoltnak néhány héttel ezelőtt

A kormány képviselői a 2016-os kitiltások kapcsán azzal érveltek, hogy szerintük az újságírók zaklatták az országgyűlési képviselőket és a parlament dolgozóit, valamint olyan tudósításokat akartak közölni, amelyekben a képviselők menekülése látszódik. Érvelni próbáltak továbbá azzal, hogy a parlament folyosóin olykor titkos, nemzetbiztonsági iratok is megtalálhatók, és veszélyes lenne, ha a tudósítósokon ez megjelenne.

A bíróság ezt az érvelést a kitiltások indokaként nem fogadta el.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a TASZ tájékoztatása szerint keddi ítéletében kimondta, hogy

a házelnök döntése, amivel kitiltotta az újságírókat, nem tartalmazta a szükséges, a szólásszabadság védelmét szolgáló eljárási garanciákat. A házelnök a kitiltás előtt nem vette figyelembe a döntésének potenciális következményeit, illetve az újságírók tudósításának fontosságát. Ezen felül a kitiltott újságírók semmilyen formában nem vehettek részt a kitiltásukat eredményező eljárásban, hiszen arról csak a főszerkesztőjüknek küldött levélből értesültek, utólag. Az is jogsértő volt, hogy a kitiltott újságírók sem a házelnöki döntésből, sem pedig a szabályozásból nem tudták meg, hogy pontosan meddig nem léphetnek be újra a Parlamentbe, a későbbi regisztrációs kérelmeikre pedig semmilyen választ nem kaptak. Végezetül pedig az újságírók számára semmilyen jogorvoslati lehetőséget nem biztosított a szabályozás.

Kövér a jogsértés óta tovább szigorított

A TASZ szerint a mai strasbourgi döntés azért is különösen fontos, mert az eset óta még súlyosabb korlátozásnak vetették alá a Parlamentben és a Képviselői Irodaházban dolgozó újságírókat: tavaly ősz óta például sajtókarámot vezetett be Kövér László, amivel lényegében elzárja a média munkásait a képviselőktől, holott az országgyűlési képviselőknek mindenkor számot kell adniuk arról, hogyan végzik munkájukat, nem csak akkor, ha a számukra kedves médiumoktól kapnak kényelmesen megválaszolható kérdéseket.

A Képviselői Irodaházban az újságírók számára kijelölt terület
A Képviselői Irodaházban az újságírók számára kijelölt terület. Fotó: Korózs Lajos / Media1-archív

„A kutatásaink is azt mutatják, hogy a hatalom változatos eszközökkel korlátozza az újságírók munkáját, ezzel pedig a saját számonkérhetőségét akadályozza. Ezért örülünk annak, hogy az általunk képviselt hat újságíró számára kedvező ítélet született, ami után rendszerszintű változásoknak kell történniük. Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, ami engedte a forgatást a parlamenti folyosókon, az újságírók önkényes kitiltásának pedig véget kell vetni. Ezt figyelemmel fogjuk kísérni”

– mondta Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.

„Ez két éven belül a harmadik olyan ügye a TASZ-nak, amelyben a munkájukat végző újságírók jogainak védelmét sikerült elérnünk Strasbourgban”

– tette hozzá dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje azokra a korábbi ügyekre utalva, amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta azt, hogy jogellenesen tiltottak ki egy újságírót a menekülttáborokból, illetve azt, hogy egy cikkbe linkelt videó tartalma miatt nem vonhatnak felelősségre egy hírportált.

Az ügyben panaszosok voltak: Bakró-Nagy Ferenc, Fábián Tamás, Fekete Norbert, Kaufmann Balázs, Kovács Klára és Mándli Iván. Az érintetteket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje képviselte a bíróságon.

17 kitiltás 2011 óta

A témával ugyancsak foglalkozó Index (az ügy egyik érintettje) emlékeztetett: 2011 óta már 17 alkalommal tiltottak ki az Országházból újságírókat, illetve akár teljes szerkesztőségeket. Ezek indoka szinte minden esetben az volt, hogy az érintettek tiltott helyen forgattak.

Az érintettek kifogásolták a gyakorlatot, de Magyarország nem biztosított számukra jogorvoslati lehetőséget, sem a hazai bíróságoknak, sem az Alkotmánybíróságnak nem volt hatásköre az ügyben.

Frissítés

Az MTI-n keresztül reagált az Országgyűlés Sajtóirodája is az ítéletre. A reagálásból kiderül, hogy Kövér Lászlóék nem látják szükségesnek a parlamenti szabályozás újragondolását. További részletek ITT.

További hírek találhatók a Media1-en!

Borító: Unsplash
Szóljon hozzá!