Music FM

Megszólalt a Music FM ügyében a médiahatóság

A Media1 azt kérdezte a Music FM elnémítóitól, miért nem pályáztatták meg a Music FM által használt 89,5 MHz és a Sláger FM által korábban használt 103,9 MHz-es budapesti frekvenciákat azután, hogy nem hosszabbították meg a médiaszolgáltatók jogosultságait az érintett hullámsávokra.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Több százezer Music FM hallgató maradt a múlt héten kedvenc rádiója nélkül, miután a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tavaly novemberben nem hosszabbította meg Budapest és Magyarország 4.-5 leghallgatottabb kereskedelmi rádióját működtető Prodo Voice Studio Zrt. hét éve megszerzett médiaszolgáltatási jogosultságát. A Médiatanács ezután nem írt ki új pályázatot a rádió által eddig használt budapesti 89,5 MHz-es hullámsávra, ami azóta néma.

A hullámsáv elnémításával Magyarország frekvenciadíjaktól esik el. Ráadásul reklámadóról és a munkavállalók után fizetendő személyi jövedelemadóról és járulékokról is lemond az ország, nem beszélve a médiapiaci kínálat további beszűküléséről, vagy éppen arról, hogy a Music FM rádiósai nem tudják végezni a munkájukat. És akkor ott vannak a hallgatók, akik megszerettek egy rádiót, most mégsem hallgathatják. Közülük egyébként rengetegen jelezték többek között a médiahatóság oldalán is, hogy inkább be se kapcsolják ezentúl a rádiókészülékeiket, vagy külföldi internetes rádiókra térnek át.

Miért hagyják parlagon heverni a frekvenciát?

De vajon mi az oka annak, hogy miután a Médiatanács úgy döntött, nem hosszabbítja meg a lejáró médiaszolgáltatási jogosultságot, pályázatot sem írt ki a testület a frekvencia újbóli hasznosítására, hanem inkább hagyta parlagon heverni, megkárosítva ezzel a magyar költségvetést is? A médiapiacon sokan magyarázzák ezt úgy, hogy ha kiírta volna a frekvenciatendert a Médiatanács, a médiatörvény alapján a pályázati eljárás alatt – ideiglenes frekvenciakérelmekkel – a Music FM még használhatta volna a frekvenciát. Ráadásul a pályázati eljárás során – amely a bírósági jogorvoslatok miatt akár több mint egy év is lehet – a Music FM-nek is lehetősége lett volna beadnia a pályázatot, ahogy bárki másnak is.

Revans a Music FM ellen?

Sokaktól hallottuk azt a nézetet, hogy a cél egyértelműen az volt, hogy revansot vegyenek a Music FM-en, melynek egy ideig Simicska Lajos, illetve Nyerges Zsolt volt a tulajdonosa.  (A rádió azóta többször tulajdonost váltott, jelenleg a CERES Manufaktúra tulajdonosáé a cég.) Más magyarázatok szerint egyszerűen arról van szó, hogy az induló és már meglévő kormányközeli rádiók piaci pozícióját akarta védeni a Médiatanács ezzel, hogy a piac egyik szereplőjét ellehetetleníti. Tartja magát a nézet, hogy hamarosan meg fog szólalni egy olyan rádió az éterben, amely a Music FM helyét venné át, csak épp kormányközelből.

De vajon mit mondanak minderre a Music FM-et elnémító médiahatóságnál?

Megkérdeztük

A Media1 még a múlt héten kérdéseket küldött az NMHH-ba. Kérdéseink között szerepelt, hogy mi az oka, hogy a Médiatanács tavaly november óta nem írt ki rádiós pályázatot sem a Music FM, sem a  Sláger FM korábbi, 103,9 MHz-es frekvenciájára, holott korábban a testület napirendjén szerepelt a jegyzőkönyv szerint, hogy ezt az egyik frekvencia esetében megteszi.  Rákérdeztünk, hogy ez azért történt-e, hogy a Music FM kivégzése garantáltan sikeres legyen, hiszen így még ideiglenes frekvenciát sem használhatnak pályázat hiányában. Érdeklődtünk arról is, hogy pontosan évente hány millió forint frekvenciahasználati díj veszteség éri a magyar adófizetőket a 103,9 MHz és a 89,5 MHz kihasználatlansága miatt, és hogy ezeket a károkat nem tartja-e aggályosnak a Médiatanács. Feltettük azt a kérdést is, hogy mit gondolnak arról, hogy a Médiatanács döntéseinek következtében rádiós családok tucatjai kerültek bizonytalan egzisztenciális helyzetbe és rádióhallgatók százezrei maradtak rádiójuk nélkül.

A médiahatóság magyarázata, miért nem ír ki a Music FM frekvenciára pályázatot

A médiahatóság részéről érkező választ szó szerint és teljes egészében idézzük:

Ahogy arról már többször tájékoztattuk, a Médiatanács minden esetben saját hatáskörében dönt egy adott frekvencia hasznosításáról a mindenkori médiapiaci helyzetet megvizsgálva, a frekvenciákkal való felelős és gondos gazdálkodás elvét alkalmazva. Éppen ez utóbbi, az állami tulajdonban lévő, korlátos erőforrásokkal való felelős és gondos gazdálkodás elve, valamint a rádiós piac sokszínűségének biztosítása jelenik meg egyértelmű jogalkotói szándékként a médiatörvényben, amikor az az elnyert, illetve megújított médiaszolgáltatási jogosultságokhoz maximalizált időt – hét, illetve megújítás esetén legfeljebb egyszeri öt évet – rendel.

Ugyanígy alkalmazandó alapelv minden rádiós pályázat esetében az esélyegyenlőség, az objektivitás, az átláthatóság és a megkülönböztetéstől mentes eljárás elve. Az alapelvek érvényesülése érdekében a Médiatanács minden egyedi esetben úgy jár el, hogy a pályázók között semmiféle indokolatlan különbségtételt, kizárást vagy korlátozást nem alkalmaz, amely az egyenlő bánásmód követelményének ellentmondana.

Egyrészt tehát nincs olyan, hogy egy adott frekvenciát egy szolgáltató korlátlan ideig használhat, másrészt az egyes frekvenciák hasznosítása vagy újrahasznosítása az Ön által felvázoltaknál minden esetben jóval összetettebb kérdés. Az egyes médiaszolgáltatási lehetőségek aktuális és teljes pályáztatási folyamatáról folyamatosan, akár frekvenciánként is tud tájékozódni az NMHH honlapján.

Ami a budapesti rádiós médiapiac sokszínűségét illeti, kéttucatnyi rádióból válogathat rádiókészülékén egy fővárosi hallgató: az országos kereskedelmi, illetve a hét közszolgálati rádiós médiaszolgáltatáson felül a fővárosban jelenleg tizenkét körzeti, két helyi és két kisközösségi rádiós médiaszolgáltatás érhető el, amelyek a hatóság honlapján megtalálhatóak. Emellett pedig 56 db internetes és 26 db lekérhető rádiót is nyilvántart a hatóság Magyarországon.”

Lapítanak, mekkora díjbevételtől esik el Magyarország

A médiahatóság tehát nem adott érdemi választ, mekkora díjbevételtől esik el az ország a két frekvencia elnémulása miatt, illetve meglehetősen zavaros az esélyegyenlőségről beszélni, amikor a Music FM semmiféle esélyt nem kapott a pályázaton való újbóli megmérettetésre. A testület emellett úgy próbálja beállítani, mintha a Music FM által kínált zenei karakterisztikát jelenleg más rádiók is lefednék, és pusztán arról lenne szó, hogy a hallgatóknak át kellene lépniük egy másik rádióra. Igaz ugyan, hogy elérhető például a Dankó Rádió és ott van a Retro Rádió is, de tényleg a Dankóval vagy a Retróval kellene vigasztalódnia a Music FM közönségének?

A Rádió 1 fehérvári jogosultságát viszont meghosszabbították

Egyébként rákérdeztünk arra is, hogy mi az oka annak, hogy a Rádió 1 székesfehérvári médiaszolgáltatási jogosultságát ( hivatalos nevén 94.5 Rádió 1) a Rádió 1 által elkövetett jogsértés, bírság ellenére nemrég meghosszabbították. A válaszban azt írják, azért nem volt gond a jogsértés a hosszabbítás szempontjából, mert a székesfehérvári Rádió 1-et nem a budapesti Rádió 1 üzemeltetője működteti. (A fehérvári Rádió 1 egyébként hálózatba kapcsolódik a budapesti Rádió 1-el, és a nap több mint 20 órájában átveszi a központi adást.)

Szó szerint így reagált a médiahatóság a Media1 kérdésére:

Rádió 1 néven a Radio Plus Kft. működtet rádiós médiaszolgáltatást a Budapest 96,4 MHz-en, a kft. pedig nem nyújtott be megújítási kérelmet, így az nem is kerülhetett a Médiatanács napirendjére döntésre. Ahogy arra a korábbi válaszaiban az NMHH már többször felhívta a figyelmét, egy médiaszolgáltatási jogosultság megújíthatóságának és egyúttal kizárhatóságának teljesen egyértelmű jogszabályi kritériumai vannak.

A médiatörvény ugyanis egyértelműen kimondja, hogy – egyebek mellett – nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a médiaszolgáltató a szerződést vagy a médiatörvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte, vagy a megújítás iránti kérelem benyújtásakor, illetve a kérelem elbírálásakor a médiaszolgáltató díjtartozással rendelkezik. Ilyen esetekben tehát a Médiatanácsnak nincs mérlegelési jogköre. A Music FM szolgáltatója – ahogy azt a 2018. december 13-án Önnek küldött válaszunkban is hangsúlyoztuk – a médiatörvény 48. § (7) bekezdés c) pontja alapján egyértelműen kizárta annak a lehetőségét, hogy a testület megújíthassa médiaszolgáltatási jogosultságát, és nemcsak a díjtartozás miatt, de ezt a médiaszolgáltató által elkövetett és jogerős döntésben megállapított súlyos, illetve ismételt jogsértés is kizárta az Mttv. 48. § (7) bekezdés a) pontja alapján.”

Frissítés (2019. 02.12. 23.00)

Sebestyén Balázs, a Rádió 1 műsorvezetője: a politika rátelepedett a rádiókra

A fővárosi rádiós piaccal, illetve a Music FM-mel is foglalkozott az RTL Klub Házon Kívül című riportműsora kedd este, mely  egy 8 perces riportot vetített a témáról néhány szaktárs és a Media1 főszerkesztőjének (jelen sorok szerzőjének) megkérdezésével. A riport egyik legérdekesebb részében Sebestyén Balázs, a Rádió 1 műsorvezetője elismeri, hogy a politika gyakorlatilag rátelepedett a rádiós iparágra. A műsorvezető azt mondta, ezért sem lepődött meg a fejleményeken.

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

RTL Klub

Átalakulnak az RTL Klub estéi

Az új műsorrend életbe lépése szinte az összes hétköznap esti műsort érinteni fogja, többek között a Barátok Közt, a Fókusz, a XXI. Század és a Doktor Murphy is érintett.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!