Orbán Viktor kedvenc sportújságírója, Szöllősi György maradt a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, miután a szervezet Lakitelken megtartott, megismételt rendkívüli, szerdai közgyűlésén nem kapott többséget az ellene és az elnökség ellen májusban benyújtott bizalmatlansági indítvány.
A szavazás eredménye ugyanakkor azt mutatja, hogy komoly törésvonal alakult ki a sportújságíró-szervezeten belül: információink szerint 202 szavazólapot adtak le, ezek közül 201 volt érvényes, 1 pedig érvénytelen. A bizalmatlansági indítvány mellett 85-en, ellene 108-an szavaztak, 8-an pedig tartózkodtak. Ez azt jelenti, hogy a jelenlévő, érvényesen szavazó tagok több mint 40 százaléka Szöllősi György és az elnökség leváltását támogatta. (A leváltáshoz az MSÚSZ szabályai szerint kétharmados arány kellett volna.)
A közgyűlésen az is kiderült, hogy meghatalmazással nem lehet szavazni, így több, előzetesen leadott meghatalmazás nem számított bele a végeredménybe. Forrásaink szerint ezeknek a meghatalmazásoknak akár jelentőségük is lehetett volna a bizalmatlansági indítvány megítélése szempontjából, de lehetséges, hogy a leváltáshoz szükséges arány így sem lett volna biztosítható.
A bizalmatlansági indítvány hátterében többek között az állt, hogy az MSÚSZ a 2026-os országgyűlési választás előtt továbbította tagjainak Orbán Viktor (azóta leváltott) miniszterelnök kampánylevelét. Az indítvány támogatói szerint ez sértette a szervezet politikai semlegességét és az Alapszabályt, ezért Szöllősi Györgynek és az elnökségnek vállalnia kellett volna a felelősséget.
Szöllősi György még a közgyűlés előtt hosszú levélben reagált a bizalmatlansági indítványban foglaltakra. Ebben azt írta, hogy a miniszterelnöki levél továbbításával kapcsolatos döntésért ő vállalja a felelősséget. Azzal érvelt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda megkeresésének tettek eleget, és szerinte az elmúlt években a kormányzat „korrekt”, a szövetség céljait anyagilag is segítő partnerük volt.
A levélben Szöllősi azzal is védekezett, hogy az MSÚSZ az elmúlt években jelentős támogatási programokat működtetett, bővítette a sportújságíróknak elérhető ösztöndíjakat, szakmai díjakat, nemzetközi kapcsolatokat, és szerinte a szövetség az elmúlt évtizedben sokkal nagyobb mozgástérhez jutott, mint korábban.
A rendkívüli közgyűlésen felszólalt Gergelics József is, a bizalmatlansági indítványt benyújtók oldaláról. Beszédében a sportújságírókat tömörítő szervezet szakmai hitelességének és függetlenségének kérdését állította középpontba, és amellett érvelt, hogy egy sportújságíró-szervezet nem kerülhet politikai kampányüzenetek közvetítő szerepébe.
Szöllősi György a közgyűlésen elmondott beszédében védte az elnökség tevékenységét, és az elmúlt évek eredményeit sorolta. Álláspontja szerint az MSÚSZ az ő elnöksége alatt jelentős szakmai, nemzetközi és pénzügyi eredményeket ért el, ezért a bizalmatlansági indítvány szerinte méltatlan és igazságtalan volt a testülettel szemben.
Cikkünkben közzétesszük a közgyűlés két kulcsbeszédének hangfelvételét is: Gergelics József felszólalását a bizalmatlansági indítványt benyújtók részéről, valamint Szöllősi György beszédét.
Gergelics József beszéde:
Szöllősi György beszéde:
A szavazás után Szöllősi György maradhat az MSÚSZ elnöke, de az eredmény nehezen értelmezhető egyértelmű győzelemként: a jelenlévők jelentős része ugyanis bizalmatlanságát fejezte ki vele és az elnökséggel szemben. A rendkívüli közgyűlés így formálisan lezárta ugyan a bizalmatlansági indítvány ügyét, de a sportújságíró-szervezeten belüli vita aligha ért véget. Ráadásul Szöllősivel szemben etikai vizsgálatot is kezdeményezett nemrégiben a Sportújságírókért Mozgalom.
Szöllősit a Nemzeti Sport éléről már leszedték
Szöllősinek a Nemzeti Sporttal kevésbé volt szerencséje: néhány nappal az MSÚSZ közgyűlése előtt leváltotta az MTVA új vezetése a Nemzeti Sport főszerkesztői posztjáról.
A lap egyébként lehetséges, hogy hamarosan gazdát cserél, ugyanis Borsány-Gyenes András, a Network4 tulajdonosa a Media1-nek jelezte, hogy a lap megmentése érdekében felvásárolna és innovációkat hajtanak végre. A HVG szerint ugyancsak érdeklődik a lap iránt Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa is.
A nemrég módosult médiatörvény alapján december 31-ig kell döntést hozni a Nemzeti Sport jövőjéről, esetleges eladásáról, vagy további működtetéséről.
A Media1 megszerezte Szöllősi György a közgyűlés előtt az MSÚSZ-tagoknak küldött körlevelét
Alább dőlttel bemutatjuk Szöllősi György hosszú levelét, amelyet a tagságnak küldött a rendkívüli közgyűlés előtt:
„Reagálás az MSÚSZ elnökségével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványban foglaltakra
A bizalmatlansági indítvánnyal megtámadott elnökség nevében egyes szám első személyben elnökként én magam válaszolok, egyrészt azért, hogy rögtön az első mondatban leszögezhessem, mennyire méltatlan és igazságtalan a testület egészének megtámadása az MSÚSZ legsikeresebb évtizede után, másrészt azért, hogy egyszemélyben magamra vállalhassam mindazt, amiért esetleg joggal kritizálják a szövetséget.
Kezdjük is itt, a „legsúlyosabb” váddal, a választások előtt kiküldött miniszterelnöki levél ügyével, amellyel kapcsolatban minden felelősség az enyém: egyedül én döntöttem arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Kiemelt Társadalompolitikai Ügyek Főosztálya – a vele együttműködő civil szervezetekhez intézett – kérésének eleget téve e-mailben továbbítjuk a tagjainknak Orbán Viktor kormányfő levelét. Tettem ezt egyrészt azért, mert éveken át korrekt, velünk számos fontos ügyben együttműködő és a szövetségünk céljait nagyban – anyagilag is – segítő kormányzati partnerünk kérte ezt tőlünk, másrészt pedig azért, mert a levelet jegyző kormányfő személyes elkötelezettsége és másfél évtizedes munkája révén száz éve nem látott fejlesztés haszonélvezője volt a magyar sport és annak szereplői, beleértve szövetségünket és a hazai sportmédiát is. És talán ez a lényeg: annyival több van a mérleg „másik” serpenyőjében, annyival több segítséget kapott, annyival hasznosabb munkát végezhetett szövetségünk és annak tagsága is az elmúlt bő évtizedben a korábbiaknál, hogy egyetlen – ellentmondásos megítélésű vagy akár alapszabály-ellenes körlevél – mindezt nem semlegesítheti.
A másik, politikával kapcsolatos vád esetében, miszerint szövetségünk csatlakozott a magyar sport megmentését célzó, a Sportegyesületek Országos Szövetsége által meghirdetett petícióhoz, a helyzet a következő: ehhez megvolt a – nem egységes – elnökségünktől a többségi felhatalmazásom, a magyar sport ügyének védelme, szolgálata pedig evidens feladata az MSÚSZ-nek, éppen úgy, mint a többi, a kezdeményezéshez csatlakozó sportszervezetnek, legfeljebb azon lehet vitatkozni, hogy jogos volt-e az aggodalom. Erre csak évek múltán tudunk majd kielégítő választ adni, ám a helyzet legalábbis bizonytalan jelen pillanatban is.
A szövetségnek hirtelen hátat fordító, vagy bizalmatlansági indítványt fogalmazó, aláíró kollégák nagy része egyébként maga is kedvezményezettje volt a magyar sport intenzív fejlesztésének, nagy arányú állami támogatásának, szövetségünk egyre sokrétűbb tevékenységének. A legtöbben közülük éltek a Csillag Imre Ösztöndíjprogram külföldi tudósításokat segítő forint tízmillióival (különféle oldalakhoz sorolt, tucatnyi sajtóorgánum száz főt is meghaladó munkatársa), a Nagy Béla-program kétszáznál is több sportkönyv, kiadvány megjelenését, konferenciák, szakmai kongresszusok megrendezését, emléktáblaállításokat, archívumok digitalizását célzó félmilliárd forintjával (összesen kétszáznál is több tagtársunk munkájához, boldogulásához tudunk így hozzájárulni), esetleg a Szombathy István-ösztöndíjprogram által nyújtott olykor egyszeri, mások esetében évenkénti 100-150-200 ezer forintos szolidaritási ösztöndíjával (az évek során ez is tízmillió forintos és a kérelmek elbírálásánál százas nagyságrendet jelent).
Az elnökség és különféle bizottságaink tagjai önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül vettek részt ebben a sok munkaórát igénylő közösségi tevékenységben, örömmel járulva hozzá korábban nem létező források szakmai alapon történő elosztásához és az elnökség által indított programok kiteljesítéséhez. Egyébként ezen előnyökhöz azok is hozzájuthattak, akik nem is voltak feltétlenül a tagjaink, elég volt az elnökségnek, hogy arra érdemes sportújságírók. Ugyanígy vannak tagok és nem tagok, a bizalmukat most megvonók és továbbra is fenntartók a kétszáznál is több kiváló kollégánk között, akik a Magyar Sportújságírók Szövetsége – mindannyiszor pénzjutalommal járó – szakmai kitüntetéseit kiérdemelték az elnökség döntése alapján vagy nemzetközi elismerést kaptak az AIPS-től szövetségünk támogatásával az elmúlt 11 évben. Ez pedig ugyancsak nem jelent mást, mint azt, hogy a szövetség és annak vezetői igyekeztek a sportújságírócsalád minél több tagját elismerni, támogatni, ösztönözni, felkarolni, munkájában vagy szociális helyzetében megsegíteni, megsüvegelni. Tette, tehette – tehettük – ezt azért, mert a szövetség mozgástere a magyar sport általános helyzete és saját erőfeszítéseink hozzásegítettek ehhez bennünket.
Úgy nőtt a szövetség költségvetése ezen elnök és elnökség tevékenységének 11 éve alatt fokozatosan két nagyságrenddel, hogy közben továbbra sem volt főállású alkalmazottunk, a lehető legkisebb bürokráciával igyekeztünk a leghatékonyabban szolgálni a sportújságírókat, úgy, hogy közben a szövetség által felhasznált közpénzekkel és egyéb támogatásokkal a legprecízebben, mindig, minden szabályt betartva elszámoltunk.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy sikerült a rekordnagyságúra duzzadt (800-nál is több tagot számláló) tagságunkat minden korábbinál nagyobb arányban, egyszer 500-nál is több kollégát megmozgatva bevonnunk a hagyományos Év Sportolója választásba, míg a korábbi fájó nehézségek után új dimenzióba emelt, a Nemzeti Színházban rendezett hét és az Operaházban lezajlott négy Nemzeti Sportgála révén a sportújságírók szövetségünk és a magyar sport legszebb hagyományaihoz és sikereihez méltó módon ünnepelték meg évente a legkiválóbb sportolókat, edzőket, csapatokat, ideértve immár a fogyatékosok sportjának kiválóságait is. Ezeken a feledhetetlen estéken a sportvilág olyan legendás személyiségei álltak a Sportgála színpadán, mint Keleti Ágnes, Balczó András, Carl Lewis, Szepesi György, Kemény Dénes, Szeles Mónika, Fabio Capello, Wichmann Tamás, Hosszú Katinka, Göröcs János, Lothar Matthäus, Mark Spitz, Kozák Danuta, Szoboszlai Dominik, Milák Kristóf, Fábiánné Rozsnyói Katalin, Bölöni László, Javier Sotomayor, Marco Rossi, Kásás Tamás és a sor nagyon hosszan folytatható. Ezeken, a nemzetközi mércével mérve is nívós Sportgálákon az MSÚSZ tagjai alanyi jogon vehettek részt és éltek is ezzel a lehetőséggel évről évre több százan.
Eközben tovább erősítettük az elődök által megteremtett nemzetközi tekintélyünket és kapcsolatrendszerünket, számos nemzetközi szakmai konferenciát rendeztünk, méltó módon, rangos külföldi vendégek sorával és jubileumi kitüntetésekkel ünnepeltük meg szövetségünk alapításának 110. évfordulóját (2019-ben) és történetünk során harmadszor is megrendeztük a sportújságírók világszövetségének, az AIPS-nek az éves kongresszusát Budapesten, 2020-ban, 110 ország sportújságíróinak, a FIFA és a World Athletics elnökének a részvételével, kiegészítve az AIPS díjátadó gálájával, amelyen magyar kollégák elismerését is elértük.
Csaknem száz év után adtunk ismét alelnököt az AIPS-nek, dr. Csisztu Zsuzsa személyében, aki az első női magyar AIPS-vezető lett, majd az első magyar és globálisan az első női elnökjelölt, aki elképesztő ellenszélben és lényegesen szerényebb eszköztárral állt helyt a szervezet 2026-os elnökválasztásán az AIPS-t huszonegy éve irányító 79 éves olasz Gianni Merlóval szemben, abban a reményben ringbe szállva, hogy ennek a pozíciónak a megszerzése is hozzájárulhat a magyar sport nagy céljainak az eléréséhez és nemzetközi befolyásának erősítéséhez. A kampányt – szerintem nem elítélendő módon – sikeres tárgyalásaink révén közpénz és magánadományok is segítették, alelnök asszony sejtelmesnek beállított, a globális lobbizáshoz azonban abszolút szükséges afrikai útja például nem került a szövetség, sem az adófizetők pénzébe. A körülmények ismeretében Lausanne-ban megszerzett 25 szavazat kiváló alap ahhoz, hogy legközelebb már a győzelemre is esélyes elnökjelöltünk legyen, s ezzel kapcsolatban fontos hír, hogy a 2030-ban távozó Merlo elnök Csisztu Zsuzsát a vezetőségben eltöltött és magas színvonalon végigdolgozott két ciklus után tiszteletbeli tagnak javasolja az AIPS jövő évi, etiópiai kongresszusán, az európai szövetség (AIPS Europe) új vezetősége pedig – magam ebben a szervezetben voltam alelnök, Magyarországról elsőként, hét esztendőn át – máris fölkérte, hogy legyen az új, női munkacsoport tagja. Alelnök asszonynak, aki az AIPS végrehajtó bizottságának tagjaként nyolc éven át részt vett az AIPS Médiadíjára jelölt sok ezernyi pályamű zsűrizésében, elévülhetetlen érdemei vannak számos magyar kolléga és alkotás nemzetközi díjazásában: a teljesség igénye nélkül a Szilágyi Áronról készült portréfilm rendezője, Muhi András Pires a kategóriájában a második helyért járó trófeát vehette át Dohában 2022-ben, míg az azóta már az AP hírügynökségnek Münchenben dolgozó Szilágyi Anna kétszer is az Év legjobb fiatal sportfotósa lett egy-egy kiváló képe révén.
Megfogalmazódott az elnökséggel szemben az is, hogy nem segítette elég hatékonyan a sportújságíró kollégák munkáját az elmúlt években, nem védte az érdekeiket kellőképpen. Nos, ezen a téren természetesen semmi sem elég, de az bizonyos, hogy bővülő eszköztárunk révén igenis minden korábbi elnökségnél többet tudtunk elérni a fent említett, abszolút kézzelfogható, érdemi támogatást nyújtó programjaink révén, én személyesen is roppant sok energiát fordítottam olyan szerkesztőségek kialakítására, fenntartására, megmentésére, mint a 12 éven át megjelenő magyar FourFourTwo magazin, a 10 éven át minden leépítési szándéktól megóvott Nemzeti Sport és a közmédiánál új lendületet vevő, már ötödik éve működő (Nemzeti) Sportrádió, amelyek százas nagyságrendben biztosítottak, biztosítanak publikálási és/vagy munkalehetőséget, sokaknak hosszú évekre megélhetést a sportújságírók közül, miközben nagyszerű műhelyekké váltak, fiatal kollégák sorát elindítva a pályán, minőségi tartalmat előállítva.
A bizalmatlanági indítványban joggal hiányolt, még nem feltöltött jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat időközben pótoltuk, a szövetség honlapján minden megtalálható, amit az alapszabály előír.
A fentiek szíves megfontolását és a sportújságíró-család további megtisztelő bizalmát kérve a Magyar Sportújságírók Szövetsége elnöksége számára,
Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke
Budapest, 2026. július 8.”
Alább pedig a Ferencvárosi C-közép kommentárja a Lakitelken történtekhez:
Etikai eljárást kezdeményeztek Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke ellen
Szöllősi György cáfolja, hogy az állam 10 ezer példányban fizette elő a Nemzeti Sportot
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Elbocsáttatta Szöllősi Györgyöt, a Nemzeti Sport főszerkesztőjét az MTVA ideiglenes vezérigazgatója
