A miniszterelnök az állami médiában sugárzott tévéinterjúban mondta el, mit gondol a kérésről.
A kormányfőnek, valamint az Operatív Törzsnek címzett, a 28 szerkesztőség által aláírt közös levélben a koronavírus-világjárvánnyal kapcsolatban három konkrét kérést fogalmaztak meg annak érdekében, hogy a sajtó szabad működését segítve hozzájáruljanak a lakosság tájékozódásához és ezáltal emberi életek megmentéséhez.
A magyarországi adófizetők 2011 és 2019 között mintegy tizenkétmillió euróval, hozzávetőlegesen 4,3 milliárd forinttal járultak hozzá a Szerbiában megjelenő magyar nyelvű médiumok működéséhez. A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ, a CINS kutatómunkája alapján a pénzek főleg olyan, a Fideszhez közelálló médiumokhoz kerültek, amelyek Orbán Viktor pártjának és szövetségeseinek az üzeneteit közvetítik.
Donáth Anna szerint az Orbán-kormány rá akarja tenni a kezét a közösségi médiára.
Az RSF azt kéri, az Európai Bizottság ne késlekedjen tovább annak vizsgálatával, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz köthető Médiatanács-tagok eljárásaiban érvényesül-e a függetlenség és mennyiben követi Magyarország az európai uniós médiaszabályozási irányelveket. A nemzetközi szervezet szerint a Médiatanács adminisztratív ürügyekkel mér csapást a Klubrádióra és a magyar média sokszínűségére, amikor a rádió felkerül a kormány által folytatott cenzúrapolitika áldozatainak egyre hosszabb listájára.
A miniszterelnök egy német lapnak beszélt a magyar médiahelyzetről és arról, beleszól-e a magyar média ügyeibe, illetve van-e baloldali médiatúlsúly, vagy sem. Orbán állításai a kormányfő korábbi szavainak és még a kormányközeli kutatási adatoknak, illetve néhány konkrét példának is ellentmondanak.
Az 1950-es évek óta a sajtószabadságért folyamatos küzdelmet folytató International Press Institute a Media1-hez is eljuttatott angol nyelvű közleményében azt írja, a Médiatanácson keresztül a Fidesz-kormány a még megmaradt utolsó jelentősebb kritikus hangot is el akarja némítani, ami aggályos a magyarországi sajtó- és szólásszabadság érvényesülése szempontjából.
Kedd este, az Arte nemzetközi tévécsatornán újból látható lesz az Orbán Viktort diktátorként bemutató, a német közszolgálati ZDF által elkészített és karácsonykor már sugárzott dokumentumfilm, mely többek között azzal foglalkozik, mi történt a jogállamisággal Magyarországon. A filmben szó esik arról, hogyan némíttatták el Orbán Viktor kormányzása óta a kritikus hangokat.
A távozásra rálátó forrásaink szerint a 2017-ben, Andy Vajna kormánybiztos tulajdonossá válását követően kinevezett, ám a lapot szakmai alapon kiegyensúlyozni próbáló Kovács Vince megcsömörlött attól, ami a Borsot tulajdonló Fidesz-közeli Mediaworks kiadónál folyik. A Media1 értesülése szerint Kovács Vince az általa alapított Blikkhez tér vissza főszerkesztő-helyettesként. Nem ő lesz az egyedüli távozó.
Több, korábban az állami hírügynökségnek dolgozó fotós is beszámolt arról, miként érezték saját bőrükön a cenzúrát az MTI fotószerkesztőségében. Elárulták azt is, milyen szempontok szerint jelenhet meg fénykép manapság Orbán Viktorról, vagy hogy milyen elvek mentén kellett bemutatniuk fotóikon keresztül a 2015-ös menekültválságot.
