fbpx
Orbán Viktor miniszterelnök, a médiaszabadság rambóinak listájának új szereplője egy újságosnak bizonygatja, hogy rendben van a sajtószabadság

Orbán Viktor önellentmondásba került néhány héttel ezelőtti nyilatkozatával egy újságosnál

A miniszterelnök korábban brit médiamunkásoknak még azt állította, hogy egy tucatnyi kormányt bíráló lapot tud szerezni a magyar újságosoknál, ehhez képest most egy friss videóban fele annyit tudott csak meglobogtatni.

Facebook-oldalán tett közzé a minap egy videót Orbán Viktor kormányfő. A videóban a nép egyszerű tagjaként váratlanul betoppan egy újságoshoz, ahová azért érkezik, hogy megtalálja az elveszett sajtószabadságot. Az újságárus azzal kezdte a találkozót: sosem látta még Orbánt újságot venni, pedig közel laktak egymáshoz. A miniszterelnök eközben azt mondja, hogy „Soros Gyuri szervezetei felpakolták Magyarországot valami sajtószabadság ellenségeinek listájára”, majd arra kérte az újságost, adjon neki a kormányt bíráló vagy gyalázó lapokból.

(A miniszterelnök szavaival ellentétben a valóságban nem az országot, hanem magát Orbán Viktort helyezték el a médiaszabadság ragadozóinak toplistájára a kormányzása által történt médiaellenes intézkedések kapcsán, lásd erről bővebben hírünk végén.)

A miniszterelnök újságvásárlós videójában az látszik, hogy az újságárus egyetlen kormányt bíráló napilapot tudott adni, az egyébként szinte mindig állami kék hirdetésekkel kitömött Népszavát (más kormánykritikus napilap nincs már, miután a Népszabadság megszűnt). Kormányt bírálónak nevezte meg ezenkívül az árus a két hetente megjelenő Hócipőt, valamint a hetente jelentkező 168 Órát és a HVG-t. Orbán ezután még levett a polcról egy Magyar Narancsot, és eközben egy Élet és Irodalom (ÉS) című folyóirat került még elő.

Nem jött össze az egy tucatnyi kormánykritikus lap, amiről Orbán Viktor beszélt pár hete

A videó érdekessége, hogy azzal Orbán Viktor maga cáfolta meg néhány héttel ezelőtt az Egyesült Királyságban a sajtó kérdésére tett azon állítását, mely szerint úgymond „legalább egy tucatnyi kormányt bíráló lap” érhető el a magyarországi újságosoknál. Ehhez képest az újságos most még egy tucatnyit sem tudott összegyűjteni ilyenből a sajtószabadság rambóinak listáján uniós vezetők közül egyedüliként szereplő kormányfőnek. A legalább 12 kormánykritikus lap helyett a videóban végül 6 újság neve kerül elő, amiből ráadásul az egyik nem is minden héten jelenik meg. Napilap pedig mindössze egyetlen van közötte.

A videó arra már nem tért ki, hogy ha a miniszterelnök a kormányhoz lojális lapokat kért volna, akkor amúgy kaphatott volna Magyar Nemzetet, Magyar Hírlapot, kérhette volna Magyarország bármely megyei napilapját (hiszen azokat is maga alá gyűrte a kormánypárti médiaholding, a KESMA mintegy félezer médiamárkával együtt), kérhette volna a Bors című napilapot, a Világgazdaságot, és a Metropol című kormányközeli napilaphoz is hozzájuthatna terjesztési pontokról, és akkor még nem említettük a Nemzeti Sportot, de hetilapok közül kaphatott volna például Demokratát, Figyelőt, Ripost7-et, a Mandinert, a Szabad Földet, és néhány más lapot.

Miért került Orbán Viktor a szégyenlistára?

A Riporterek Határok Nélkül (RSF / Reporters Without Borders) nevű párizsi központú nemzetközi újságíró-szervezet Orbánt a médiaszabadság rambóinak szégyenlistájára egyébként azért került fel, mert mint írták, az »illiberális demokrácia« önjelölt bajnoka, Orbán Viktor 2010-es visszatérése óta nem állt meg a média pluralizmusának és függetlenségének támadásában.” A szervezet szerint a közszolgálati műsorszolgáltatás propagandaszervezetté vált Magyarországon, a magánkézben lévő médiumokat pedig vagy leigázták vagy elhallgattatták. „A politikai-gazdasági manővereknek és a kormánypárthoz közeli oligarchák által megvett médiacégeknek köszönhetően a Fidesz ma már az ország médiaterületének 80 százalékát ellenőrzi.”

A csúcson a KESMA nevű alapítvány áll, amelyben hozzávetőlegesen 500 kormánypárti médium található – jegyezte meg az újságírószervezet. A fennmaradó, kormányfüggetlen médiumokat diszkriminálják a kormányzati hirdetések és a hivatalos információkhoz való hozzáférés területén. Újságíróikat szisztematikusan becsmérlik a kormánypárti médiában, amely „álhírek” közvetítőinek nevezi őket. A szervezet azt is írta, hogy miután a Népszabadságot bezárták és az oligarchák átvették az irányítást az Origo.hu és az Index.hu felett, a kormány célpontja az RTL Magyarország, a Népszava nevű napilap és a HVG, a Magyar Hang, a Magyar Narancs és a 24.hu lett. A legújabb lépés pedig az állítólagosan független rádió-televízió szabályozó hatóság politikai döntése, amely megfosztotta a Klubrádiót frekvenciájától.

A feketelistára Orbán Viktor mellett olyan vezetők kerültek fel, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök vagy Bassár el-Aszad szíriai elnök.

Egyébként amikor a nemzetközi médiaszervezetet, az RSF-et 2019-ben is Soros Györgyhöz fűződő kapcsolata kapcsán támadta a kormány, Pierre Haski, az RSF vezetője így nyilatkozott a Népszavának: „Az RSF már több mint 25 éve létezik, s különböző források állnak a rendelkezésére. A Soros György által fémjelzett Nyílt Társadalom Alapítvány is a támogatók között van, ám az általa kapott pénz minimális szerepet játszik az RSF működésében. Szervezetünk a függetlenségre építette a finanszírozását, ami azt jelenti, hogy egyik támogató sem befolyásolja a működését. Ha holnap Soros György úgy döntene, nem támogat tovább bennünket, ugyanúgy folytatnánk a munkát. Ugyanakkor teljesen abszurd, ahogyan a magyar kormány démonizálja Soros Györgyöt. Szervezete a világ minden táján hozzájárult a demokrácia erősítéséhez, s nem csak Európában. S ne feledjük, hogy Orbán Viktor maga is Soros-ösztöndíjjal tanulhatott Nagy-Britanniában.”)

További hírek találhatók a Media1-en! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és kövessen bennünket Facebookon is!

Szóljon hozzá!

Értesüljön azonnal a legfontosabb médiás hírekről!

Lájkolja Facebook oldalunkat!


Kérje ingyenesen napi hírlevelünket!

Adatvédelmi beállítások