Kivételes eljárásban tárgyal az Országgyűlés a médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos uniós rendelettervezetről.
Teresa Ribeiro, az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) médiaszabadság-képviselője, aki a múlt héten delegációjával két napon át Magyarországon tárgyalt különböző kormánytisztviselőkkel és a médiahatóság elnökével, valamint újságírókkal és a civil szféra képviselőivel is találkozott, arról beszélt, szerinte több tényező együttesen is akadályozza, hogy lendületes és sokszínű legyen a magyar médiapiac és ezáltal betölhesse ellenőrző szerepét. Az EBESZ delegációja kifogásolta az újságírók lehallgatását, a közadatok kiadásának problémás működését, az állami reklámpénzek igazságtalan elosztását, a műsorterjesztésre szolgáló frekvenciák körüli visszásságokat, a közmédia nem megfelelő működését és több más probléma ügyében is szót emelt.
A médiának függetlennek és szabadnak kell lennie – szögezte le a magyarországi látogatást követően Sabine Verheyen, az Európai Parlament (EP) küldöttségének vezetője pénteken. Az uniós politikustól a vizitet záró sajtótájékoztatón a Media1 megkérdezte, hogy rákérdeztek-e a lapunk által megírt, rádiós frekvenciákkal kapcsolatos visszaélésekre a médiahatóság elnökénél tett látogatásuk során.
Jelenleg 10, jellemzően nem uniós országban zajlik hasonló megfigyelési eljárás.
A rendeletjavaslat számos témakört tartalmaz, és a magyar KESMA-hoz (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) hasonló médiakonglomerátumokkal szemben is fellép.
Az Európai Parlament elfogadta azt a határozatot csütörtökön, mely szerint Magyarországon megsérült a demokrácia. Számos területen vannak problémák, a véleménynyilvánítás szabadságától a tudományos élet szabadságán át a kisebbségek jogaiig, állapította meg az EP.
Jön az újságírók és szerkesztőségek függetlenségét védelmezni hivatott új uniós szabályozás. Többek között a magyarországi Közép-európai Sajtó és Média Alapítánynál kialakult médiakoncentrációkhoz hasonlók ellen is fel akarnak lépni, és a közmédiumokat is korrekt működésre kényszerítenék. Az állami reklámok ügyében is nagyobb átláthatóság várható, ha az Európai Bizottság elképzelései megvalósulnak.
Magyarország több szempontból is az aggodalmakat keltő tagállamok közé tartozik – erre a megállapításra jutott az Európai Bizottság (EB), amely szerdán hagyta jóvá a jogállamiság helyzetét értékelő éves jelentéseit. Aggasztó például hazánkban az állami hirdetések elosztása, és a közmédia függetlensége, véli a jelentés.
Ezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos jelentette be kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésen, a sajtószabadság világnapján.
A most kiadott jelentés szerint a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, de még Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.
