Magyarország több szempontból is az aggodalmakat keltő tagállamok közé tartozik – erre a megállapításra jutott az Európai Bizottság (EB), amely szerdán hagyta jóvá a jogállamiság helyzetét értékelő éves jelentéseit. Aggasztó például hazánkban az állami hirdetések elosztása, és a közmédia függetlensége, véli a jelentés.
Ezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos jelentette be kedden az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésen, a sajtószabadság világnapján.
A most kiadott jelentés szerint a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, de még Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.
Szolidaritási nyilatkozatot adott ki a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) a választások után a magyar média független képviselői számára, amelyben hangsúlyozzák, hogy a Fidesz és Orbán Viktor újabb győzelme után minden eddiginél nagyobb szükség van a munkájukra. Az IPI képviselői hamarosan Budapestre jönnek, hogy találkozókat folytassanak, de addig is konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg az Európai Unió és az Orbán-kormány számára a médiapluralizmus eróziójának megállítására.
Az USA külügyminisztériuma által készített emberi jogi jelentés számos problémát azonosított.
Khadija Patel úgy véli, a magyar állapotok bizonyos szempontból a világ legrosszabbjai közé tartoznak.
Csütörtökön és pénteken Budapesten ülésezik az International Press Intitute (IPI) igazgatótanácsa, hogy az áprilisban esedékes parlamenti választás előtt a médiaszabadságot érintő magyarországi kihívásokra irányítsa a figyelmet. Ismert politikusokkal és újságírókkal is találkoznak.
Az Európai Bizottság a magyar médiahelyzet kapcsán is kifogásokat támasztott korábban.
Bejelentették azt is, hogy az egész Európai Unióra érvényes médiaszabályozásról szóló törvényjavaslatot 2022-ben terjesztik elő, de már előtte tárgyalást indítanak az érintett felekkel.
A korábban újságírói kérdések elől menekülő miniszter szerint „a médiapluralizmus a különböző nézetek egyenlő megjelenését jelenti”.
