A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2021 harmadik negyedévében naponta átlagosan 4 óra 32 percet töltöttek az emberek a tévékészülékek előtt: a nők közel 4 óra 50 percet, míg a férfiak 38 perccel kevesebbet. Az adatokból további érdekességek is kiderülnek.
Mind ismertségben, mint az előfizetőket tekintve vezet a Netflix, a YouTube pedig az egyik leggyakoribb tartalomfogyasztási formává vált a magyar internetezők körében. Kiderült az is, mennyit költünk átlagosan streamingre. A kutatás szerint a podcast még kevésbé népszerű.
Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetének Média-, Adat- és Társadalomkutató Központjának kutatója volt a Media1 podcast- és rádióműsorának legutóbbi vendége, hogy átbeszéljük a Reuters Institute nemrég elkészült Digital News Report kutatásának eredményeit, amelyből sok érdekesség kiderült a hazai és a külföldi médiatrendekről, médiahasználati szokásokról és az egyes médiamárkák megítéléséről.
A Republikon Intézet és a Závecz Research arra jutott, hogy bár a politikai hovatartozás jelentős hatással van arra, hogy milyen információ és hogyan jut el hozzánk, ez a politikai ellentét mégsem tudja felülírni a társadalmi helyzetünkből fakadó sajátosságokat a magyar társadalom médiafogyasztásával kapcsolatban.
Vörös Csilla a Media1 vendégeként beavatott bennünket a közönségmérés kulisszatitkaiba, de beszéltünk a nézettségmérés jövőjéről és arról is, miket és mennyit néznek a magyarok a tévében.
A Mérték és a Medián által elkészített A politikai tájékozódás forrásai 2020 című kutatásból kiderül az is, hogy mely médiumokat tartják a leghitelesebbnek a magyarok, mit gondolnak az Index körül történtekről, ismerik-e, mi az a KESMA, vagy tudnak-e a Klubrádió frekvenciájával kapcsolatos döntésről.
Az IDEA Intézet készített erről kutatást.
Magyarok mobilon címmel készített a magyarok telefonhasználati szokásaira vonatkozó kutatást a Be Social. A legérdekesebb eredményekből csemegéztünk.
A valóságtól elszakadó információt terjesztenek a Balázsék című reggeli műsor hallgatottságáról.
Az oxfordi egyetem médiaelemző intézetének legújabb, Magyarországra külön fejezetet szentelő, most megjelent éves jelentése szerint folytatódtak Magyarországon a támadások a demokratikus intézmények ellen, tovább nőtt a kormányzati kontroll a médiapiacon, és nem jutnak el a lakossághoz kritikus információk. A tanulmányból kiderül az is, milyen arányban hajlandók fizetni a tartalomért a magyarok és mit gondolnak az emberek a TV2-ről.
