A Reuters Institute magyarországi fejezetének egy részlete

Reuters Institute: A magyarok jelentős részéhez nem jutnak el kritikus információk

Az oxfordi egyetem médiaelemző intézetének legújabb, Magyarországra külön fejezetet szentelő, most megjelent éves jelentése szerint folytatódtak Magyarországon a támadások a demokratikus intézmények ellen, tovább nőtt a kormányzati kontroll a médiapiacon, és nem jutnak el a lakossághoz kritikus információk. A tanulmányból kiderül az is, milyen arányban hajlandók fizetni a tartalomért a magyarok és mit gondolnak az emberek a TV2-ről.
Share on facebook
Share on twitter
Share on tumblr
Share on linkedin

Elkészült és közzétették a Reuters Institute Digital News Report nevű éves, szerda hajnalban megjelent tanulmányát, melyben az oxfordi egyetem médiaelemző intézete külön részt szentelt Magyarországnak.

Támadás a demokratikus intézmények ellen, növekvő kontroll a média felett

A Magyarországgal foglalkozó fejezet legfontosabb megállapításai közé tartozik, hogy az előző éves jelentés elkészülte óta folytatódtak a támadások a demokratikus intézmények ellen, a kormány szövetségesei a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvánnyal (KESMA) és az állami hirdetések elosztásával pedig eközben még szorosabb kontroll alá vonták a médiapiacot.

A lakosság jelentős részéhez a tanulmány szerint nem jutnak el kritikus információk.

A tanulmány megemlíti, hogy Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor miniszterelnök barátja az elmúlt évek egyik leggazdagabb nagyvállalkozója lett. Szó esik arról is, hogy az oknyomozó újságírás, illetve általában véve a tömegtájékoztatás Magyarországon milyen súlyos problémákkal kénytelen megküzdeni.

Bezárások, tulajdonosváltások

Megemlíti a fejezetben a Reuters Institute jelentése azt is, hogy az elmúlt egy évben számos hírforrás kormányközelbe került, míg több meg is szűnt.

Előkerül a HírTv, a Lánchíd Rádió, és az, hogy mi történt a Heti Válasszal, sőt még a Zoom.hu megszűnése is szóba kerül, ahogy az is, hogy növekszenek az aggodalmak az Index kapcsán, különösen azóta, hogy tavaly az Index tulajdonosi struktúrájában is fontos változások történtek.

Nálunk az egyik legalacsonyabb a médiába vetetett bizalom

Az összes vizsgált ország közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb, mindössze 28 százalék a média iránti bizalom a Reuters Institute szerint.

Ennél is alacsonyabb azok száma, akik szerint a magyar média megfelelően számoltatja el a hatalmon lévőket, hisz a válaszadók mindössze 20 százaléka elégedett ezzel.

A Reuters Institute tanulmánya szerint Magyarországon a lakosság az RTL Klubot tartja a leghitelesebb hírforrásnak. Legkevésbé hiteles forrásnak a TV2-t tartják a magyarok a dokumentum alapján.

Egyre többen kérnek olvasói hozzájárulást

A tanulmány megemlíti, hogy páran új üzleti modellel kísérleteznek, például a Magyar Hang, a 444, a Direkt36, a HVG, de még a legnagyobb portál, az Index is kér ma már támogatást az olvasóktól.

Kevesen hajlandók fizetni a tartalomért

A tanulmány kimutatta azt is, hogy Magyarországon a hírfogyasztók 37 százaléka oszt meg híreket, és 23 százalék kommentál is. A magyarok ugyanakkor egyelőre eléggé idegenkednek attól, hogy fizessenek az online tartalomért.

A tartalomért a magyar válaszadók 7 százaléka fizet. Ez egyébként jócskán elmarad a norvégiai 34, a svéd 24 és a finn 16 százaléktól, de még a németek 8 százalékától is.

Felfutóban a podcast

Érdekes ugyanakkor, hogy a válaszadók 32 százaléka mondta azt, hogy hallgatott podcastot az elmúlt hónapban.

A legnépszerűbb közösségi médiás hírforrás továbbra is a Facebook maradt a magyarok körében. Sokan használnak tájékozódáshoz YouTube-ot is.

Egyre kevésbé nyomtatott sajtóból szerzünk tudomást a hírekről

A tanulmány szerint Magyarországon az internet elterjedtsége (az internetpenetráció) 89 százalékos. Nyomtatott sajtó alapján a hírekről ma már csupán 16 százalék tájékozódik. Online hírforrásból 86 százalék, tévéből 68, míg a közösségi média alapján 63 százalék szerzi a híreket.

Érdekes az is, hogy ma már a válaszadók 59 százalékára jellemző az, hogy mobiltelefont használ a hírekkel kapcsolatos információszerzéshez.  A táblagép 10 százalék körül jár, a PC-használat a hírek esetében 63 százalék.

A teljes jelentés ide kattintva tölthető le, benne a 90. oldalon a Magyarországot érintő résszel. A Magyarországról szóló fejezetet egyébként a CEU Center for Media, Data and Society Senior Program Officere és kutatója, Bognár Éva állította össze.

Frissítés

Ma derült ki az is, hogy ha Washington is áldását adja, visszatérhet a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adása, hogy a hazai sajtószabadságot segítsék vele.

Borítókép: A Reuters Institute éves tanulmányának magyarországi fejezetének egy részlete

Szóljon hozzá!

Ez is érdekelheti

internet

Vegyes a magyar internetes sebesség megítélése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint tavaly a legtöbb gond a vezetékes internettel volt, és a magyar felhasználók a netes telefonálásra panaszkodtak leginkább. Az NMHH szerint különösen sok problémát észlelnek a DIGI ügyfelei. Érdekesség, hogy a fiatalok a legelégedetlenebbek a net sebességével.

A Media1 legfrissebb hírei

Kövessen minket!

Iratkozzon fel a Media1 napi hírlevelére!