Khadija Patel úgy véli, a magyar állapotok bizonyos szempontból a világ legrosszabbjai közé tartoznak.
Csütörtökön és pénteken Budapesten ülésezik az International Press Intitute (IPI) igazgatótanácsa, hogy az áprilisban esedékes parlamenti választás előtt a médiaszabadságot érintő magyarországi kihívásokra irányítsa a figyelmet. Ismert politikusokkal és újságírókkal is találkoznak.
A korábban újságírói kérdések elől menekülő miniszter szerint „a médiapluralizmus a különböző nézetek egyenlő megjelenését jelenti”.
Irene Khan az Emberi Jogi Tanácsnak készít a Magyarországon tapasztaltakról jelentést. Bár a jelentést csak később nyújtja be, már most felszólítással élt az ügyben.
A top10-ben van új szereplő, de kieső is.
A Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) mellett további 15 médiaszabadságért küzdő nemzetközi szervezet, köztük az RSF és az EFJ által is aláírt, Margrethe Vestager versenyjogi biztosnak címzett levél szerint az Európai Unió tétlensége is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar kormány a médiapiacot eltorzító lépéseit másolni kezdte Lengyelország és emiatt romlik a médiapiac sokszínűsége Európában. Az érintettek nem először írnak az Európai Bizottságnak, amiért nem cselekszik az egyes médiapiaci szereplőknek juttatott állami pénzek kapcsán.
A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség, a MATESZ adataiból kiderül, ki mekkorát vesztett.
Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő hosszas utánajárás után megszerezte nettó 6,4 milliárd forint közpénz elköltésének adatait Rogán Antal minisztériumától.
2020-ban a teljes magyar médiaszektor bevételének 38 százalékos csökkenése várható – derül ki a kelet-és közép-európai reklámpiacok folyamatait, trendjeit összefoglaló és elemző kiadvány, a CANnual Report 2020-as kötetéből, mely több más fontos megállapítással is szolgál a közelmúlttal és az előttünk álló időszakkal kapcsolatban.
Pedig Mark Dekan, a Ringier Axel Springer vezérigazgatója elég nehéznek látja a sajtószabadsággal kapcsolatos helyzetet hazánkban.
