A magyar média helyzetéről beszélgettek a Szemlélek podcastjában. A beszélgetésen szó esett a tényellenőrzésről és arról is, hogy milyen egy újság, ha annak a szerkesztőségben a szabadság szikrája sincs meg.
Az Európai Bizottság a magyar médiahelyzet kapcsán is kifogásokat támasztott korábban.
A legmegbízhatóbb információforrás hazánkban a barátokkal, kollégákkal és családtagokkal történő személyes beszélgetés. A magyarok a közösségi médiával szemben is meglehetősen kritikusak.
A korábban újságírói kérdések elől menekülő miniszter szerint „a médiapluralizmus a különböző nézetek egyenlő megjelenését jelenti”.
Irene Khan az Emberi Jogi Tanácsnak készít a Magyarországon tapasztaltakról jelentést. Bár a jelentést csak később nyújtja be, már most felszólítással élt az ügyben.
A top10-ben van új szereplő, de kieső is.
A brit lap szerint nem megfelelően foglalkozott a történtekkel a magyar sajtó egy jelentős, főleg kormányközeli része, és ezen már meg sem lehet lepődni.
A vezető, állami hirdető a hazai médiapiacon a Miniszterelnöki Hivatal, de a legnagyobb költők között ott van a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Villamos Művek Zrt. is.
Sok érdekes statisztikával érkezett meg szerdán a Whitereport a magyar médiapiacra vonatkozó legújabb kimutatása, melyből tényszerűen kiderül, hogyan áll a kormányközeli, illetve állami, valamint a piaci alapú és a globális hátterű médiapiaci cégek küzdelme, milyen volt a 2018-as év, és milyen kilátások várnak a szektorra.
7 közép- és kelet európai ország, köztük Magyarország független sajtójának támogatására Washington összesen 198 millió forint összegű támogatást hirdetett meg.
