
A Google egyedül Magyarországon nem indítja el a félretájékoztatás elleni kampányát a V4-es országok közül
Nem világos, mi áll a döntés hátterében.

Nem világos, mi áll a döntés hátterében.

Az újítás egyelőre még nem mindenkinél elérhető.

Az orosz versenyfelügyelet pár napja egy újabb, ezúttal kétmilliárd rubeles (mintegy 13,4 milliárd forintos) bírságot szabott ki az Alphabet Inc.-ra, a Google anyavállalatra, amiért az visszaélt erőfölényével a videomegosztó-piacon – közölte közleményében a felügyelet.

Olyan történt, amit sokan nem gondoltak volna: a világ egyik legnagyobb lélekszámú demokráciája felvette a kesztyűt a tech-óriásokkal szemben, és meglépte, amit senki nem hitt volna.

Ha a techcég Oroszország szerint újra „törvényesen” működik majd, feloldhatják a tiltást, bár ennek részletei nem ismertek.

Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke szerint a globális techplatformok manipulálhatják a közéleti diskurzust, és a felhasználókat véleménybuborékokba zárhatják.


A rejtett tartalmaknak egy részét a dark web teszi ki, mely hasznos eszköz egy diktatúrában, ahol gyakorlatilag ez jelenti a szabadságot, másfelől azonban a sötét web a bűnözés melegágya is.

Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is – számolt be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Christoph Schwennicke egy cikkben figyelmezteti a szakmát a veszélyre.