A Political Capital igazgatójának sérelemdíjat is megítélt a bíróság, és azt, hogy a kormánypárti lapok tegyenek közzé sajnálkozó közleményt.
A bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezdeményezésére kényszertörléssel és immáron jogerősen is megszűntnek nyilvánította az egykoron piacvezető, az ORTT által törvénytelen eljárásban több mint tíz éve elnémított országos kereskedelmi rádió üzemeltetőjét. Pedig alig pár éve még felmerült, hogy esetleg feltámadhat a rádió, mert erre utaló konkrét lépések történtek.
Kiderült, hogy az egyes médiumok hány helyreigazítási és személyiségi jogi pert vesztettek tavaly a bíróságon.
Hiába mondta ki elsőfokon a bíróság, hogy az újságíró nem követett el bűncselekményt, az ügyészség sikeresen fellebbezett, hogy folytatódhasson a Dezső András elleni eljárás. Az újságíró korábban megírta, hogy a közmédia egy elítélt svéd nőt szólaltatott meg.
A Gazdasági Versenyhivatalnál úgy értelmezik, hogy a Fővárosi Törvényszék a GVH ellen ítélő ítélete valójában megerősítette, hogy a GVH nem vizsgálhatja meg a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnál történt fúziót, melynek során közel félezer médium került a KESMA-hoz. Ma a Gazdasági Versenyhivatal ezért újra visszautasította az összefonódás-bejelentést, csak ezúttal máshogyan.
A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint jogsértően hagyta jóvá a versenyhatóság a kormánypárti sajtóbirodalom létrejöttét, melynek során 476 médiatermék került a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) tulajdonába.
Lakner Zoltán volt főszerkesztő-helyettes elmondása szerint még csak kifogást sem emelt az ellene kezdeményezett bírósági eljárás miatt a médiavállalat, sőt a kiadó a Fővárosi Törvényszékkel sem kommunikált. Ha nem történik valamilyen fordulat, a hetilap komoly bajba kerülhet. A kiadó nem válaszol a sajtómegkeresésekre sem.
Helyreigazításra kötelezte szerdai első fokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék a Gréczy Zsoltról, a DK politikusáról írt, állítólagos zaklatásról szóló cikkel összefüggésben a sajtóterméket.
Az ítélet jogerős. A Fidesz-közeli újságíró olyat próbált helyreigazíttatni, amelyet a portál jogszerűen közölt.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogi képviselője a Media1 főszerkesztője által indított közérdekű adatigénylési perben a Fővárosi Törvényszéken azt kezdte el ecsetelgetni, hogy rossz az információszabadságról szóló törvény, ha az előírja, hogy bárki belenézhet a közérdekű adatokat képező dokumentumokba. A jogász szerint a bárki szót nem kellene úgy értelmezni, hogy mindenki.
