Bár az állami bank 2016 óta nem tett közzé közérdekű adatokat a támogatásokról, végül a K-Monitor közérdekű adatigényléssel elérte, hogy beszámoljon a vállalat a költésekről.
A Media1 megtudta, hogy Merényi Miklós újságíró, a Figyelő és a Magyar Televízió Híradójának egykori főszerkesztője, Niedermüller Péter DK-s polgármester volt kabinetvezetője, egykori római nagykövet a tulajdonosa annak az új hírügynökségnek, amelyet a Népszava még korábban a hírügynökség nevének említése nélkül tervezett „ellen-MTI-ként” emlegetett. Lapunknak Merényi azt mondta, szerinte túlzás ellen-MTI-ként beszélni a napokon belül élesben is elinduló helyben.hu projektről, majd elmondta, miért.
A Political Capital igazgatója még tavaly fordult bírósághoz a kormányközeli hírportálokon közölt hazugságok kapcsán. A Fidesz-közeli sajtótermékek azt állították, az elemző titkos brit pszichológiai hadviselési akció részese.
A közel félezer médiaterméket tulajdonló médiaholding legújabb termékével a pályaválasztás környékén álló, fiatalabb generáció tagjait kívánja megszólítani.
A Political Capital igazgatójának sérelemdíjat is megítélt a bíróság, és azt, hogy a kormánypárti lapok tegyenek közzé sajnálkozó közleményt.
Az akadémiai feketelistát publikáló, illetve Bene Márton kutatóról jó hírnevet sértő valótlanságokat közlő Figyelővel kapcsolatban született jogerős ítéletben foglalt 200 ezer forintnyi kártérítési összeg a Magyar Helsinki Bizottság szerint aligha lesz elriasztó hatással, hogy még egyszer ilyesmiket ne közöljön a közpénz-finanszírozott kormánysajtó. Ráadásul még a megvádolt kutatónak kell befizetnie 56 ezer forint illetéket.
Most már másodfokon is pert vesztett a KESMA hetilapja, melynek sérelemdíjat kell fizetnie.
Budapest VI. kerülete eddig évente 4,2 millió forintot költött el a Fidesz-közeli, törpe példányszámú hetilapnál két oldalas cikkek vásárlására. Az új polgármester a szerződésbontással a NER lebontásához szeretne hozzájárulni.
Bejegyezte a cégbíróság egy csomó KESMA-cég beolvadását a Mediaworks Hungary Zrt-be. Búcsút kell vennünk olyan cégnevektől mint például a Magyar Idők Kft.
A magyar hírmédiumok 40 százaléka a bevételeik több mint harmadát a Nemzeti Együttműködés Rendszere, azaz az állam adja. Ha e termékeknek piaci alapon kellene talpon maradniuk, jelentős részük újratervezésre kényszerülne, állapítja meg egy napokban publikált elemzés.
