Jogerős ítéletben marasztalta el a Figyelőt a Fővárosi Ítélőtábla, mely kimondta, hogy a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) / Mediaworks tartozó kormánypárti hetilap valótlanságokat állított Bene Márton kutatóról, és ezzel nem vagyoni kárt okozott a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének. A jogerős döntés azonban mindössze 200 ezer forintra, a korábban első fokon megítélt kártérítés összegére negyedére szállította le az összeget, ami a Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő, közpénzzel kitömött orgánumokra aligha hat visszatartó erővel.
Ráadásul a bíróság ítélete kötelezte a kutatót összesen 56 ezer forint illeték megfizetésére, ami azt jelenti, hogy ha ügyvédi díjat is kellett volna fizetnie a jogi képviseletért (és nem segíti térítésmentesen a civil jogvédő szervezet),
akkor még neki kellett volna a végén fizetnie két év után azért, mert hazudtak róla és ezért perelt.
Az ügy előzménye, hogy a Figyelő 2018 nyarán közzétett egy akadémiai feketelistát „Bevándorlás, homoszexuálisok jogai és gendertudomány – ezek foglalkoztatják leginkább az MTA munkatársait” címmel, amelyben Bene Márton kutatóról valótlan és a jóhírnevet sértő állításokat közölt.
Ezekkel a manipulatív közlésekkel próbálta lejáratni a kutatót a Figyelő
A Figyelőnek nem kutatási iránya vagy „liberális elfogultsága” miatt volt vele gondja, hanem azért került fel az éppen akkor aktuális feketelistára, mert az újság szerint tudományos eredményeiről keveset publikál. A hetilapcikk tényként rögzítette, hogy a politikatudós legutóbbi tanulmánya 2016-ból származott, úgy állítva be a kutatót, mint aki adófizetői pénzből élve közel két éve semmit sem csinált.
Ehhez képest 2017-ben 8, 2018 júniusig pedig 4 publikációja is szerepelt a nyilvános akadémiai publikációs adatbázisban (MTMT), amelyet állítólag a Figyelő újságírója áttanulmányozott. Ráadásul az összesen 12 tanulmányból 6 nemzetközi folyóiratban jelent meg, egyik korábbi írásáért 2017-ben elnyerte az MTA TK legjobb publikációjáért járó díjat. Az MTA TK Politikatudományi Intézet egyenesen úgy fogalmazott vele kapcsolatban, hogy a Figyelő által kipécézett kutatók között van az intézet nemzetközi publikációkban legsikeresebb kutatója is.
A tudós Facebookon jelezte a valótlanságra alapított manipulációt, és másnap aztán a rá vonatkozó rész eltűnt a lap portáljáról. De akkor már több honlap átvette a hamis, rágalmazó, őt kutatói méltóságában sértő „értesülést”. Bene Márton ezek miatt a Magyar Helsinki Bizottság közreműködését kérve azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg, a Figyelő valótlan állításával megsértette a jóhírnévhez fűződő jogát, és kötelezze a Figyelő kiadóját 800.000 forintos sérelemdíj megfizetésére és a portál címoldalán történő elégtételadásra.
Az elsőfokú bíróság még elfogadta a tudós által kért sérelemdíj mértékét
Tavaly elsőfokon a tudós keresetének teljesen helyt adott a Fővárosi Törvényszék. A minap kézbesített jogerős ítélet azonban ezt részben megváltoztatta, és ekkor szállította la és a sérelemdíjat 800 ezerről a negyedére, 200 ezer forintra. Ekkor kötelezték továbbá a kutatót összesen 56 ezer forint illeték megfizetésére.
A Magyar Helsinki Bizottság ennek kapcsán úgy véli:
„annak természetesen örülni lehet, hogy a hazugságot jogsértőnek ítélte meg a bíróság, és nyilvános elégtételre és sérelemdíj megfizetésére is kötelezte a Figyelő kiadóját. De a pohár mégis félig üres. Ugyanis a kétszázezer forintos sérelemdíj álláspontunk szerint nem alkalmas sem arra, hogy kompenzálja a jóhírnév megsértését, sem arra, hogy visszatartsa hasonló jogsértéstől a sajtóorgánumot.”
Azt a jogerős ítélet is kimondta, hogy az elsőfokú bíróság a jogsértés súlyát okszerűen mérlegelte, az a perbeli esetben jelentős volt, a jogsértés nagy nyilvánosság előtt valósult meg, a valótlan és sértő tartalmú tényállításokat elsőként a Figyelő jelentette meg, és hogy ezek miatt Bene Márton szakmai környezetében, az ismerősei, a diákok körében negatív színben tűnhet fel, magyarázkodásra kényszerülhet, ami nem vagyoni károsodást okozott neki.
Ugyanakkor a sértő állítás 12 órán belüli eltávolítása mellett azt értékelte a bíróság a jogsértés súlyát – és ezért a sérelemdíjat a negyedére – csökkentő körülménynek, hogy megjelentek a cikkben foglaltakat cáfoló írások is, és az MTA PTI tiltakozó nyilatkozatot is kiadott a kutató védelmében. A bíróság tehát a jogsértő hetilap érdekében, az általa fizetendő kártérítést csökkentő tényezőként vette figyelembe azoknak a reakcióját, akik a nyilvánvaló hazugságon felháborodva a védelmükbe vették Bene Mártont, és megírták a valóságot. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez teljességgel érthetetlen, mert ez olyan, mintha a súlyos testi sértést elkövető elítélt esetén enyhítő körülményként értékelnénk, hogy a megvert áldozatot egy orvos meggyógyította, vagy éppen a barátja megvigasztalta a kórházban.
„A Magyar Helsinki Bizottság meggyőződése, hogy a 2020-as értékviszonyok mellett ilyen mértékű sérelemdíjakkal semmilyen visszatartó erőt nem lehet gyakorolni az egyébként közpénzből kitömött és a hazugságok miatt rendszeresen pert vesztő orgánumokra, akkor különösen nem, ha egy ilyen per is közel két évig tart”.
További hírek olvashatók a Media1-en!
