Az idén szeptembertől 2023 májusáig tartó kilenc hónapos programra az ország minden részéről várják a 18 év feletti fiatalok, főiskolai és egyetemi hallgatók jelentkezését.
Átvették a Tűzfalcsoport nevű blog az Átlátszót lejárató, valótlan tartalmú anyagát a kormánypárti sajtóorgánumok, miközben néhány hónapja még hitelesnek fogadták el ugyanezek lapok, amiket az Átlátszó írt. Ráadásul összekevertek egymással két embert, így valótlanságot állítanak.
A pereskedés oka, hogy a Miniszterelnökség korlátozta az Átlátszó információszabadsághoz fűződő jogait, vagyis nem adott ki egy tanulmányt, amit a Tungsramtól vásárolt.
Ehhez az állami vállalat logóit kellett kiraknia a kormánypárti szervezetnek különböző felületeken.
Hiába nyert másodjára is pert az Átlátszó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ellen, az a márciusban jogerőssé vált ítélet ellenére sem mutatja meg az élelmiszercsomagokkal kapcsolatos közérdekű adatot.
Bodoky Tamással, az Átlátszó főszerkesztőjével kiegészülve pótinterjú készült az Áldozatok 2006 című, a 2006-os rendőri túlkapásokról szóló filmről abban a közmédiában, ahol korábban erre azért nem kerülhetett sor, mert Skrabski Fruzsina megemlítette, hogy Bodoky Tamással közösen dolgoztak a filmen, és Lánczi Tamás, a hirado.hu-t felügyelő igazgató ezek után már nem akarta, hogy megjelenjen a beszélgetés. Bodoky most 11 év után szólalhatott meg újra a közmédia egyik termékében.
Hiába fellebbezett a szaktárca a Mészáros Lőrinc és Szíjj László keményítőgyárának nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó adatigénylés ügyében.
Azért nem jelenhetett meg néhány hónappal ezelőtt a közmédiás hirado.hu interjúja Skrabski Fruzsinával, mert az interjúalany, az Áldozatok 2006 című film készítője megemlítette a beszélgetés során, hogy Bodoky Tamással közösen dolgoztak a 2006-os utcai zavargások kapcsán történt rendőrségi túlkapásokról szóló filmen.
Kisebb változás történt a Fővárosi Törvényszék adatai alapján abban, melyik lap hány sajtópert veszít. Az adatokból az is kiderül, hogy továbbra is a kormánypárti lapok közlik a legtöbb valótlanságot, és jóval kevesebb helyreigazításra szorulnak a nem kormánykötődésű médiumok.
Becker András egy vele készült interjúban úgy fogalmazott: nem bánta meg a pályaelhagyást, mivel szerinte az oknyomozó újságírás „szórakoztatóipari műfajjá züllött le Magyarországon”.
