Immáron a harmadik, az Átlátszó által kért börtöninterjút is megtiltották. A legnagyobb figyelmet korábban Portik Tamás esete kapta, amikor az 1990-es évek alvilági leszámolásai, merényletei (Prisztás-, és Fenyő-gyilkosság, Aranykéz utcai robbantás, Lakatos Csaba meglövése) ügyében megvádolt, és azok egy részében jogerősen elítélt Portik interjúját először engedélyezték, aztán megszakították, végül mind a folytatást, mind az elkészült interjúrész közlését letiltották. A Media1 beszámolt arról is, amikor a fentiek közül több ügyben szintén érintett Jozef Roháč interjúját szintén nem engedélyezték az Átlátszónak. Méghozzá abszurd indokkal: a börtönparancsnokság előre bekérette a kérdéseket, aztán közölte: azokban szerinte a bulvársajtóra jellemző nyelvi klisék vannak, és az interjú alkalmas lehet a bűnözői életmód népszerűsítésére. Tették ezt úgy, hogy korábban egy bulvárlap újságírója is csinálhatott Jozef Roháč-csal interjút.
Ezúttal az ország egyik legnagyobb érdekképviseletének, az Audi Hungária Független Szakszervezetnek (AHFSZ) a két, sikkasztás miatt előzetes letartóztatásba helyezett korábbi vezetője közül az egyik, Sz. István, az AHFSZ volt elnökségi tagja adott volna interjút az Átlátszónak. Az oknyomozó portálon több riport is megjelent az Audi Hungária Független Szakszervezetnél történt, bűncselekmény gyanúját felvető ügyről. Tavaly novemberben a portál arról is beszámolt, hogy a két elnökségi tagot letartóztatták. E cikk szerzője mindkét előzetesben lévő korábbi vezetővel szeretett volna interjút készíteni.
Bekérték a témát, majd valaki megtiltotta a beszélgetést, akiről nem mondják el, hogy ki
„Kérjük, hogy az interjú pontos témáját szíveskedjék megjelölni” – jött a BVOP válasza, mire a szerző ezt válaszolta: „Az interjú (nyilatkozat) témája: az AHFSZ-szel kapcsolatos nyomozással, eljárással kapcsolatos álláspontjuk, véleményük, a szakszervezetben végzett korábbi munkájuk. Hogy reagálnak a gyanúsításra?”. A büntetés-végrehajtás újabb válaszából kiderült, hogy az egyik letartóztatott szakszervezeti vezető, H. Zoltán nem akart nyilatkozni, a másik, Sz. István viszont „az interjút vállalta, esetében megkerestük a rendelkezési jogkör gyakorlóját a szükséges engedély beszerzése végett. Kérjük szíves türelmét.” Utána viszont arról értesített a BVOP, hogy „az interjúkérelmet a rendelkezési jogkör gyakorlója elutasította.” Azt pedig hiába kérdeztük: jelen ügyben ki a rendelkezési jogkör gyakorlója, illetve milyen indokkal történt az elutasítás, a börtönparancsnokság ugyanis érdemi válasz helyett erre ezt írta:
„Tájékoztatjuk, hogy a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében.”
A korábbi interjúk elutasításánál feltüntették, pontosan ki volt a döntéshozó: „Jozef Roháč fogvatartottal való interjúkérelmét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága nem engedélyezte”, illetve „Portik Tamás fogvatartottnak szóló interjúkérelmét a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka nem engedélyezte” – továbbította dr. Tóth Tamás büntetés-végrehajtási altábornagy, főtanácsos, országos parancsnok döntését a Kommunikációs Főosztály. Ez esetben viszont még ennyit sem közöltek.
Miért?
A cikkíróban korábban felmerült a gyanú, hogy esetleg vele, illetve az őt megbízó orgánummal van-e gondja a büntetés-végrehajtásnak, őket akarják távol tartani a nyilatkozni akaró fogvatartottaktól. Amikor viszont Portik Tamás utolsó szó jogán mondott beszédéből kiderült: a Magyar Nemzet vele készített interjúját is letiltották, arra gondolt, esetleg maga a Portik-ügy névadójának megszólalása lett tabu. Csakhogy ezúttal teljesen más ügyben tagadták meg a nyilatkozatot egy újabb, börtönben lévő személytől. Felvetődik a kérdés: vajon általában próbálják-e szűkíteni a nyilvánosságot a korábbiakhoz viszonyítva?
Csökkenő börtönnyilvánosságra utal a megakadályozott interjúkra vonatkozó statisztika
A Media1 rákérdezett a BVOP-nál: a 2022-es, illetve 2023-as évben, illetve 2024-ben március 1-ig hány fogvatartottakkal készítendő interjút, nyilatkozatot engedélyeztek, és hányat utasítottak el, tiltottak meg? Utóbbi esetben természetesen azokra az esetekre gondolunk, amikor a fogvatartott vállalta volna az interjút, nyilatkozatot, de a büntetés-végrehajtás, illetve a rendelkezési jogkör gyakorlója ezt nem engedélyezte.
A büntetés-végrehajtás válaszából kiderült: 2022-ben a 39 beadott interjúkérelemből mindössze kettőt utasítottak el: egyet a BVOP, egyet pedig a rendelkezési jogkör konkrétan meg nem nevezett gyakorlója. 2023-ban viszont az 56 kérelemből 7 lett elutasítva, melyből csupán egyet tiltott meg a rendelkezési jogkör gyakorlója. A többi hat, a BVOP által elutasított kérelem fele a Portik-, illetve Roháč-interjúkérelemek tiltása. A másik háromról nincs információ. Figyelemre méltó, hogy 2024 első két hónapjában több interjút utasítottak el, mint 2022-ben egész évben. Nyolcból három jutott erre a sorsra. Igaz, ebből csak egy a büntetés-végrehajtás döntése, a másik kettőt (köztük az AHFSZ-ügyben kért interjút) a rendelkezési jogkör titokzatos gyakorlója utasította el.
Papp László Tamás
(A szerző az Átlátszó újságírója)
Frissítés 2024.03.05. 16:06
A BVOP nevét nem vállaló munkatársa durva hangú közleményben ment neki a fenti cikket jegyző újságírónak, valamint az Átlátszónak és a Media1-nek
A BVOP egy magát meg nem nevező, levelét „Kommunikációs Főosztály – Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága” aláírással záró munkatársa személyeskedő hangvételű, egészen szokatlanul durva sajtóközleményben támadja Papp László Tamást, az Átlátszót és a Media1-et a cikke után. Hangsúlyozzák, hogy az Átlátszó interjúkérelmére a BVOP azért adott elutasító választ, mert az interjút a rendelkezési jogok gyakorlója megtiltotta. „Az újságíró állításával ellentétben nem a BVOP tiltotta le a cikkben említett interjú kérelmet, hanem a rendelkezési jogkör gyakorlója, akinek a döntés hozatal során a büntetőeljárás sikerességét kell szem előtt tartani” – írják.
A BVOP szerint Papp László Tamás újságíró „gyermeteg módon” le kívánja járatni a büntetés-végrehajtás szervezetét, majd úgy fogalmaznak, „vélt sérelmei miatt próbálja elverni a port a BVOP-n, még olyan alapvető jogszabályi előírással sincsen tisztában, amiről lényegében cikket ír.”
„Ezt orvosolva, Papp László Tamást ezúton tájékoztatjuk, hogy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. számú törvény 406 §-a világosan leírja, hogy a letartóztatottak esetében a rendelkezési jogkör gyakorlójának kell továbbítanunk az újságírói megkeresést. A BVOP pontosan így jár el az ilyen ügyekben, ahogy a cikkben általa sérelmezett esetben is. A rendelkezési jogkör gyakorlójának végzés formájában meghozott döntéséről pedig a BVOP Kommunikációs Főosztálya írásban tájékoztatja az újságírókat.”
A közlemény szerint Papp László Tamás cikke miatt „megkérdőjelezhetővé válik a szervezetnél dolgozó kollégáink szakértelme és olyan képet fest rólunk, mintha felelőtlenül, bármilyen szakmai hozzáértés nélkül döntenénk a beérkezett kérelmek ügyében. Ezt határozottan visszautasítjuk!”
A büntetés-végrehajtás névtelen munkatársa végül tovább folytatja a durva személyeskedést:
„Őszintén reméljük, hogy a hiteles tájékoztatás jegyében az atlatszo.hu és a media1.hu jelen cáfolatunkat is lehozza, valamint a tartalomért felelős vezető megvizsgálja Papp László Tamás felelősségét az ügyben és legalább arra intézkedik, hogy ilyen szintű tárgyi tévedés sem az érintett újságíró, sem más szerző tollából a jövőben ne jelenjen meg a felületeiken.”
Miért tiltották be Portik Tamás Magyar Nemzetes interjúját? Interjú Papp László Tamással
Portik: A Magyar Nemzetnek adott interjúmat is letiltotta a BVOP
Újabb börtöninterjút tiltott meg az Átlátszónak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Beperli Magyarországot Strasbourgban az Átlátszó a sajtószabadság megsértése miatt
