A 2022-es évet bemutató tanulmány több ponton is romló tendenciákat mutatott ki hazánkban.
Amint azt az elmúlt évek Media Pluralism Monitor (MPM) országjelentései is előre jelezték, a kockázatok folyamatosan növekedtek Magyarországon, elsősorban a korlátozó szabályozás, valamint a kormány és a kormányhoz közel álló szereplőknek a médiapiacba történő egyre nagyobb mértékű beavatkozása miatt. A jelentés példaként említi, hogy
a médiára vonatkozó törvények egyre homályosabbak, az információhoz való hozzáférést megnehezítik, miközben a médiapiacot torzítja a kormányhoz közel álló befektetők tulajdonlásán keresztül történő médiafoglalás és az állami hirdetések tisztességtelen elosztása.
Veszélyek a magyar médiaszabadságra
Az MPM2023-ban három terület kapott magas kockázati besorolást: a piaci sokszínűség, a politikai függetlenség és a társadalmi befogadás. Ugyanakkor az alapvető védelem tekintetében közepes kockázati pontszámot kapott Magyarország.
Pozitív fejleményként említik a jelentésben, hogy 2022-ben az Országgyűlés az Európai Bizottság javaslatára változásokat hajtott végre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011-es törvény szövegében.
Így az információhoz való hozzáférés valamelyest könnyebbé vált, mint az elmúlt években, de az eljárás még mindig szigorúbb, mint a 2015 előtti években
– állapítják meg a kutatók.
Ugyanakkor számos aggasztó fejleményre is felhívják a figyelmet. Például arra, hogy az újságírók Pegasus kémprogrammal történő visszaélésszerű megfigyelése után sem az adatvédelmi hatóság, sem az ügyészség nem állapított meg jogsértést.
Hangsúlyozzák azt is, hogy a növekvő infláció tavaly növelte a média fenntarthatóságát fenyegető kockázatokat, egyes médiumokat bezártak vagy online kiadványokká alakítottak át. Megjegyzik azt is, hogy a 2022. áprilisi országos választásokat követően még néhány kormánypárti hírmédium is beszüntette működését.
Javaslatok a kormány számára
Mindezek alapján a következő ajánlásokat fogalmazták meg az MPM2023 összeállítói:
- A kormánynak alaposan meg kell reformálnia a magyar médiaszabályozást, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által megfogalmazott kritikákat. A legfontosabb elvárásokat a Velencei Bizottság 2015-ös értékelése és ajánlásai tartalmazzák, amelyekre a magyar kormány és az Országgyűlés egyáltalán nem reagált.
- A nemzeti médiaszabályozó függetlenségének biztosítása érdekében olyan szabályozási megoldásra van szükség, amely megakadályozza, hogy az NMHH Médiatanácsának tagjait kizárólag a kormánypárt válassza meg! Az EU Alapjogi Ügynöksége folyamatosan ellenőrizze a magyar médiahatóságok gyakorlatát az elfogult döntések kiszűrése érdekében.
- A közérdekű információk átadásának megtagadását szigorú feltételekhez kell kötni!
- A független média dolgozzon a szakmai önszabályozás és a szakmai szolidaritás megerősítésén!
- A nemzeti szabályozó testületek kapjanak nagyobb hatáskört a kereszttulajdonosi koncentráció ellenőrzésére!
- Az EU-nak vagy az államnak átlátható és méltányosan elosztott pénzügyi támogatást kellene nyújtania a független médiának!
- A versenyellenes magatartásra vonatkozó uniós szabályoknak figyelembe kell venniük a KESMA és más, a kormányhoz kötődő domináns médiatulajdonosok piactorzító hatásait!
- A hatóságoknak az állami reklámkiadásokat az állami támogatási szabályok alapján kell értékelniük. Az állami reklámokkal való visszaélések megelőzése érdekében a kedvezményezett médiumok mellett egy felügyeleti szervnek kell működnie. Az állami reklámok elosztásánál figyelembe kellene venni az egyes médiumok közönségarányát és az általuk elért közönség sajátosságait. Minden esetben megfelelően indokolni kell egyes médiumok bevonását vagy kizárását az állami kampányokból!
- A közösségi médiában elhelyezett politikai hirdetéseket világos és átlátható módon kell szabályozni!
- A minisztériumokat és más állami szervek tartsák tiszteletben a szerkesztőségek függetlenségét, beleértve a közmédiát is, és tartózkodjanak a tartalom előállításába való beavatkozástól.
- Az EU-nak következetesen alkalmaznia kell az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályokat, mind a közszolgálati média finanszírozása, mind az állami reklámok elosztása tekintetében!
- A rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak következetesen fel kell lépniük a gyűlöletbeszéddel szemben, még akkor is, ha annak forrása a kormányzati kommunikáció!
- A kormánynak véget kell vetnie a dezinformáció előállításának és finanszírozásának, még akkor is, ha annak terjesztése esetleg rövid távú politikai céljait segítené elő!
- A hírmédiumoknak többet kellene tenniük annak érdekében, hogy a társadalom kiszolgáltatott és alulreprezentált csoportjait, köztük a nőket és a nemzeti kisebbségeket megerősítsék!
- A különféle magyarországi szereplőknek dolgozniuk kell az újságíró-oktatás megerősítésén, valamint a médiaműveltséggel kapcsolatos tevékenységek minőségének és hatókörének javításán!
A teljes jelentés a Media Pluralism Monitor (MPM) oldalán, ide kattintva olvasható el.
(A jelentés készítői több más szakértő mellett lapunk, a Media1 főszerkesztőjével is konzultációt folytattak a magyar médiahelyzettel kapcsolatos anyag elkészítésekor.)
**
A Fidesz-szavazók közel kétharmada is elfogadhatatlannak tartja a sajtó politikai kézivezérlését
Egyre kevesebben bíznak a sajtóban Magyarországon a Reuters Intézet jelentése szerint
További híreket érhet el a Media1.hu oldalon. Követhet bennünket Facebookon is.
