A helyreigazítási kérelmében a polgármester azt írja, hogy
- egy forintot sem kapott még meg a 60 millió forintos uniós támogatásból,
- emellett nem kapott félmilliárd forintot vagy ahhoz közelítő összeget erdőtelepítési támogatásként 2022-ben,
- és hogy a lombkorona sétány nem 50, hanem 80 méter hosszú.
Az uniós pénzből épült lombkoronasétány a polgármester saját ingatlanán valósult meg, a 60 milliós támogatást magánemberként nyerte el, a legnagyobb furcsaság mégis az, hogy az építkezés közben tarra vágták az erdőt, így a lombkoronasétány most egy pusztaság közepén éktelenkedik.
Az Átlátszó most azt írja, mivel a kifogásolt adatokat állami nyilvántartásokból idézték, a polgármester pedig cikkük megjelenése előtt nem reagált az ezekkel kapcsolatos megkereséseikre, a helyreigazítási kérelemnek nem tesznek eleget.
Filemon Mihály érvelése lényegében arra épül, hogy az újságírók csak azután írhatnák le, hogy a lombkoronasétányra uniós forrást kapott, miután az uniós támogatást kézhez vette, tehát ha azt már átutalták a számlájára.
OLAF, az erdő őre?
Közben Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője és Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő bejelentették, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordulnak a lombkoronasétány ügyében.
További hírek érhetők el a Media1-en. Követhet minket Facebookon is.