Az Európai Parlament megrendelésére mind a 27 uniós tagállamban felmérés készült a polgárok médiafogyasztási szokásairól – az eredményeket az EUrologus foglalta össze a hvg.hu-n.
A 15 éves, vagy annál idősebb megkérdezetteket a belpolitikai események érdeklik leginkább (50 százalék), de 46 százalék tájékozódik az európai és nemzetközi ügyekről is, hasonlóan a helyi vonatkozású hírekhez (47 százalék). Magyarországon kicsit más ez az arány: a külpolitika a magyarok 40 százalékát, míg a belpolitika 37 százalékot érdekel kiemelten – állapítja meg a kutatás.
A magyarok nagy része a közösségi médiából tájékozódik
A felmérésből az is kiderült, hogy az elsődleges hírforrás a televízió (75 százalék), mely különösen az 55 év felettiek körében népszerű. Ezt az online hírplatformok követik (43 százalék), majd a rádió (39 százalék) és a közösségi platformok, blogok (25 százalék). Az adatokból arra is fény derült, hogy a nyomtatott sajtó már csak az ötödik; minden ötödik válaszadó említette a napilapokat és folyóiratokat elsődleges hírforrásként (21 százalék).
Magyarországon televízióból 58, az online hírportálokról 57, a közösségi médiából pedig 43 százalék tájékozódik – ez utóbbi lényegesen magasabb az uniós átlagnál.
Nagy a kontraszt
Az európai válaszadók jobban bíznak a hagyományos médiacsatornákban és a nyomtatott sajtóban, mint az online hírportálokban és a közösségi médiában. A megkérdezettek 49 százaléka a közszolgálati televíziótól, rádiótól vár hiteles tájékoztatást. Ezt a nyomtatott sajtó követi (39 százalék), a válaszadók 27 százaléka pedig megbízható hírforrásnak tartja a kereskedelmi tévéket és rádiókat.
Magyarországon a válaszadók negyede a közösségi médiában követett személyiségeket, csoportokat vagy barátokat jelölte meg legmegbízhatóbb hírforrásként, ezt követi a közszolgálati média és az online híroldalak (22–22 százalék), majd az írott sajtó (21 százalék).
A magyarok 22 százaléka bízik a közmédiában, mely a legalacsonyabb érték az EU-ban, hasonlóan a lengyel 23 százalékhoz.
Finnországban 73 százalék, Svédországban, Portugáliában, Észtországban vagy Luxemburgban is 66–67 százalék gondolja a közszolgálati csatornákat a leghitelesebbnek.
Nem ismerik fel az álhíreket a magyarok
Az EUrologus által idézett felmérés szerint az uniós válaszadók több mind negyede, 28 százaléka, a magyarok 46 százaléka véli úgy, hogy az előző hét napban „nagyon gyakran” vagy „gyakran” találkozott álhírekkel és félretájékoztatással.
A válaszadók 12 százaléka nagyon, 52 százaléka pedig valamennyire véli úgy, hogy felismeri az álhíreket,
a magyarok azonban amilyen gyakran találkoznak álhírekkel, olyan ritkán ismerik fel ezeket.
Ha feliratkozik a Media1 Telegram-csatornájára, sosem marad le a híreinkről!
További híreket talál a Media1-en! Csatlakozhat hozzánk a Facebookon és a Twitteren, valamint feliratkozhat a hírlevelünkre is!
