Nem vizsgálja ki érdemben az Országgyűlés Művelődési Bizottsága a Független Közmédia Testület (FKT) médiaszakmai tagjainak kiválasztása körül felmerült szavazási és eljárási anomáliákat. Szentkirályi Alexandra, a parlamenti testület fideszes elnöke arra hivatkozik, hogy a bizottság nem rendelkezik ehhez szükséges törvényességi felügyeleti vagy jogorvoslati hatáskörrel. Az ifj. Tényi István által benyújtott közérdekű bejelentést ezért a Közszolgálati Tanácshoz továbbították – vagyis ahhoz a szervhez, amely a kifogásolt jelölési eljárást lebonyolította.
Mindez abból a szeptember 15-i válaszlevélből derül ki, amelyet Tényi István kedden eljuttatott a Media1 szerkesztőségéhez.
Nem foglalnak állást az eljárás jogszerűségéről
A dokumentumban Szentkirályi Alexandra felidézi, hogy a médiatörvény alapján a médiaszakmai szervezetek által állított jelöltek kiválasztási eljárását a Közszolgálati Tanács bonyolítja le. A Művelődési Bizottság feladata ettől elkülönül: meghallgatja a hozzá eljutó jelölteket, majd személyi javaslatot tesz az Országgyűlésnek.
A bizottsági elnök szerint a jogszabály nem ad a parlamenti testületnek olyan hatáskört, amellyel felülvizsgálhatná, megváltoztathatná vagy megsemmisíthetné a Közszolgálati Tanács eljárási cselekményeit vagy döntéseit.
A válasz külön kitér arra is, hogy Tényi bejelentése a szavazási rendet, az eljárásban részt vevők jogosultságainak meghatározását, valamint a médiaszakmai jelöltek értékelési szempontrendszerét kifogásolta.
A Művelődési Bizottság azonban ezekben a kérdésekben nem tesz érdemi állásfoglalást, és arra sem tér ki, hogy jogszerű volt-e a Közszolgálati Tanács által alkalmazott eljárás.
Ahhoz a testülethez került vissza az ügy, amelynek az eljárását kifogásolták
Szentkirályi Alexandra leveléből kiderül, hogy Tényi közérdekű bejelentését kivizsgálás céljából a Közszolgálati Tanácshoz tették át. A bizottság hangsúlyozta: ez nem jelent állásfoglalást sem Tényi jogi érveinek megalapozottságáról, sem a jelölési eljárás jogszerűségéről, sem az abból kikerülő jelöltekről.
A helyzet sajátossága, hogy így éppen annak a Fábri György vezette testületnek kell foglalkoznia a kifogásokkal, amelynek saját eljárási gyakorlata szerepel a beadvány középpontjában.
Tényi már augusztusban a parlamenthez fordult
A Media1 augusztus 18-án számolt be róla, hogy Tényi István közérdekű bejelentést tett az Országgyűlés Művelődési Bizottságánál a Független Közmédia Testület szakmai tagjainak kiválasztása során tapasztalt visszásságok miatt.
Az ügy egyik alapvető vitapontja az volt, hogy a médiaszakmai szervezetek képviselői részt vehettek ugyan a jelöltek meghallgatásán, a Közszolgálati Tanács jogértelmezése alapján azonban a végső kiválasztáskor már nem rendelkeztek szavazati joggal. Kilenc médiaszakmai szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ), a Médiafórum Egyesület (ME), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE)ezt a médiatörvény alapján vitatta.
Tényi az értékelési szempontrendszert is kifogásolta, különösen azért, mert szerinte az nem tükrözte megfelelően, hogy az új FKT-nak a közmédia tulajdonosi ellenőrzésével, gazdálkodásával és vállalatirányításával kapcsolatos feladatai is lesznek.
Titkos szavazás, ismeretlen szavazatszámok és utólag közölt szempontok
Az augusztus 19-i jelöltválasztás után a Media1 további anomáliákat is feltárt. Kiderült, hogy a Közszolgálati Tanács csak a jelentkezési határidő lejárta után, azaz utólag ismertette a részletes értékelési szempontokat, és a titkos szavazás után nem hozták nyilvánosságra az egyes jelöltek által kapott voksok számát és a teljes sorrendet sem.
A meghallgatáson készült jegyzőkönyvet sem tették közzé (az augusztus 19-i ülés jegyzőkönyve még mindig nem érhető el, a legutóbbi elérhető jegyzőkönyv jelen cikk élesítésekor júliusi), és kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a kiválasztási folyamatban megfelelően kezelték-e az esetleges összeférhetetlenségeket.
Az ügy egyik ilyen, azóta sem teljesen tisztázott eleme Kollár Árpád kiválasztásához kapcsolódik. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogy Erős Kinga és Győrffy Ákos, a Közszolgálati Tanács két tagja több dokumentált kapcsolatban is állt Kollárral. A Közszolgálati Tanács nem adott egyértelmű választ arra, hogy részt vettek-e a róla szóló szavazásban. A videófelvételek alapján mindketten jelen voltak a meghallgatáson, és ott nem jelentettek be összeférhetetlenséget, ezért is alapos okunk van rá, hogy szavaztak. A szavazás részletes jegyzőkönyvét és a jelöltenkénti szavazatszámokat a Közszolgálati Tanács nem hozta nyilvánosságra.
Miközben az előző kormány idején létrehozott (akkor még Közszolgálati Testület néven működő) Közszolgálati Tanács által lebonyolított FKT-jelölt-jelölti kiválasztási eljárás ellen végül összesen kilenc médiaszakmai szervezet fogalmazott meg kifogásokat, Tényi időközben az alapvető jogok biztosához is fordult, többek között az utólag ismertetett értékelési rendszer, a nyilvánosságra nem hozott szavazatszámok és az átláthatósági problémák miatt.
Mindezek ellenére a folyamat továbbhaladt: az Országgyűlés szeptember 8-án megválasztotta a Független Közmédia Testület a Közszolgálati Tanács által jelölt tagjait és az FKT elnökének is egy, a Közszolgálati Tanács által, a vitatott eljárás során kiválasztott személyt választottak meg.
Szentkirályi Alexandra, az Országgyűlés Művelődési Bizottságának elnöke a mostani válaszában egyébként azt is hangsúlyozza, hogy egy közérdekű bejelentés benyújtása vagy más szervhez történő továbbítása nem függeszti fel automatikusan az egyéb, törvény alapján folyamatban lévő eljárásokat. A Művelődési Bizottság ezért a kifogások ellenére folytatta az FKT felállításához kapcsolódó parlamenti eljárást, anélkül, hogy megvizsgálta volna az észrevételek megalapozottságát.
A bizottság érdemi állásfoglalás nélkül továbbította Tényi kifogásait a Közszolgálati Tanácsnak. Így most a Fábri György vezette Közszolgálati Tanácsnak kellene megvizsgálnia, hogy a Közszolgálati Tanács helyesen járt-e el.
A Független Közmédia Testület összetételének azért van jelentősége, mivel az FKT a közmédiumok (Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., MTI) feletti tulajdonosi jogok gyakorlója. Az FKT ellenőrzi a közmédiumok működését, fogja kiírni és elbírálni a közmédiumok vezérigazgatói pályázatait, vagy például átvizsgálni a vállalatok nagy összegű szerződéseit, illetve a közszolgálati kötelezettségek teljesülését is ellenőrizni fogja.
Kapcsolódó cikkeink:
Tiltakozik a MÚOSZ: jogilag kifogásolhatónak tartják a közmédia új testületének kiválasztását
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
