A Szuverenitásvédelmi Hivatal azzal indokolta távolmaradását az ellene indított személyiségi jogi per tárgyalásáról, hogy ügyvédjük állítólag épp egy másik tárgyaláson vett részt, ezért nem ért rá. A tárgyalást a bíróság június 24-re elhalasztotta – derül ki a Lánczi Tamás vezette állami intézmény Facebook-bejegyzéséből. Emellett az kiderült, hogy még nem telt el az idézés átvétele és a per megtartása között előírt 15 napos határidő, miután a Szuverenitásvédelem jogi képviselője az idézést csak hétfőn töltötte le – írja az Átlátszó.
Az Átlátszó, ahogy arról tavaly novemberben r már beszámoltunk, azután indított személyiségi jogi pert a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, hogy az a tavalyi „vizsgálati jelentésében” többek között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy kémkedik, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, híreket hamisít vagy épp hírszerzési tevékenységet folytat. Mivel ezek a lap szerint valótlan tényállítások, azt kérték a bíróságtól, hogy tiltsák el Láncziékat a további jogsértésektől, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. A teljes bírósági kereset itt elolvasható.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ellenkérelmet nyújtott be, amelyben a per megszüntetését, vagy a kereset elutasítását kérik: még azt is vitatják, hogy a Fővárosi Törvényszék illetékes lenne az ügyben. Továbbá olyan kijelentéseket tettek, hogy mindaz, amit amit az oknyomozó műhelyről állítottak, „csak vélemény”, „következtetés”, nem pedig bűncselekmények vádja egy állami hivatal részéről.
Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője az elnapolt tárgyalás után azt nyilatkozta:
„Ha a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak lenne bármi bizonyítéka az Átlátszó elleni súlyos vádakra, lehetett volna érdemi tárgyalást tartani. Az, hogy most ilyen eljárásjogi trükközéssel húzzák az időt, azt mutatja, hogy nincsenek ilyen bizonyítékok”.
Bodoky furcsállja azt is, hogy az állami szervezet véleményként hivatkozik a saját jelentésére.
Már többről van szó, mint igazságérzetről
Bodoky azt mondta, eddig csak az Átlátszó igazságérzetéről szólt ez az eljárás, hogy nem hagyták annyiban a Szuverenitásvédelmi Hivatal vádaskodását, mert az elmarasztaláshoz korábban szankciók nem társultak. Ám a múlt héten benyújtott „átláthatósági” törvényjavaslattal a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan jogköröket kaphat, amelyekkel – pont az olyan jelentések alapján, mint amilyeneket az Átlátszóról írtak – feketelistázhat szervezeteket.
„Hatalmas tétje lett ennek, és nemcsak az Átlátszóról szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
A hivatalos nevén a közélet átláthatóságáról szóló, de sokak által inkább Oroszország-törvényként, cenzúratörvényként, nagytakarítási törvényként, poloska-törvényként, jegyzéktörvényként vagy ellehetetlenítési törvényként emlegetett jogszabálytervezetről és az ezt övező felháborodásról itt írtunk. Azok a civil szervezetek, médiumok, cégek, egyéni vállalkozások, akiket a Szuverenitásvédelem feltesz a feketelistájára, elzáródnak a külföldi bevételektől, és ha mégis külföldi bevételük keletkezne, akkor annak huszonötszörösét kellene befizetniük, emellett az 1%-os szja felajánlásokat sem kapnák meg. Házkutatásokra, számítógépek átvizsgálására is számítaniuk kell.
Lánczi Tamás egyébként egy közpénzből népszerűsített videójában azt is híreszteli, hogy az Átlátszó, a 444 és a Telex, valamint több más médium átveri az embereket. Az érintett médiumok ezt kategorikusan visszautasították.
Szabad Európa: „A független újságírás bármilyen korlátozása aggasztó”
Ne szavazzák meg! Reklámszakmai szervezetek tiltakoznak az átláthatósági törvény ellen
Rendkívüli: 22 ország 85 főszerkesztője tiltakozik a magyarországi ellehetetlenítési törvény ellen
Veszélyben a sajtószabadság – Aggasztó folyamatokra figyelmeztet a Central Médiacsoport
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.Bodoky Tamás: „Nem akarunk emigráns újságírók lenni!” – interjú az Átlátszó főszerkesztőjével
