„Válasz a MÚOSZ állásfoglalására” címmel, a Szuverenitásvédelmi Hivatal közleményt adott ki, amelyben először is felidézi, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) szerdán állásfoglalást tett közzé, amelyben tiltakozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal által, az Átlátszó ellen indított vizsgálat ellen, és annak leállítását követeli.
A hivatal válaszában közölte: „a MÚOSZ vádjai alaptalanok, mivel a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem vizsgálja és nem kívánja befolyásolni egyetlen sajtótermék politikai irányultságát, szerkesztési elveit és véleményét sem. Ugyanakkor a Hivatal törvényben előírt feladata feltárni, hogy egyes sajtótermékek átláthatatlan külföldi forrásokból milyen érdekek mentén formálják a magyar közvéleményt.”
A Lánczi Tamás által vezetett hivatal a közleményben ezt követően másra terelte a szót: bírálta a MÚOSZ-t, hogy nem adott ki állásfoglalást arról, hogy a globális techcégek önkényes cenzúrát alkalmaznak világszerte, így hazánkban is.
„Megjegyezzük, a MÚOSZ rendszeresen fogalmazza meg aggodalmait a sajtószabadság állapota és az azt fenyegető veszélyek miatt, ugyanakkor az elmúlt évtizedből nem találunk olyan állásfoglalást részükről, amely a magyar nyilvánosságra gyakorolt legkomolyabb, önkényesen és átláthatatlanul végzett cenzúrával foglalkozna, amelyet a globális technológiai nagyvállalatok végeznek világszerte, és így Magyarországon is. Az ilyen valós, a véleményszabadság korlátozására irányuló fenyegetés ellen egyszer sem emelték fel szavukat. Annak ellenére sem, hogy már több magyar sajtóterméket ért ilyen irányú támadás – akár végleges letiltás is –, amely valóban súlyosan sérti a sajtószabadságot és a magyar szuverenitást.”
A Szuverenitásvédelmi Hivatal közölte:
„minden olyan nyomásgyakorlást visszautasít, amely próbálja megakadályozni a törvény szerinti feladatainak ellátását”.
Mint arról beszámoltunk, a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot tavaly, rohamtempóban fogadta el az Országgyűlés fideszes szárnya. A jogszabály ellen számos hazai és nemzetközi szervezet fejezte ki tiltakozását. Tiltakozott többek között a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a MÚOSZ, a Nemzetközi Sajtóintézet (International Press Institute) és a CPJ, valamint a Transparency International is. 10 médium is összefogott és tiltakozott az új törvény ellen. Novák Katalin akkori köztársasági elnök azonban az óriási tiltakozás ellenére is aláírta a jogszabályt, amit az Európai Parlament azóta elítélt, és az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított ellene.
A Fidesz nem is különösebben próbált titkot csinálni belőle (Orbán Viktor interjúban is elismerte), hogy a jogszabállyal a célja, hogy baloldali médiumok támogatókat veszítsenek. Korábban Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is hasonlókat mondott.
A jogszabályt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által jogsértőnek minősített orosz idegen ügynök törvény mintájára fogadta el a Fidesz, az orosz törvény számos elemét lényegében leutánozva. A jogszabály lehetővé teszi Magyarországon a kormányzó pártoknak nem tetsző lapok és más szervezetek megbélyegzését.
A szuverenitásvédelmi törvénycsomaggal kapcsolatos valamennyi írásunk megtalálható itt.
A MÚOSZ tiltakozása itt olvasható.
Orbán szerint távol tartja majd a baloldali sajtótól a pénzeket a szuverenitásvédelmi törvény
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
