A nagy online platformoknak, így a Google-nek az EU szerzői jogi irányelve alapján már 2021. júniusa óta fizetnie kellene az általuk használt médiatartalmakért Magyarországon, ennek ellenére a magyarországi tartalomgyártók közös jogkezelőjével immáron két és fél éve, tehát máig sem tudott megállapodni, így kizárólag azon lapoknak fizet, amelyeket külön megkeresve, különmegállapodást kötött. Ráadásul több médium, amelyeknek a Google közvetlenül fizet az úgynevezett ENP (Extended News Program) keretében a tartalmai felhasználásért (ilyen egyébként lapunk, a Media1 is), arra panaszkodnak, hogy szégyenteljesen alacsony díjazást kapnak, és az egész folyamat teljességgel átláthatatlan.
A Google bemondásos alapon fizet a tartalomgyáraknak
Az egész úgy működik, hogy a Google jelzi, hogy mekkora havi összeget fog fizetni nekik a következő időszakban, amit ezek után vagy elfogadnak, vagy nem kapnak egy eurócentet sem.
Az egész olyannyira mellőzi a transzparenciát, hogy a tartalomgyártók hiába kérik (mi magunk, a Media1 is hiába kértük többször), hogy a Google ossza meg velük a részükre fizetendő összeg kiszámítási módját, tehát egy matematikai képletet, hogy az összegek megalapozottságát ellenőrizhessék, az internetes óriás egyszerűen nem árulja el nekik, kitérő, mellébeszélő válaszokkal próbálja elkenni az ügyet.
Így a Google gyakorlatilag bármekkora összeget felkínálhat a kiadóknak, akik nem kapják meg a matematikai képletet a számítás mikéntjéről.
Információhiányban és időprésben kell dönteni
Az ügyben most újabb fejlemények vannak, ugyanis február elején arról értesítette a Google egyik képviselője egy e-mailben a velük már megállapodott magyarországi médiumokat, hogy ha nem jeleznek nekik vissza néhány napon belül arról, hogy kivonják magukat a Repropress közös jogkezelésének hatálya alól, akkor a Google automatikusan úgy tekinti, hogy az érintett médiumok a törvény alapján a közös jogkezelőre bízzák rá magukat márciustól, ezért közvetlenül nem fog részükre semekkora összeget fizetni, a meglévő közvetlen ENP megállapodásaik március elsejétől megszűnnek.
A Google ezt azzal magyarázta, hogy várhatóan márciustól elfogadja és kihirdeti az illetékes szakminiszter a Repropress (a közös jogközelők) díjszabását.
Igen ám, csakhogy a médiatulajdonosoknak most úgy kellene dönteniük, hogy a később kihirdetendő díjszabásban szereplő összegek mértéke nem ismert előttük, így a tartalomgyártóknak úgy kell határozniuk arról, hogy „opt-outolnak”-e (kilépnek-e) a közös jogkezelésből egy nyilatkozattal vagy sem, hogy nem is tudják, melyik megállapodással járnának jobban vagy rosszabbul.
Hiszen a Google partnereiként eddig sem tudták, mitől függ pontosan, hogy mekkora összeget ajánlott fel nekik a Google, az egész bemondásos alapon ment, és nem ismerik az érintett médiumok azt sem, hogy márciustól a miniszter milyen közös jogkezelői tarifákat hirdet majd ki és ebből mekkora összeg esne rájuk a Repropressen keresztül. Erről legfeljebb félhivatalos forrásokból állnak rendelkezésre információk.
Közleményekben feszül egymásnak a Google és a Repropress
A Media1 minkét érintett féllel, a Google Magyarország képviselőivel és a Repropressel is hosszadalmass beszélgetéseket folytatott az elmúlt napokban. Az derült ki számunkra, hogy a felek egymásra mutogatnak, miközben a tartalomgyártók nem kapják meg a döntéshez szükséges információkat: a Google továbbra sem hajlandó elárulni a tartalomgyártóknak azt, hogy hogyan történik a Google által felkínált összeg meghatározása, és azt sem lehet tudni egyelőre hivatalosan, hogy mekkora lenne az a tarifa, amit a miniszter várhatóan kihirdet azok számára, akik a közös jogkezelőnek, a Repropressnek lesznek a tagjai. A Google eközben úgy próbálja beállítani, mintha a Repropress nem akarna velük leülni tárgyalni hivatalosan.
A Google súlyos dolgot helyezett kilátásba a tartalmakkal kapcsolatban
A Google máris kilátásba helyezte, hogy csakúgy mint Csehországban történt, ha a miniszter egy számára nem elfogadható összeget (tarifát) fogad el a jogdíjak mértékére, akkor a közös jogkezelő alá tartozó médiumok úgynevezett snippetjeit (bővített tartalmi kivonatait) nem jeleníteni majd meg a Google Keresőben vagy a Google Hírekben addig, amíg a kibontakozó jogvita (akár több éves pereskedés után) le nem zárul.
A Google ezt azzal magyarázza, hogy nem akarja azt kockáztatni, hogy a jogvita végén olyan összeget kelljen kifizetnie, amelyek üzletileg hátrányosan érintenék. A Repropressnél ugyanakkor ezt tisztességtelen fenyegetésnek, zsarolásnak tartják és úgy vélik, hogy a közös jogkezelés alól ilyen, lényegében egy büntető szankciót kilátásba helyező kommunikációval próbálja távozásra bírni a Google a médiumokat, hogy megtörje az egységüket. Tehát a Google kvázi ezzel a lépéssel akarja megbontani a médiatulajdonosok összefogását.
Ez a veszélyt kilátásba helyező kommunikáció a Google részéről egyébként egyelőre csak néhány médiatulajdonosnál jött be, legalábbis a Repropress oldalán elérhető, hogy mely médiumok opt-out-oltak eddig, és az látszik, hogy alig pár, kisebb cég döntött így egyelőre. Valószínűleg ezért is döntött úgy a Google Magyarország, hogy magyarországi képviselője, Bíró Pál a LinkedInen kiadott egy közleményt pénteken, amellyel lényegében az opt-out lehetőségére hívta fel a figyelmet. Erre válaszul azonban a Repropress is kiadott hétfőn egy ellenközleményt, amelyben a Google-t bírálja és a médiatulajdonosokat óvatosságra, higgadtságra inti és arra figyelmezteti, hogy ne kapkodják el a döntést, várják meg a miniszter márciusi tarifáit.
Íme alább a két egymásnak feszülő fél, először a Google, majd a Repropress vezetőinek közleménye.
A Google közleménye
Mivel először a Google adott ki közleményt a témáról, velük kezdjük: piros színnel, szó szerinti formában közöljük.
Az EU szerzői jogi irányelve (EUCD) 15. cikkét átültető magyar törvény 2021. júniusi bevezetése óta folytatunk megbeszéléseket sajtókiadókkal. Mostanra számos olyan licencmegállapodást kötöttünk, amelyek összességében a magyarországi sajtópiac több mint 54%-át lefedik.
Ezek a megállapodások az Extended News Previews (ENP) nevű európai programunk keretén belül jöttek létre. Ezt az átfogó programot az EU-ban indítottunk annak érdekében, hogy fizessünk a sajtókiadóknak a potenciálisan szerzői jogi védelem alatt álló tartalmaik használatáért a Google Keresőben és olyan egyéb termékekben, mint a Google Hírek. Az egyes kiadókkal és közös jogkezelő szervezetekkel folytatott tárgyalásaink eredményeként ma már közel 4000 különböző méretű kiadvánnyal kötöttünk megállapodást 19 országban. Mi vagyunk az egyetlen nagy technológiai vállalat, amely széles körű, struktúrált programmal rendelkezik az EUCD-nek való megfelelés érdekében.
Az EUCD 15. cikke, más néven a „szomszédos jog” lehetővé teszi a keresőmotorok, például a Google számára, hogy szabadon hivatkozzanak és „nagyon rövid részleteket” használjanak a sajtókiadók tartalmából. Ez a rendelkezés emellett új jogokat hozott létre a kiadók számára, amikor tartalmaik hosszabb előnézetei kerülnek felhasználásra az online felületeken – anélkül azonban, hogy meghatározta volna, hogy pontosan mit jelent egy nagyon rövid kivonat vagy egy hosszabb előnézet (a fenti angol mozaikszó alapján ENP).
Az összes ENP-ajánlatunk objektív és következetes kritériumokon alapul, amelyek tiszteletben tartják a törvényt és a meglévő szerzői jogi iránymutatásokat, beleértve azt is, hogy milyen gyakran jelenik meg egy hírportál a keresési eredmények között, és mennyi hirdetési bevétel keletkezik azokon az oldalakon, ahol a hírek tartalmának előnézetei is megjelennek.
Mi várható Magyarországon
2023 januárjában a Repropress mint közös jogkezelő szervezet reprezentatív státuszt és kiterjesztett képviseleti jogot kapott a sajtókiadók szomszédos jogának kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a jóváhagyott díjszabás életbelépése esetén a magyarországi sajtókiadók mindegyikét a Repropress fogja automatikusan képviselni az EU szerzői jogi irányelv 15. cikkével kapcsolatos megállapodások során. Noha ma még nem tudható bizonyossággal, hogy a tarifa érvénybe léphet-e és ha igen, pontosan mikor, azt azonban tudjuk, hogy a Repropress díjszabási javaslatának vizsgálata folyamatban van, és lehetséges, hogy 2024. március 1-ig jóváhagyásra kerül.
Fontos, hogy a jogi szabályozás értelmében egy jogosult (például egy hazai sajtókiadó) ugyanazon felhasználásért csak egyszer kaphat díjazást. Tehát ez a díjazás vagy egy közös jogkezelő szervezetnek (mint a Repropress), vagy a kiadónak közvetlenül, egyénileg kerül kifizetésre. Ez azt jelenti, hogy a kiadó és a Google között létrejött meglévő ENP-megállapodások többé nem lesznek érvényesek, hacsak a kiadó ki nem lép a közös jogkezelő szervezetből.
Amint közzétételre kerül a Repropress díjszabása, részletesen át fogjuk azt tekinteni annak érdekében, hogy megértsük, milyen hatással lehet az általunk megjelenített, a Repropress díjszabása alá tartozó kiadók híreinek „bővített előnézeteire”. A díjszabás részleteitől függően például szükségessé válhat a hír előnézetek korlátozása a Google Keresőben és kapcsolódó termékekben azoknak a kiadók esetében, amelyek a közös jogkezelő szervezet díjszabásának hatálya alá tartoznak. Ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy teljesen eltávolítanánk a híreiket a Google Keresőből: a hírek tartalmára és a címekre mutató linkek megmaradnának, és természetesen készek vagyunk bármikor újra megbeszélést kezdeményezni a kiadókkal. És mint mindig, a kiadók teljes mértékben maguk dönthetnek arról, hogy tartalmuk és azok előnézetei megjelenjenek-e a Keresőben.
A jövőben is jóhiszeműen folytatni fogjuk a tárgyalásokat a szerzői jogi törvényeknek való megfelelés érdekében, és számos módon támogatjuk a közép-kelet-európai régió híriparát továbbra is.
A Repropress közleménye
A Google közleménye után alább kékkel a Repropress közös jogkezelő közleménye, szintén betűhűen:
Várhatóan március elején dönt a miniszter a Repropress díjszabásáról
Az EU szerzői jogi irányelve alapján 2021. júniusa óta fizetnie kell a nagy online platformoknak, így Google-nek is az általuk használt sajtótartalmakért Magyarországon. A Google képviselője 2,5 évvel a hazai implementációt követően – a Repropress díjszabásának esetleges elfogadása előtt tíz nappal – publikálta nyilvánosan összegzését arról, hogy ők betartják a szabályokat, ami esetükben azt jelenti, hogy megpróbálják megszerezni a sajtókiadóktól a szomszédos jogokat. Általuk meghatározott, – több kiadó szerint szégyenteljesen kevés – díjért. Tárgyalásos folyamatról beszélnek, holott a szerződéseikben a Google, a kiadók számára nem ismert módon, maga határozza meg az árakat.
Ennek érdekében a Google önkényesen kiválasztott sajtókiadóknak levelet írt és arra kérte őket, a – díjszabás esetleges életbe lépése előtt-, hogy néhány napos határidővel döntsenek és kössenek megállapodást velük egy online eszköz vonatkozásában a sajtókiadói jogok Google általi használatára. Az úgynevezett „Extended News Previews” megállapodások extrém alacsony díjakat határoznak meg, de igen átfogó jogosultságokat biztosítanak a Google számára, amely az általuk kialakított szerződés megkötésével kizárja a szomszédos jogoknak a sajtókiadók javára járó jogdíjakat.
Azt, hogy mit vettek alapul az ENP megállapodások díjainak megállapításakor senki sem tudja, a kiadók képviselőinek nem válaszoltak még soha érdemben az ezzel kapcsolatban feltett kérdéseire, ahogyan a Repropress számára sem adtak választ, holott 2023. februárjában hivatalos levélben kérdeztük meg, milyen módszertan alapján történik az egyoldalú díjkalkuláció.
Az ENP díjak megállapítása során a Google jól láthatóan kihasználja a helyzetét, domináns pozícióban lévő vállalatként egy alapvető termék – ebben az esetben a sajtókiadók szomszédos joga – árának saját maga általi meghatározása ugyanis távol esik a mindenkire vonatkozó publikus jogszabályi rendelkezésektől vagy díjszabásoktól.
A Google minimális szinten akarja tartani a sajtókiadói jogok értékét azzal, hogy a szerzői jogi törvény alapján sajtókiadónak minősülő cégekkel ENP-megállapodásokat köt a jogi biztonság elérése érdekében. Az, hogy a Google jelenleg az egyedi megállapodásokat erőlteti, jól mutatja a szándékát a monopol helyzete kihasználására és félelmét attól, hogy egy elfogadott Repropress díjszabás esetén a Google nehezebb helyzetbe kerülne, hiszen többet kellene fizetnie a magyarországi sajtókiadóknak. Fentiekből az is következik, hogy eddig vélhetően sokkal kevesebbet fizettek a kiadóknak az ENP égisze alatt, mint amennyi a méltányos díjazás lenne.
Ahelyett, hogy megfelelő díjazást állapítanának meg a sajtótartalmak használatáért az őket képviselő társaságokkal és az egyes kiadókkal egyforma árakon és egyforma feltételekkel, a Google saját maga próbálja meghatározni, a kiadók számára sem publikus módon a sajtókiadói jogok árát, kihasználva a piaci helyzetét.
A Reporpess ezzel szemben egy mindenki számára megismerhető, transzparens, a kiadók számára egységes feltételeket biztosító díjazást terjesztett be a jogszabályi feltételeknek megfelelően, melyet kiadói szakemberekkel egyeztetve alakított ki. A díjszabás jóváhagyási folyamat során a Repropress az összes hazai kiadó érdekét képviseli, és célja, hogy minél magasabb bevételhez juthassanak a kiadók a direktíva alapján. A Google egyébként ezen folyamatban a törvény adta jogánál fogva részt vett, és nemcsak részletesen áttekintette a Repropress díjszabásának tervezetét, hanem részletesen véleményezte is azt. Így jelenleg ők az egyetlen szereplő Magyarországon, aki össze tudja hasonlítani, hogy melyik jogviszonnyal járnának jobban a kiadók és feltételezhetően egy számára anyagilag kedvezőbb konstrukcióba kívánja rövid határidőkkel beterelni a jogosultakat, úgy, hogy azok még nem ismerhetik mindkét fél „ajánlatát”, hiszen nem tudják, március elején az illetékes miniszter elfogadja-e azt.
Amennyiben a Repropress díjszabását elfogadja az igazságügyért felelős miniszer, médiatörténeti és médiagazdasági szempontból kiemelt jelentőségű folyamat zárul le, tétje az, hogy a kiadói szomszédos jogdíjak formájában a magyar tartalomszolgáltatók érdemi kompenzációt kapjanak azoktól, akik a tartalmakat eddig jogdíjfizetés nélkül használták a digitális környezetben.
A Repropress továbbra is bizakodó, hogy a nemzetközileg is alátámasztott módszertana alapján elkészített díjszabását a Minisztérium március elején jóváhagyja és a kiadók végre megkaphatják, ami már 2021 óta járna nekik és egy új korszak kezdődik, amikor nem globális monopóliumok diktálnak, hanem a nemzeti nyelven, értékes tartalmat előállító kisebb-nagyobb kiadók elképzelései is teret nyernek a méltányosnak tekinthető díjazás rendszerében. A Repropress a díjszabás hatályba lépését követően azonnal lépni fog, hogy a kiadók hozzájuthassanak jogdíjaikhoz.
A kiadóknak néhány napot érdemes még kivárnia annak érdekében, hogy megalapozott döntést hozhassanak, annak ismeretében, hogy március elején jóváhagyja-e a Miniszter a Repropress díjszabását.
**
A döntésbe beszorított egyik lap, a Media1 kiadójának véleménye
A Google és a Repropress közötti döntéskényszer rendkívül nehéz döntési helyzetbe kényszeríti lapunkat is. Információk, például a várható jogdíjak ismerete nélkül, ráadásul rendkívül rövid idő alatt, mindössze pár nap alatt kellene eldöntenünk azt a fontos kérdést, hogy maradunk-e a Google ENP programjában (amellyel kapcsolatban egyébként többször is hiába kértük az elmúlt években, hogy árulják el, mégis mi alapján számítják-e ki a nekünk fizetett jogdíjakat), vagy nem lépünk semmit és automatikusan átkerülünk a Repropresshez a Google figyelmeztetése / fenyegetése ellenére.
Ha a Repropresst választjuk, azt kockáztatjuk, hogy a Google beváltja a figyelmeztetését, és esetleg nem jeleníti meg a Media1-es snippeteket, tehát romlik a jelenlétünk a keresőben, ami kihathat látogatottsági forgalmunkra is, emellett a Google-től származó bevételeket végül lenullázná és az olvasóink számára is rontaná a felhasználói élményt a Google-ben. Ugyanakkor a kiadók egységét sem szívesen bontanánk meg, hiszen az összefogás által talán jobb kondíciók lehetnek kiharcolhatók. A kondíciókat azonban jelenleg nem tudjuk összevetni.
A Media1 szerint a Google egyértelműen erőfölényes multiként kommunikál és cselekszik: teljesen nonszensz, hogy úgy állunk velük szerződésben, hogy azt sem tudhatjuk meg, pontosan mitől is függ a részünkre fizetendő szerzői jogdíj, az ENP-összeg mértéke. Így tehette meg például a cég, hogy a jogdíj mértékét legutóbb a jelentős infláció ellenére szabadon, ellenőrizhetetlenül csökkenthette, és amikor ezt szóvá tettük, akkor sem igazolták egy matematikai képlettel a csökkentés megalapozottságát, mindössze azt mondták, hogy bizonyára az orosz-ukrán háború okozta az általuk részünkre fizetett szerzői jogdíjnál a bevételcsökkenést.
Egy versenyjogi szempontból is súlyosan aggályos állapotnak tartjuk az eddigi helyzetet is, amit csak tovább bonyolít, hogy most döntési helyzet elé állítják lapunkat és nem adják meg hozzá a szükséges információkat és a jó döntéshez nem adnak kellő időt. Döntenünk kell, hogy a Google-t vagy a Repropresst választjuk, miközben mindkét variáció mellett bőven vannak óriási kérdőjelek, bizonytalanságok.
A Media1 reméli, hogy a versenyjogi hatóságok, az Európai Bizottság vagy a Gazdasági Versenyhivatal, vagy más illetékes hatóságok az ügyről értesülve megteszik a kellően határozott lépéseket az erőfölényes helyzet kezelése érdekében. Ha szükséges lesz, elképzelhető, hogy mi magunk is bejelentéssel fogunk élni az illetékes versenyjogi testületeknél vagy bíróságon. Egyelőre vizsgáljuk a lehetséges jogi lépéseket.
Frissítés 2024.02.29.
PODCAST készült a nagy jogdíjcsatáról
A Media1 podcastjában Hivatal Péterrel, a Repropress elnökével és Kovács Tiborral, az MLE elnökével beszélgettünk a Google és a magyar tartalomtulajdonosok közös jogkezelője, a Repropress nagy jogdíjcsatájáról. Itt meghallgatható.
Gyalázatosan kevés pénzt akar fizetni a Google a tartalmakért a portáloknak a Corint Media szerint
Dollármilliárdokkal tartozik a Facebook és a Google a hírekért a kiadóknak
300 lapnak, köztük magyar portáloknak fizet ezután a Google a tartalmaiért
Még több hír érhető el a Media1-en. Megtalálhat minket Facebookon is. Feliratkozhat napi hírlevelünkre is.
